Angliába exportálhat a Dreher sörgyár

Beszállítóik túlnyomó része magyar vállalat, és látnak még lehetőséget az ízesített sörökben.

– A tavalyelőtti 2,1 millió hektoliteres belföldi forgalmat tavaly is lebonyolította a sörgyár?
– Az idén márciusban zárult üzleti évben a Dreher forgalma 1,3 százalékkal bővült az előző esztendőhöz képest, ami felülmúlja az ebben a 12 hónapban mért 1 százalékos piaci bővülést. Ugyanebben az időszakban az értékesítés is megugrott közel 1,5 százalékkal, ezáltal a hektoliterre számított árbevételt is húzta magával.

– Minek tudható be, hogy ha még nem is szárnyal, de már éledezik az ágazat?
– Elsősorban a prémium és a gazdaságos szegmensben figyelhető meg a bővülés. Az elmúlt évek negatív tendenciájából ocsúdva ma már eljutottunk odáig, hogy a piac kedvezőtlen időjárás mellett sem zsugorodik. A hűvösebb nyarakat nem tudjuk befolyásolni, de termékfejlesztéssel, innovációval kompenzálhatjuk a hatásukat. Az egyik prémium termékünket például fahordós, szűretlen formában tettük még különlegesebbé a tematikus sörös fesztiválokra, a tanksörrel pedig a pasztörizálatlan, frissen főzött sör élményét vittük el a fogyasztóinkhoz több vendéglátóhelyre is.

– A sörgyár, illetve a komplett iparág növekedési pályája is fenntarthatóvá válhat?
– Professzionális csapat, következetes stratégia és megfelelő márkaportfólió a kulcs a győzelemhez. Fontos, hogy hosszú távon gondolkozunk, ezért beruházásokkal növeljük a hatékonyságunkat. A legutóbbi pénzügyi évben kétmilliárd forint értékű beruházást hajtottunk végre, amiből a legfontosabb a raktárkapacitás bővítése volt két új épülettel. Ezzel reagáltunk a változó piaci igényekre, így hatékonyabban és rugalmasabban tudjuk kiszolgálni a partnereinket.

– A belföldi forgalom mellett milyen fontos szerepet tölt be az export?
– Legitim törekvés a kivitel diverzifikálása, de be kell látnunk, hogy a szállítás magas költsége miatt logisztikai csapdába futunk, ha nem kellően átgondolt a belépés egy külföldi piacra. Ma Szlovákia és Románia a legfőbb célpont, de a kitelepült nagy számú magyar lakosságra alapozva tervezzük az Angliába irányuló kivitelt is. A teljes termelési volumen 11 százalékát exportáljuk: ez 6 százalékos bővülést jelent az előző évhez képest, tehát egy dinamikusan növekvő üzletágról beszélünk.

– Merre mozdulhat a márkaportfólió?
– Piacvezető vállalatként erős márkáink vannak, söreink a klasszikus, világos szegmensben a legmeghatározóbbak, ez jó lehetőség a prémiumkategória formálására. A válság évei, illetve a kedvezőtlen időjárás a középkategóriás termékek értékesítésére voltak hatással. A prémium- és szuperprémium sörök fogyasztói kevésbé árérzékenyek, ragaszkodnak a megbízható, magas minőségi sztenderdekhez. Emellett annak ellenére is látunk még lehetőséget az ízesített, alkoholmentes sörökben, hogy a bevezetésük óta tapasztalt nagy ütemű növekedés tavaly megtört. A gyömbér, a lime-málna és a pomelo-grapefruit ízvilág megtalálta az aktív, mozgalmas életet élő új fogyasztói réteget.

– Európai uniós forrásokból is fejleszthetnek?
– Mivel a közép-magyarországi régió fejlettségi szintje meghaladja az EU-s átlag 90 százalékát, behatároltak a lehetőségek, nehéz brüsszeli forráshoz jutni. Emellett sörpromóciós támogatáshoz a Magyar Sörgyártószövetségen, és az Agrármarketing Centrumon keresztül folyamodhatunk, de a fejlesztéseink döntő többségét a saját költségvetésünkből gazdálkodjuk ki.

– Éppen a sörszövetség tűzte zászlajára, hogy minél több kapcsolódási pontot kell találni a gasztronómiával, illetve az oktatás terén áttörést hozhat a sörsommelier-képzések beindítása.
– Ezen a téren kimondottan jól állunk, hiszen tulajdonosunk, a SABMiller plc laborközpontja itt van nálunk, Budapesten. Háromszor három hónapos sörkóstoló- képzést indítottunk évekkel ezelőtt. Az évfolyamok 25-30 résztvevővel startolnak, és elsődleges feladatuk a sörök minőségének biztosítása érzékszervi teszteléssel. A jelentkezők elsajátíthatják azt a tapasztalatot, tudást, amivel egy sörsommelier-nek rendelkeznie kell.

– Évente mintegy 15 milliárd forint értékben rendel beszállítóitól a Dreher. A magyar partnerek mely termékben és szolgáltatásban a legerősebbek?
– A beszállítóink 95 százaléka magyar vállalat: a mezőgazdaság erejét mutatja, hogy nagyon jó minőségű árpát kapunk a magyar kis- és középvállalkozásoktól. Külföldről főként olyan termékeket szerzünk be, amelyek nem kaphatók itthon, mint például az aludoboz vagy a komló. Fontosnak tartjuk, hogy a jövőben is minél több hazai kis- és középvállalkozással dolgozzunk együtt, mert tapasztaltak, jól ismerik a magyar piacot, igazi szakértőik a területüknek.

– Közvetlenül hatszáz munkavállalója van a Drehernek, de közvetve nyolcezer embert foglalkoztat a beszállítói lánc, a logisztika-szállítmányozás, a vendéglátás és a kiskereskedelem területén. Mennyire okoz nehézséget a munkahelyek megóvása?
– Nem tervezünk elbocsátásokat. Hosszú távon gondolkodunk, és hiszünk abban, hogy a következő évek minket igazolnak majd. Azt azonban fontos látni, hogy nagy a nyomás a söriparon. A fogyasztók rendkívül árérzékenyek, nagy az árverseny, miközben 25 milliárd forinttal járulunk hozzá évente az államháztartáshoz, különféle adók és járulékok formájában. Ha valaki vásárol fél liter dobozos világos sört mondjuk 200 forintért, abból 80 forint, vagyis az ár 40 százaléka jövedéki adó, termékdíj és áfa, így a maradék 60 százalék fedezi az előállítást, a csomagolást, a szállítást, a kereskedői árrést és a marketinget. Kemény terep, mégis hiszek abban, hogy kiszámítható szabályozás mellett csökkenteni tudjuk az adminisztrációs terheket, így idővel ismét növekedni tudunk majd, együtt a gazdasággal.