Jánisz Varufákisz a The Economist című angol hetilap által szervezett, csütörtökön Athénban tartott konferencián kijelentette, hogy a dolog „elég egyszerű”, a kötvények lejáratát ki kell tolni. Az Európai Központi Bank (EKB) mintegy 27 milliárd euró értékű görög államkötvény tulajdonosa. Benoit Coeuré, a francia központi bank elnöke, az EKB kormányzótanácsának tagja már januárban figyelmeztette Görögországot, hogy szó sem lehet átütemezésről, amikor a kötvények futamideje lejár, Athénnak fizetnie kell. Júliusban és augusztusban több mint 6 milliárd eurót kellene visszafizetnie a görög kormánynak.
A görög pénzügyminiszter hétfőn arra figyelmeztetett, hogy az államkassza két héten belül teljesen kiürülhet, ha a nemzetközi hitelezőkkel folytatott tárgyaláson nem jutnak megállapodásra. Az athéni konferencián viszont tagadta, hogy ilyesmit mondott volna. A Görögország finanszírozásának meghosszabbításáról február 20-án kötött megállapodás alapján a görög kormánynak egyeztetnie kell részletes reformjavaslatait a nemzetközi hitelezőkkel, majd az euróövezeti pénzügyminiszteri tanácsnak is rá kell bólintania az alkura, különben nem folyósítják a nemzetközi mentőcsomagból fennmaradt utolsó, 7,2 milliárd eurós részletet a fizetésképtelenség által veszélyeztetett országnak.
Az Avgi című kormánypárti napilap csütörtökön azt írta, hogy Athén reményei szerint még június 6. előtt megszületik az egyezség. A görög kormánynak azon a napon 302,5 millió eurót kell átutalnia a Nemzetközi Valutaalapnak. Athén bízik abban, hogy kérésére az euróövezeti pénzügyminiszterek legkésőbb május 25-én ismét összeülnek, immár a megállapodás jóváhagyására. Varufákisz az athéni konferencián megismételte, hogy nem ír alá olyan megállapodást, amely „makroökonómiai célokban nem következetes és fenntartható” és feltehetően megismétli a múlt hibáit, azaz olyan feltételeket szab, amelyeknek „soha” nem lehet eleget tenni és amelyek gátolják a gazdasági növekedést. Hangsúlyozta, hogy Görögországnak befektetésekre és a hitelezés újraélesztésére van szüksége, főleg az exportorientált vállalatok esetében, valamint meg kell reformálni az állam működését.
A japán intézményi kötvénybefektetők csaknem kétharmada csekély esélyűnek ítéli a Grexitet, vagyis Görögország távozását az euróövezetből az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport, a Barclays csütörtökön ismertetett új felmérése szerint.
A Barclays befektetési és elemzőrészlege rendszeresen méri a globális portfóliótőke-áramlás szempontjából alapvető fontosságú japán kötvényalap-kezelői kör hangulatát. Legfrissebb vizsgálata során a ház azt a kérdést tette fel a felmérésbe bevont japán intézményi befektetőknek, hogy milyen esélyt adnak a Grexit belátható időn belüli bekövetkeztének.
A válaszadók 65,2 százaléka a zéró és 25 százalék közötti valószínűségi sávot jelölte meg, 8,7 százalékuk 25-50 százalék közöttinek tartja ezt a kockázatot. Az 50-75 százalék és a 75-100 százalék közötti valószínűségi tartományt egyaránt 13 százaléknyian választották.
A Barclays három héttel ezelőtt is elvégezte ugyanezt a felmérést, azóta a befektetői vélemények polarizációja figyelhető meg. Az akkori körkérdésre válaszolva a japán intézményi kötvénybefektetők 16,7 százaléka tartotta 50 százaléknál magasabbnak – 50-75 százalék, illetve 75-100 százalék közöttinek – a Grexit kockázatát a jelenlegi 26 százalék helyett, a másik végletet, a 0-25 százalék közötti Grexit-kockázatot pedig 54,2 százaléknyian választották. Erről a szintről emelkedett az e válaszlehetőséget bejelölők aránya a most mért 65,2 százalékra.
A Barclays csütörtökön ismertetett új felmérése szerint a megkérdezett japán befektetési társaságoknak ugyanakkor csak a 13 százaléka mondta azt, hogy a görög válságot nem tartja komolyabb odafigyelésre érdemesnek, több mint 50 százalékuk szerint a görögországi fejlemények az európai piacok számára fontosak, 30 százalékuk pedig világgazdasági léptékűnek nevezte a görög válság teremtette problémákat.
Más nagy londoni házak is az esetleges Grexit súlyos következményeinek lehetőségére hívták fel a figyelmet legutóbbi elemzéseikben.
A Moody’s Investors Service nemzetközi hitelminősítő, amely nemrégiben – egyebek mellett a Grexit lehetőségére is hivatkozva – leminősítette Görögország addig is mélyen spekulatív adósosztályzatát, részletes helyzetértékelésében hangsúlyozta: az euróövezetet a tagság visszafordíthatatlanságának vélelmére alapozva alkották meg, és az e visszafordíthatatlanságba vetett hit az egész rendszer legfőbb erőssége. Éppen ezért Görögország távozása esetén a legnagyobb veszélyt a bizalmi sokk okozná, amely felforduláshoz vezethet az euróövezeti államkötvénypiacokon.
Ha egy ország kilépne az euróövezetből, az megmutatná, hogy a valutaunión belüli széttartó költségvetési és gazdasági folyamatokra nem a hazai költségvetési és gazdaságpolitika módosítása az egyetlen lehetséges válasz. Egy ilyen fejlemény bizonyítaná, hogy a súlyos mértékű, kíméletlenül betartatott, fájdalmas vagy éppen a „páciens” számára elfogadhatatlan belső kiigazítási folyamatnak van alternatívája – állt a Moody’s londoni elemzésében.
A ház szerint az a tudat, hogy létezik ez az alternatíva, meggyengítheti a bármi áron végrehajtandó kiigazítás melletti politikai elkötelezettséget, akkor is, ha a Grexitet Görögország súlyosan megszenvedné. Ezt a befektetők is tudnák, és a bajban lévő többi euróövezeti gazdaságban ez megnövelné a tőkekivonás és a hazai befektetési eszközök, köztük az állampapírok piacán jelentkező eladási nyomás kockázatát.
A szélesedő befektetői kockázatkerülés növelné annak a rizikóját is, hogy a nagy adósságteherrel küszködő euróövezeti szuverén adósok elveszítik tőkepiaci hozzáférésüket – hangsúlyozták a Moody’s londoni elemzői.
