Február-áprilisban az egy évvel korábbihoz képest 19 ezerrel, 338 ezerre csökkent a munkanélküliek száma. A 15–74 éves munkanélküli férfiak mutatói lényegében nem változtak, létszámuk 184 ezer fő, rátájuk pedig 7,6 százalék volt. A nőknél ugyanakkor jelentős javulás volt: a munkanélküli nők száma 15 ezerrel 154 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 0,8 százalékponttal, 7,5 százalékra mérséklődött.
A munkanélküliek 18,3 százaléka a munkaerőpiacon csak kis számban jelenlévő 15–24 éves korosztályból került ki, ezen korcsoport 18,9 százalékos munkanélküliségi rátája 0,8 százalékponttal lett alacsonyabb. A 25–54 évesek, vagyis az úgynevezett legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 0,5 százalékponttal, 6,8 százalékra, az 55–64 éveseké pedig 0,4 százalékponttal, 6,2 százalékra csökkent.
A 15–24 éves fiatalok munkanélküliségi rátája még mindig relatíve magas, 19 százalék körül van, de kedvező a csökkenő tendencia – tette hozzá Czomba Sándor. Az európai adatokkal kapcsolatban elmondta, hogy Magyarország a 7-8 százalék körüli munkanélküliségi rátájával Svédországgal, Finnországgal, Belgiummal, Hollandiával van „egy súlycsoportban”, ugyanakkor a foglalkoztatási rátában még van behozni való.
A munkanélküliek 45,2 százaléka tartósan munkanélküli, azaz legalább egy éve keres állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 19,2 hónapról 17,6 hónapra mérséklődött. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint 2015. április végén 415 ezer volt a nyilvántartott álláskeresők létszáma, ami lényegében nem változott 2014 áprilisához képest.
Elsősorban a feldolgozóipar, az építőipar, a szálláshely-szolgáltatás, valamint a vendéglátás és a mezőgazdaság területén jöttek létre új versenyszférás munkahelyek – ismertette.
Czomba Sándor szólt arról is, hogy közmunka nélkül is csaknem 4 milliós a versenyszférás és a közmunka nélküli közszférás foglalkoztatottság. Hozzáfűzte: a tavalyi azonos időszakhoz hasonlóan idén február-áprilisban is 170 ezer körül volt a közfoglalkoztatotti létszám. Elmondta: a nők foglalkoztatottsága jelentősen javult, és relatíve jó a fiatalok munkanélküliségi mutatója is, amiben megmutatkozik a korábbi kormányzati intézkedések – első munkahely garancia program, vállalkozóvá válás támogatása – hatása.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerő-piacért és képzésért felelős államtitkára kiemelte: a foglalkoztatotti létszám éves, több mint 73 ezres növekedésének jelentős része, 60 ezer új munkahely a versenyszférából kerül ki. Ezzel párhuzamosan a közfoglalkoztatás gyakorlatilag szinten maradt, míg 10-13 ezerrel nőtt az egy éven belüli vendégmunkások száma.
Az államtitkár szerint a kedvező tendenciák folytatódása esetén, vagyis ha nő a gazdaság, és ezzel párhuzamosan a versenyszférás foglalkoztatás is bővül, reális esély van arra, hogy Magyarország a foglalkoztatásban is felzárkózzon az erős középmezőnybe.
Az Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében különösen kiemelték a nők foglalkoztatásának adatait. Az adatok szerint ismét csúcson van a nők foglalkoztatása: rátájuk a február-áprilisi időszakban érte el először az 57 százalékot a munkaerő-piaci felmérés kezdete, 1992 óta. Mind a foglalkoztatottak számának növekedése (a nőknél 38,2 ezer, a férfiaknál 33,7 ezer), mind a munkanélküliek számának csökkenése (a nőknél 15,2 ezer, a férfiaknál 3,4 ezer) nagyobb volt náluk, mint a férfiaknál – hívta fel a figyelmet az NGM.
