Ismeretes, az Erste Bank az EBRD (Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank) és a magyar kormány 15–15 százalékos tulajdonszerzésekor vállalta, hogy hároméves programot indít, amelynek során 550 millió eurót (170 milliárd forint) fordít a hitelezés bővítésére.
Az OTP Bank konkrét számokat nem közölt ugyan, annyit azonban igen, hogy piaci súlyának megfelelő mértékben részt vesz a hitelezés bővítésében, illetve hogy a kölcsönnyújtás mértéke meghaladja majd az elvárt mértéket. Hogy mit értett ezen a bank, pontosan nem tudni, azonban jó tájékozódási pontot jelentenek a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója által a Magyar Hírlapnak adott interjúban elhangzottak. Nagy Márton szerint a jegybank évi 6-7 százalékos vállalati hitelállomány-bővüléssel lenne elégedett, ami 430-450 milliárd forint növekedést jelent. Ennyivel nőhetne a jelenlegi 6300 milliárd forintos hitelállomány. Az igazgató kiemelte, azért tartják különösen fontosnak az erőteljesebb vállalkozói hitelezést, mert a növekedési hitelprogramon kívüli banki finanszírozás igen gyenge. Éppen ezért a programot nem lehet hirtelen megszüntetni, hanem a bankok vállalati hitelnyújtását figyelve kell annak fokozatos kivezetéséről dönteni. Nagy Márton hozzátette, az NHP feltételeinek legutóbbi változtatása lehetővé tette, hogy a hitelezési szempontból legkockázatosabb vállalkozások is olcsó hitelhez jussanak. Arról is beszélt, hogy a jegybank szakemberei folyamatosan figyelik a hitelnyújtási piacot, s ha pozitív jeleket látnak, azaz növekvő tendenciát mutat a vállalkozások piaci hitelezése, akkor fokozatosan kivezetik a programot. Első lépésként a jövő év elejétől képzelhető el a program feltételeinek szigorítása, esetleg a rendelkezésre álló összeg megnyirbálása.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!