Összességében tehát az állattenyésztésben, illetve a vetőmag-előállításban a befektetett eszközök nagy része a társaság számára egyaránt feleslegessé vagy kihasználhatatlanná válna. Csak a könyv szerinti értékeket tekintve több milliárd forintos vagyonvesztés következne be, amit az állami tulajdonú ingatlanokon végrehajtott beruházások okán a magyar állam lenne köteles elszámolni és megtéríteni a MÁM Zrt.-nek. Az elmérgesedő jogvita miatt fennáll a veszélye az egyedülállóan nagy értékű, körülbelül 5100 hektár nagyságú öntözhető terület tönkremenetelének is, ugyanakkor egy egyezséggel történő rendezésben is megkerülhetetlen szereplő marad a cég, mivel az öntözéshez szükséges vízkivételi lehetőséggel csak a MÁM Zrt. rendelkezik.
A növény- és vetőmagtermesztéssel, állattenyésztéssel foglalkozó Mezőhegyesi Állami Ménesbirtokot (MÁM) még 1784-ben II. József, a kalapos király hozta létre. A katonaságnak rendelt lovak tenyésztését Csekonics József kapitány indította el. A ménesbirtok a mezőhegyesi ménessel 170 évig magyar koronabirtok volt, ezt követően pedig, 2004-es privatizálásáig, állami tulajdon. Akkor Európa legrégebbi állami birtoka került magánkézbe. A cég nem rúgta fel a hagyományokat és a célokat, de a gazdálkodást modern termelést meghatározó feladatokkal folytatta. Sokan vélik tehát úgy, hogy a MÁM ellehetetlenülésével nemcsak egyedülálló és pótolhatatlan agrártörténeti emlék, hanem egy nemzetgazdasági szempontból is ütőképes vállalat semmisülne meg, ráadásul rengeteg környékbeli család élete is nehezebbé válna. – Úgy tűnik, mostanra már majdnem mindenki beletörődött abba, hogy ebben az országban egyik pillanatról a másikra tönkre lehet tenni az értékeket következmények nélkül – fogalmazott lapunknak keserűen a társaság egyik alkalmazottja.
