A tejárak literenként 80 forint körüli szintre mérséklődtek az egy évvel ezelőtti 100-110 forintos szintről. Ez is probléma, de az még nagyobb, hogy nem látszik: meddig csökkenhetnek tovább. Mindenesetre ez még ebben a negyedévben is realitás – mondta lapunknak Istvánfalvi Miklós, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács termelői oldalt képviselő társelnöke. – Magyarországon a közelmúltban már nem csak kisebb tejtermelő járt úgy, hogy nem vették át a tejét, hanem nagyobb is – tette hozzá.
Istvánfalvi Miklós kifejtette: a feldolgozók között vannak olyanok is, amelyek külföldi tejet porítanak Magyarországon, ahelyett hogy itthonit vásárolnának fel. Akad kereskedőlánc – noha közülük többen csatlakoztak a terméktanácshoz, és vállalták a hazai tejtermékek népszerűsítését –, amelyik szlovák UHT-tejet árul, pedig hazait is tudna adni ugyanolyan áron. A terméktanács a hatósági ellenőrzéseket sem tartja megfelelőnek: sok bejelentést tettek áfacsalásokkal kapcsolatban, de nem látják, hogy ennek eredménye lenne.
Arra a kérdésre, hogy mennyire függhet össze a tejárak csökkenése az uniós kvóta kivezetésével, Istvánfalvi Miklós felidézte: a kvótát annak idején azért vezették be az Európai Unióban, hogy nagy piaci problémák esetén ne kelljen az állatokat levágni. A korlátozás megszüntetése kapcsán Brüsszelben is tüntettek egy hónapja, idehaza pedig a terméktanács már két hónapja kezdeményezte a készletek kezelését átmeneti jelleggel.
A kormány várhatóan a héten dönt a terméktanács javaslatáról, amely tej kivonásával járna a piacról májusban, júniusban és júliusban. A kivont mennyiséget porítanák, és vajnak dolgoznák fel, mivel ezek szavatossága hosszabb. A tejtermékeket önköltség körüli áron – azaz a nyers tej felvásárlási árát és a feldolgozás költségét is fedezve – vásárolnák fel a feldolgozóktól, és piacot keresnének az árunak. A kormány elé került egy indítvány arról, hogy a fogyasztói folyadéktej áfáját 18-ról 5 százalékra csökkentsék, illetve hogy a közétkeztetésben magyar tejet, tejterméket használjanak fel.
