A Quaestor-ügy károsultjaival egyenlő elbánást szeretne a Baumag-ügy tizenkétezer – köztük számos hatvan év feletti – kárvallottja. Képviselőjük, a Befektetési Szövetkezetek Károsultjainak Érdek-képviseleti Egyesülete beadványban kérte a Befektetővédelmi Alaptól (Beva) a pórul járt Baumag-ügyfelek kártalanítását. Érvelésük szerint a Baumag Szövetkezetnél ugyanolyan jellegű bűncselekmény történt, mint a Quaestor 210 milliárd forint kárt okozó kötvénykibocsátásánál. A különbség mindössze annyi, hogy amíg a brókercégnél vállalati kötvényeket ígértek a befizetés fejében, addig a Baumagnál szövetkezeti üzletrészek voltak azok az értékpapírok, amelyekről igazolást kaptak ugyan az ügyfelek, de ezeket a csalárd cég vezetői nem hozták létre, s így az értéktárban sem tartották nyilván.
A mintegy 12 ezer kisbefektető húszmilliárdos követelésének jogosságát alátámasztja a Napi Gazdaságnak korábban adott nyilatkozatában Wortmann György, a Baumag Szövetkezet felszámolója is. A szakember szerint a fiktív üzletrész értékesítésén túl kísérteties a két ügy hasonlósága abban is, hogy egy néhány millió forint vagyonnal bíró cég milliárdos kibocsátása egyetlen hatóságnak sem tűnt föl. Különösen annak fényében tartja furcsának az efféle magatartást, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) korábban írásban rögzítette, a Baumag jogosulatlan betétgyűjtést folytatott.
A károsultak a Bevához benyújtott kérelmükben részletesen ismertetik a kálváriájukat. Felhívják a figyelmet, hogy az 1995 márciusában létrehozott Baumag kizárólag tagokat toborzott, s tőlük befizetéseket kért. Alig másfél évvel később, 1996 decemberében a PSZÁF-előd Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) jogosulatlan pénzügyi tevékenység miatt feljelentést tett. A nyomozás megkezdődött, később felfüggesztették, 1999 januárjától pedig az ÁPTF betiltotta a szövetkezet pénzügyi és banki tevékenységét. Ennek a döntésnek azonban egyetlen hatóság sem szerzett érvényt, vagyis a szövetkezet tovább folytathatta a tevékenységét.
Az ügy furcsasága, hogy a Bevához benyújtott kérelem szerzői szerint a nyomozás során nem vizsgálták, hova tűnt a kisbefektetők által befizetett összeg, s erre felkérést az ügyben dolgozó pénzügyi szakértők sem kaptak, pedig a könyvszakértők 2003 októberében még 41 milliárd forintnyi befektetői pénzről számoltak be. A károsultak képviselői szerint a nyomozás idején fény derült arra, hogy 5-6 millió dollárt külföldi számlákra utaltak, amiről a Fővárosi Törvényszék tesz említést egy tanúkihallgatás kapcsán. A pénz sorsának felderítéséhez állítólag az Interpol segítségét is kérték a magyar hatóságok, de hogy a nyomozás sikerre vezetett-e, azt a mai napig nem tudni. Azt, hogy mulasztottak a hatóságok, a bíróság írásban ismerte el.
A Fővárosi Ítélőtábla 2012-es ítéletében a következőket írja: „A pénzügyi felügyelet következetes, jogi lehetőségeket érvényesítő határozott fellépésének hiánya is közre játszott abban, hogy a szövetkezet több éven keresztül tartó jogsértő gyakorlata az állampolgárok szélesebb körének sérelmével járt.”
Hasonló véleményt fogalmazott meg Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa 2014 májusában kelt jelentésében. E szerint „a felügyelet 1995 óta folyamatosan hozzájárult az alkotmányos jogokkal összefüggően visszás állapot fennmaradásához azzal, hogy egymásnak ellentmondó lépéseket tett – és tesz a mai napig –, törvény adta jogkörével nem él, ehelyett más hatóságokra hárítja a szövetkezetekkel kapcsolatos törvényi kötelességeit”.
Kíváncsiak lettünk volna arra, hogy a jegybank mint felügyeleti hatóság miként vélekedik ezekről a kijelentésekről, illetve hogy támogatná-e a Baumag-károsultak kártérítési kérelmét, de mindkét kérdésre kitérő választ kaptunk. Azt egyelőre nem tudni, támogatja-e a Beva a hozzá benyújtott baumagos kártalanítási kérelmet, ezzel kapcsolatos kérdésünkre szintén nem kaptunk választ. Ugyancsak válasz nélkül maradt a Fidesz parlamenti frakciójához intézett kérdésünk, hogy kezdeményezik-e a Quaestor-ügyhöz hasonlóan a Baumag kárvallottjainak kártalanítását.
A nyomozó és igazságügyi hatóságoknál sem jártunk nagyobb szerencsével. Tőlük azt szerettük volna megtudni, hogyan zajlott a nyomozás, keresték-e a befektetők pénzét, az mikor és hova tűnt el, illetve hogy mikor kezdeményezték a bűnelkövetők letartóztatását és a vagyon zárolását. A Budapesti Rendőr-főkapitányság válasza szerint a kérdések megválaszolása nem tartozik a rendőrség hatáskörébe, keressük a bíróságot. Szinte szó szerint ugyanezt a választ kaptuk a Fővárosi Főügyészség sajtószóvivőjétől is azzal a kitétellel, hogy a sajtónak az ügyészség csak a vádemelésig adhat tájékoztatást. A Fővárosi Törvényszékhez eljuttatott ugyanezen kérdéssorra lapzártánkig szintén nem kaptunk választ.
