Nem okozott különösebb meglepetést a beruházások visszaesése, miután a gazdasági növekedés első negyedéves adatából sejteni lehetett, hogy lassul az elmúlt időszakban egyébként is túlpörgött befektetési kedv. Eddig a beruházások növekedése adta a bruttó hazai termék (GDP) bővülésének fő húzóerejét, a legfrissebb adatok azonban már azt jelzik, hogy az idén a fogyasztás növekedése veheti át ezt a szerepet.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap közölt adataiból kiderült, hogy 4,5 százalékkal csökkent a beruházások volumene az egy évvel korábbihoz képest az első negyedévben, amikor összesen 816,5 milliárd forintot költöttek beruházásra Magyarországon. A KSH adatai alapján egy évvel korában még 23,1 százalékos volt a beruházások éves növekedési üteme, amely tavaly az utolsó negyedévre 1,9 százalékra lassult. A Magyar Nemzet számításai szerint az elmúlt tíz esztendő első negyedéves adataiból az derül ki, hogy az első három hónapban átlagosan 767 milliárd forint volt a beruházások volumene, vagyis az idei 816 milliárd forintos eredmény egyáltalán nem számít rossznak.
Nagy kérdés ugyanakkor, hogy milyen új befektetések valósulnak meg hazánkban, illetve hogy lesz-e egyáltalán nagyobb beruházás, miután a külföldi befektetők egyébként is kifogásolják a gyakran változó jogszabályi környezetet. Az első negyedéves adatokból jól látszik, hogy a beruházások mintegy harmadát adó feldolgozóiparban stagnálás volt az első negyedévben, ami mögött elsősorban az autógyártó cégek állhatnak, mivel nem történtek a korábbi évekre jellemző kapacitásbővítések, vagyis nem jelentettek be a Mercedes kecskeméti, vagy az Audi győri egységéhez hasonló gyárbővítéseket.
Balatoni András, az ING vezető elemzője elmondta: folyamatosan mérséklődik a korábbi nagy működőtőke-beáramlás, azaz az autóipari beruházások pozitív hatása. Elmondta, miután a makroszámok tekintetében az ország pénzügyi egyensúlya helyrebillent az elmúlt években, az idén kiderül, mennyire hisznek a magyar útban a befektetők.
– Az idei év a kormányzati gazdaságpolitika komoly tesztje lehet. Vagyis képes lesz-e az ország újra vonzó célpontjává válni a külföldi működő tőkének? Ha igen, és nagy, ipari vállalatok települnek ide, akkor fenntartható a magasabb növekedési ráta, ha nem, akkor le fog lassulni a gazdaság – mondta Balatoni András. Az elemző azt is kiemelte, hogy az építési beruházások 8,9 százalékos első negyedéves csökkenése ellentmond az építőipari statisztikának, miszerint az év első három hónapjában az építőipari termelés 9,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Hozzátette: az látszik, hogy az állami-költségvetési beruházások markánsan, tíz százalékkal estek vissza éves összehasonlításban. – A versenyszféra beruházásai pedig egész évben stagnáltak, 0,7 százalékpontos csökkenést mért a KSH – mondta.
Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője elsősorban bázishatásokkal indokolta, hogy a beruházások dinamikája idén alacsonyabb lehet, de a növekedés – a tavalyinál jóval szerényebb ütemben – folytatódhat. Kitért arra, hogy a 2007–2013 közötti uniós fejlesztési ciklus forrásait 2015 végéig lehet felhasználni, ami továbbra is támogatja a beruházásokat, miközben elindultak az új, 2014–2020-as időszak első pályázatai is. A közeljövőben emelkedhetnek a lakásberuházások is az alacsony kamatok, a javuló fogyasztói bizalom hatására. A magyar gazdaság javuló megítélése, a kereskedelmi ingatlanpiaci kihasználatlansági ráták csökkenése miatt emelkedhetnek a kereskedelmi ingatlanpiaci beruházások is. Így az idén a beruházások 2-3 százalékkal növekedhetnek, azonban a 2007– 2013-as uniós fejlesztési ciklus kifutása miatt jövőre nem kizárt egy kisebb visszaesés – tette hozzá.
A KSH első negyedéves adataiból kiderült, hogy a gép- és berendezésberuházások egy százalékkal, a versenyszféra 0,7, míg a költségvetési szféra beruházásai tíz százalékkal estek vissza. A beruházások a legtöbb ágazatban csökkentek, azonban a feldolgozóiparban nagyobb vegyipari és gép-, gépi berendezésgyártásban történt beruházásnak köszönhetően 0,2 százalékkal emelkedtek. Erőteljes, 14,5 százalékos növekedés volt az energiaszektor, valamint 28,1 százalékos a vízellátás, a szennyvíz-, a hulladékgazdálkodás területén.
