Az Európai Központi Bank pénzügyi stabilitási jelentését ismertető sajtóértekezletén Vítor Constancio rámutatott, hogy jogilag lehetetlen kizárni egy országot az eurózónából, egy adott ország viszont önként kérheti a kilépést.
„Azt feltételezzük, hogy ez nem fog megtörténni, meggyőződésem, hogy ez nem fog megtörténni” – fogalmazott az alelnök a Görögország euróövezeti tagságának megszűnését firtató kérdésre válaszolva.
Constancio nagyon nehéznek minősítette a helyzetet, de úgy vélte, hogy a 2007 és 2011 közötti időszakhoz képest Európának most több eszköze van arra, hogy megakadályozza a görög fejlemények fertőző hatásának átterjedését az euróövezet más országaira.
Az EKB megítélése szerint az utóbbi fél év alatt megnövekedett politikai bizonytalanság miatt jelentősen emelkedett annak a kockázata, hogy Görögország nem tudja törleszteni államadósságát. A görög bankszektorból jelentős mértékben vonták ki betéteiket a tulajdonosok, az ország nem képes a nemzetközi pénzpiacokról finanszírozni magát, és vagyonának minősége is romlott.
Az EKB sürgeti Görögországot, hogy jusson megállapodásra hitelezőivel, mert ellenkező esetben azt kockáztatja, hogy rontja a finanszírozási feltételeket az euróövezet többi tagállamának számára.
A pénzpiacok reagálásai eddig jelentéktelenek voltak a görög eseményeket illetően, de ha nem jutnak gyorsan dűlőre a strukturális reformok végrehajtásának szükségességéről, az euróövezet más veszélyeztetett országainak esetében emelkedhetnek a kockázati prémiumok – figyelmeztetett az EKB alelnöke.
Görögország finanszírozásának meghosszabbításáról február 20-án kötött megállapodás alapján a görög kormánynak egyeztetnie kell részletes reformjavaslatait a nemzetközi hitelezőkkel, majd az euróövezeti pénzügyminiszteri tanácsnak is rá kell bólintania az alkura, különben nem folyósítják a nemzetközi mentőcsomagból fennmaradt utolsó, 7,2 milliárd eurós részletet a fizetésképtelenség határára sodródott országnak.
A tárgyalások helyzetéről egymásnak ellentmondó nyilatkozatok láttak napvilágot egész héten. Miközben a görög vezetők, élükön a miniszterelnökkel és a pénzügyminiszterrel, azt bizonygatják, hogy célegyenesbe értek a tárgyalások, a hitelezők képviselői, köztük Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter és Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója, arra figyelmeztettek, hogy a megállapodás megkötéséhez még sok munkára van szükség.
Lehetségesnek nevezte Görögország euróövezeti kilépését az IMF vezérigazgatója Christine Lagarde a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) német lapnak adott interjúban. Az interjú a FAZ pénteki számában jelenik meg.
A kilépés „nem lesz egy séta a parkban” az euróövezet számára – fogalmazott Christine Lagarde, de nem is jelenti majd az euró végét – szögezte le.
