Habár a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) egyik fő szándéka az volt a tavaly zárult frekvenciaértékesítéssel, hogy egy új szolgáltató piacra engedésével serkentse a távközlési szektorban tapasztalható, igen mérsékelt versenyt, a tenderen sikeres Digi eddig nem sokat tett a piacra lépésért. Az NMHH lapunk érdeklődésére küldött válaszai szerint a kábelszolgáltatóként már ismert társaságot nem kötik határidők, míg ágazati hírek alapján az is elképzelhető, hogy a cég nem közvetlenül a kiskereskedelmi távközlési piacon hasznosítja a sávtartományt, hanem bérbe adja. Mint a hatóság közölte, a frekvenciapályázaton csak a 2600 megahertzes blokkokra vonatkozóan volt értékelési szempont, hogy a hasznosítást mikor kezdik meg, ám ebben a Digi nem volt érdekelt. A cég által elnyert 800 megahertzes frekvenciák tekintetében csak hálózatkiépítési kötelezettség van, a hasznosítással kapcsolatban nincs semmilyen megkötés. Vagyis a Digire van bízva, hogy egyáltalán piacra lép-e, vagy másképpen hasznosítja az infrastruktúrát. Az NMHH közölte azt is, hogy információi szerint a Digi folytat hálózatfejlesztést.
A romániai hátterű társaság egyébként tavaly ősszel, a frekvenciapályázat végeredményének ismeretében közleményt adott ki, amely szerint haladéktalanul megkezdik a szükséges hálózatfejlesztést és a mobilpiaci megjelenés előkészületeit. Azóta azonban semmilyen tájékoztatás nem jelent meg a cég részéről. A Digi céljairól a lapunk által megkérdezett ágazati szakértőknek is csak tippjeik vannak. Egyikük szerint megvan a veszélye, hogy a társaság ugyanarra készül, mint anyaországában, ahol a piacon való megjelenést rendkívül agresszív árpolitika kísérte, aminek következtében a többi távközlési szolgáltatónak újra kellett gondolnia tarifáit. Ennek ugyanakkor egyelőre nem sok jelét látni, a szektorban ugyanis nem tapasztalják, hogy a Digi tömegesen venne fel alkalmazottakat, márpedig e nélkül aligha lehetséges a meglévő szolgáltatási portfólió kibővítése.
A nevük említésének mellőzését kérő mobilpiaci szakemberek szerint az is elképzelhető, hogy a Digi nem is indít önálló mobilszolgáltatást, hanem bérbe adja hálózatát olyan társaságnak, amelyik szűkében van az infrastruktúrának. Az ágazatban ilyenként tartják számon a Vodafone-t, ám a két cég együttműködésének szintén nincs jele. Szakértőink szerint a legkisebb esélye annak van, hogy a Digi valamelyik virtuális szolgáltatóval lép partnerségre, amelynek már kiépült az ügyfélhálózata. Ezek a márkák – például a Tesco Mobile, vagy a Lidl áruházlánc által forgalmazott Blue Mobile – nem tekinthetők sikertörténetnek, és nevük kevésbé hangzik jól, mint a Digié, amely a vezetékes szegmensben ugyanakkor már jól ismert. – Valószínűnek látszik, hogy a Digi kivár, egyelőre bizonytalan, hogy a távközlési szolgáltatásokat terhelő különadók meddig és milyen formában maradnak életben.
A jelenlegi helyzeten sokat változtathat, ha a kabinet az adócsökkentés mellett kötelezné el magát, ez ugyanis olyan helyzetet teremtene, amelyben a Digi számottevő piaci részesedést szerezhet – vélekedett forrásunk, aki szerint a mostani helyzet nem kedvezne az új piacra lépőnek. Hiszen a szupergyors LTE-t már mindhárom mobilinternet-szolgáltató elindította, a penetráció pedig gyorsan terjed. Tehát a régi recept, azaz az árak letörése vezethet eredményre, amely azonban csak a közterhek csökkentése esetén tartható fenn hosszú távon.
