Várhatóan lassul a következő hónapokban az építőipar teljesítményének a növekedése. Így már az is jó eredmény lesz, ha az idén a tavalyhoz képest 3-4 százalékos bővülést tud majd produkálni az ágazat – nyilatkozta lapunknak a GKI Gazdaságkutató Zrt. ügyvezetője. Petz Raymund elmondta: az idei első negyedévben még tartott a tavalyról megmaradt lendület, így a szakág produktuma az első negyedben 10 százalék körüli javulást mutatott. Mostanra azonban elkezdtek kifutni a korábban megindított nagyszabású állami beruházások, s nem érkezett helyükbe kellő számú új megbízás. Az építőipar rendelésállománya hozzávetőleg 30 százalékkal csökkent. Ez pedig azt vetíti előre, hogy az iparág ismét visszatér a korábbi stagnálásközeli, illetve gyenge erősödést mutató állapotba.
Az elemző elmondta: az építőipart az elmúlt évek során az európai uniós támogatással megvalósuló állami építkezések húzták ki a kátyúból. Az ilyen projektek azonban megfogyatkoztak, és ameddig az unió által támogatott fejlesztések újabb hulláma be nem indul, addig nem várható az építési szakág fellendülése. A kormányzati, s az önkormányzati költségvetések szűkössége miatt ugyanis belső források csak korlátozott mértékben állnak rendelkezésre a közösségi beruházások felpörgetésére.
Petz Raymund arról is beszélt, hogy a magánépítkezések továbbra is alig-alig járulnak hozzá az iparág mutatóinak a javulásához. Ipari megrendelések ugyanis csak elvétve akadnak, és a lakosság építési kedve sem tért vissza a 2008-as pénzügyi krízis előtti szintre. A vállalkozók által indított beruházásoknak lökést adhat, hogy kismértékben bővül a kölcsönszerzési lehetőségek köre. Miután egyre több állami hitelprogram forrása használható fel például ipari, irodai, logisztikai, illetőleg kereskedelmi célú ingatlanok építésére, bővítésére. A háztartások számára viszont több támogatott hitelt kellene nyújtania a kormányzatnak ahhoz, hogy a családok nagyobb számban belefogjanak a lakásépítésekbe, -felújításokba. Az eddigi tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a házépítési és korszerűsítési hullám a lakosság körében általában akkor indul el, ha valamilyen kedvezményes kormányzati támogatás szerezhető ilyen célra. Mivel a hazai lakosság jelentős hányada túlzottan alacsony jövedelemmel rendelkezik ahhoz, hogy kizárólag a saját megtakarításaira alapozva kezdjen el építkezni, vagy ingatlant felújítani. Emiatt az építőipar fellendüléséhez szükség lenne a családi bevételek számottevő emelkedésére is – tette hozzá a szakértő.
Érdemes megjegyezni: eddig nem volt példa olyan mértékű leépülésre az építőipari cégek körében, mint amilyen idén áprilisban volt tapasztalható. Az Opten a napokban közzétett elemzéséből kiderült, hogy csaknem 600 cég szűnt meg ekkor az ágazatban, miközben mindössze 250 új vállalkozás alakult. A céginformációs szolgáltató szerint ekkora visszaesés még akkor sem következett be, amikor a lánctartozások elburjánzása és a gazdasági visszaesés egyszerre szedte áldozatait az üzletágban.
