A készülő jogszabály ugyanis ellehetetleníti a kéménytisztítással foglalkozó vállalkozókat, s ezzel 1500 ember munkáját veszi el, mindenféle elfogadható magyarázat, illetőleg indok nélkül – nyilatkozta lapunknak a Magyarországi Kéményseprőmesterek Szövetségének elnöke. Leikauf Tibor elmondta: a magyar kormányzat március 10-én nyújtott be törvénymódosító javaslatot arról, hogy az önkormányzatoktól a katasztrófavédelem vegye át novembertől a kéményseprési közszolgáltatást. A változtatás egyebek mellett azzal járna, hogy a kéményseprőcégek elvesztenék lakossági ügyfeleiket, ami a piac mintegy 90 százalékát teszi ki, a jövőben ugyanis csak a közületi kuncsaftokat szolgálhatnák ki.
A két ügyfélkör szétválasztása sokszor fizikai képtelenség, miután számos esetben egy füstelvezető rendszert használnak a vállalatok és a magánszemélyek egy épületen belül – jegyezte meg a szakember. A perre készülő negyvenhét kéményseprőcég több más mellett a szabad vállalkozáshoz fűződő jogát próbálja majd megvédeni a bíróságokon – tette hozzá Leikauf Tibor. Az új törvény novembertől ingyenessé tenné a lakossági kémények tisztítását, a feladatot a kéményseprőktől a katasztrófavédelemhez, és az általuk alkalmazott közmunkásokhoz rendelné. Az új szakemberállomány kiképzése azonban drága és időigényes – állítja az elnök. Egy-egy kéményseprő megfelelő szakmai képzése ugyanis 6-7 hónap, azaz 800–1000 óra, ami az országos képzési jegyzékben szereplő tanfolyam keretében történik. Az ilyen oktatások költsége eléri a kétmillió forintot személyenként.
Leikauf Tibor úgy véli: értelmetlen a meglévő szakemberállományt és eszközparkot kiszorítani a piacról, és az adófizetők pénzéből méregdrágán újraépíteni a rendszert, ami ráadásul szinte kizárt, hogy hatékonyabban működik majd, mint a mostani. Ez pedig további adóforintok értelmetlen elköltését vetíti előre. Egyes becslések szerint a katasztrófavédelem átalakítása 6-6,5 milliárd forintot emészt majd fel a közpénzből. Így a családok számára szó sincs ingyenes szolgáltatásról, miután adó formájában csaknem ugyanannyi pénzt fizetnek be a háztartások, mint amennyit eddig seprési díjra költöttek, s adózóként olyanok is befizetik, akiknek nincs is kéményük.
Az érdek-képviseleti vezető szerint kérdés, hogy a kéménytisztítási teendőket, s a kéményseprő vállalkozások egyéb kötelező szolgáltatásait – például a kémények alkalmassági vizsgálatát, üzembe helyezési engedélyek kiadását – kik végzik majd el, ha a kabinet néhány hónapon belül valamennyi szolgáltató vállalkozót csődbe juttatja, az új szakembergárda pedig ez idő alatt még nem készül fel a feladatok elvégzésére. A hatóságok egyébként idén januártól újabb teendőket írtak elő a kéményseprőknek. Az év elejétől négy újabb szolgáltatást – levegőutánpótlás-ellenőrzést, szén-monoxid-mérést, gázbiztonsági felülvizsgálatot, s kazánfüstcső-tisztítást – kell ingyen, vagy minimális összegért elvégezniük a vállalkozóknak. A szakág nem most került válsághelyzetbe. Az utóbbi években ugyanis több csapást mértek a kéményseprőszakmára a jogalkotók.
Először 2013 januárjában csapott le a kormányzat az üzletágra, amikor az első rezsicsökkentés keretében átalakította a díjrendszert. A következő csapás 2013 májusában következett, ekkor a korábbi négyezerről kétezer forintra csökkentette a szakhatóság a seprési tarifákat. 2013 júniusában újabb tízszázalékos díjlefaragást írt elő a kormány a kéménytisztítással foglalkozó vállalkozóknak. A kegyelemdöfést pedig a seprést végző cégek bevételeinek a 2014. márciusi megfelezése adta meg. Ezt úgy érte el a kormányzat, hogy a kötelező lakossági kémény-felülvizsgálatok számát évi kettőről egyre mérsékelte. A kormányzati intézkedések miatt tavalyelőtt, illetve az elmúlt évben számtalan kéményseprő vállalkozás ment csődbe. Helyükre kényszerkijelöléssel választottak szolgáltatókat az önkormányzatok, illetve a katasztrófavédelem. Ám mostanra kiderült: sokszor ez a megoldás sem működőképes, mert már a korábbi kijelöltek jelentős hányada is csődközeli állapotba került.
