A jövő évi büdzsé az adócsökkentés költségvetése lesz, amelynek alapját az adócsökkentés mellett a tervezhetőség és fejlődés képezi – mondta Varga Mihály, mielőtt átnyújtotta a tervezetet.
A miniszter a dokumentumot a polgári Magyarország megteremtése legfontosabb tartópillérének nevezte. Varga Mihály kiemelte: az szja-kulcs 16-ról 15 százalékra mérséklésével 120 milliárd forintot hagynak a családoknál, a sertéstőkehús áfájának csökkentése körülbelül 25 milliárd forintot, a két gyermeket nevelő családok adókedvezményének növelése 15 milliárd forintot jelent, az állami közszolgáltatások díjának, illetékeinek csökkentése pedig 10 milliárd forintos nagyságrendű lesz.
Az adóintézkedéseknek köszönhetően összesen 170 milliárd forint marad a családok, háztartások kasszájában, akik az adócsökkentés legnagyobb nyertesei lesznek. 2016-ban is a család az első, a cél, hogy minél több pénz maradjon náluk, a családok átlagjövedelme nőjön – mondta a miniszter.
Varga Mihály elmondta: a magyar gazdaság múlt évi gazdasági eredményeire alapozva stabil költségvetést állított össze a kormány. 2014-ben a gazdasági bővülés 3,6 százalék volt, ezzel az Európai Unió egyik leggyorsabban növekvő gazdaságát mondhatja magáénak Magyarország. A kedden publikált első negyedéves GDP adat is alátámasztja, hogy a kormány helyesen járt el, amikor az idei gazdasági bővülésre vonatkozó előrejelzését felfelé korrigálta, 3,1 százalékra növelte – mutatott rá a nemzetgazdasági miniszter.
Ezzel együtt a kabinet konzervatív módon állította össze a jövő évi büdzsét, fegyelmezett költségvetési politika alapján a GDP-hez mérten 2 százalékos hiányt tervezett 2,5 százalékos növekedés, és 1,6 százalékos infláció mellett – mondta a miniszter.
Kiemelte: minden komoly nemzetközi elemzőház, sőt az IMF is kedvezően ítéli meg Magyarország gazdasági bővülésének lehetőségeit.
A nemzetgazdasági miniszter kérdésekre válaszolva elmondta: a jövő évi költségvetést megfelelő tartalékokkal tervezte a kormány. Kiemelte: az országvédelmi alapban a 2016-os büdzsé szerint 100 milliárd forintot tett félre a kormány, szintén 100 milliárd forintot tartalékolt rendkívüli kormányzati tartalékok címen is.
Egy másik kérdésre Varga Mihály kiemelte: az országnak kijárna egy, a mostaninál pozitívabb minősítés. Utalt arra, hogy a piaci szereplők azonban értékelik a magyar gazdasági teljesítményeket, a kötvénykibocsátásokat kedvezően fogadják.
A büdzsé szerint a jövő évi kamatkiadások bruttó módon számítva 1048,1 milliárd forintra rúgnak, ami 64,1 milliárd forinttal kisebb az ideinél.
Az Országgyűlés június 22-én vagy 23-án fogadja el a jövő évi költségvetést, amelynek általános vitája május 27-én kezdődik a Házban – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke, miután Varga Mihály átnyújtotta neki a tervezetet.
A dokumentumból kiderül, a jövő évi költségvetés 15 790 milliárd forint bevételi főösszeggel, 16 551 milliárd forint kiadási főösszeggel és 761,6 milliárd forint hiánnyal számol, 35 188 milliárd forint nominális GDP mellett.
Az államadósság 2016. december 31-ére tervezett mértéke a GDP 73,3 százaléka, az idén év végi 74,3 százalék után. A dokumentum szerint az államháztartás 2016. december 31-ére tervezett adóssága 25 898,5 milliárd forint, 303,7 forint/euró, 289,4 forint/svájci frank és 276,3 forint/amerikai dollár árfolyam mellett.
Több pénzből gazdálkodhat jövőre a Belügyminisztérium (BM), illetve a tárcához tartozó rendészeti szervek többsége, mint az idén. A tárca az idei 483,7 milliárd forint állami támogatással szemben 504,7 milliárd forintot kapna jövőre. Ezzel együtt a Nemzeti Védelmi Szolgálat, a büntetés-végrehajtás, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ, a katasztrófavédelem, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, a vízügyi igazgatóságok és a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala is több pénzt kapna jövőre. A BM-nek 27,5 milliárd forint bevételt irányoz elő a javaslat, így a kiadási előirányzata 532,2 milliárd forint.
Kis mértékben – 12,3 milliárd forintról 12,2 milliárd forintra – csökkenne ugyanakkor a Terrorelhárítási Központ tervezett büdzséje és a rendőrség támogatása is az idei 254 milliárdról 249,8 milliárd forintra.
Az ideinél 11,07 milliárd forinttal kevesebb pénzt kap a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM). A kormány a tárcának 92,139 milliárd forint támogatást és 8,23 milliárd forint saját bevételt irányoz elő.
A támogatás legnagyobb részét, csaknem felét – 45,22 milliárd forintot – jövőre is a külképviseletek igazgatására fordíthatja a KKM, az idén erre kisebb összeg, 39,3 milliárd forint jutott. A minisztérium igazgatására az idei összeghez – 7,27 milliárd forint – képest jövőre majdnem ugyanannyit, 7,53 milliárd forintot költhet a tárca.
Az ideihez képest mintegy 50 milliárd forinttal, csaknem 300 milliárd forintra emelnék a jövő évi honvédelmi kiadások keretét. A honvédelmi tárca jövőre csaknem 4 milliárd forinttal járulna hozzá a NATO költségvetéséhez, ezen felül a NATO Biztonsági Beruházási Programjához való hozzájárulásként is több mint 2 milliárd 290 millió forintot biztosítanak.
A dokumentum rögzíti továbbá, hogy a honvédelmi illetményalapot évente a költségvetésről szóló törvény állapítja meg úgy, hogy az nem lehet alacsonyabb, mint az előző évi illetményalap. A javaslat szerint a honvédelmi illetményalap 2016. január elsejétől 40 140 forint.
A Magyar Honvédség Egészségügyi Központ a működési költségeken felül több mint 5 milliárd forintos támogatáshoz juthat a honvédelmi tárca keretéből. Mindezen felül a budapesti honvédkórháznak 215 millió forintos beruházási forrást is beterveztek a költségvetésbe.
Jövőre már csökkenhet a Miniszterelnökség költségvetési támogatása azt követően, hogy a tárca büdzséje – növekvő feladataival párhuzamosan – jelentősen emelkedett az idén.
A Miniszterelnökség jövőre 183 milliárd forintból gazdálkodhat az idén rendelkezésére álló 210 milliárd forint helyett. Ez az összeg azonban lényegesen több annál a 43 milliárd forintnál, amennyiből a Miniszterelnökség a kormányszerkezet átalakítása előtt, 2014-ben gazdálkodhatott.
A Miniszterelnökség fejezetében a legnagyobb támogatási tételt – csaknem 115 milliárd forintot – ezúttal is a megyei és a járási kormányhivatalok költségvetése jelenti. Emellett az is a tárca költségvetésében szerepel, hogy a paksi atomerőmű-beruházásra jövőre 113 milliárd forintot biztosíthatnak az idei 28 milliárd forint után.
Közel 12,5 milliárd forinttal nő az önkormányzatok támogatása. Az előterjesztés 661 milliárd 741,7 millió forintban határozza meg a terület előirányzatát. A helyhatóságok működésének általános támogatása, valamint a szociális, gyermekjóléti és gyermekétkeztetési feladatok finanszírozása csökken, a köznevelési, továbbá a kulturális feladatok, valamint a kiegészítő támogatások összege viszont nő.
Új elem a fejezeten belül a támogató szolgáltatások, közösségi ellátások, utcai szociális munka és a Biztos Kezdet Gyerekház működésének támogatása, erre több mint kétmilliárd forintot irányoz elő a kormány.
