Alkotmánybírósághoz fordul az OTP Bank a Quaestor-kártalanítási törvény miatt, mert a legnagyobb magyar pénzintézet vezetésének meggyőződése, hogy a kötelezettség, amely szerint a bankoknak be kell fizetniük az alapba, ellentétes az alaptörvénnyel – válaszolta a Magyar Nemzet kérdésére a hitelintézet negyedéves eredményét bemutató sajtótájékoztatón a bank vezérigazgató-helyettese. Bencsik László arról is beszélt, hogy már beadták bírósági keresetüket amiatt, hogy a Befektetővédelmi Alap – megítélésük szerint alaptalanul – a fiktív Quaestor-kötvények után is kártalanít.
Arról is szó esett, hogy az elszámoláskor a bankcsoport várhatóan 170 milliárd forintot fizet vissza a megkárosított devizahiteles ügyfeleinek. Ebből 85 milliárd forint jut a még élő devizahitel szerződésekre, 26 milliárd forint pedig a már lezárt kontraktusokra. A forinthitelek kapcsán a második félévben várhatóan 12 milliárd forintot fizetnek vissza az ügyfeleiknek. De az elszámolás évente tízmilliárd mínuszt jelent a bank számára, mert a törvény értelmében az elszámoláskor megállapított új kamatok nem lehetnek magasabbak az eredeti kamatnál, s mert csökkent a hitelállomány.
A bank 530 ezer elszámoló levelet küldött ki ügyfeleinek, s Bencsik László szavai szerint egy százalék alatt van a reklamálók aránya. Az elszámolás miatt vitatkozó ügyfelek jelentős többsége nem konkrét hibákra mutat rá, hanem általánosságban vitatja a levél tartalmát. A legtöbb esetben keveslik a visszajáró összeget, amin nem is lehet csodálkozni, hiszen az elszámolási képlet nagyon bonyolult, s oldalnyi hosszú.
Az is elhangzott a sajtótájékoztatón, hogy az OTP devizahitelesei jelentős összeget spóroltak meg az elszámolásnak hála. Maga az OTP Bank 409 milliárd forintnyi hitelállományt érintően 71 milliárd forintot fizetett vissza ügyfeleinek, ennek következtében 17,3 százalékkal esett vissza az érintett fogyasztók tőketartozása.
Annak tulajdoníthatóan, hogy a forintosításkor nem a jelenlegi 295,4 forintos piaci svájcifrank-árfolyamon számították át a tartozásokat, hanem a rögzített 256,5 forintos szinten, 13,2 százalékot nyertek az ügyfelek. Végül pedig a hiteldíjak mérséklődése 12,4 százalékos spórolást jelentett a fogyasztóknak. Így összességében 37,1 százalékot nyertek az elszámoláson, illetve a forintosításon az érintettek ahhoz képest, mintha mindez nem történt volna meg – tette hozzá.
Kérdésre válaszolva a vezérigazgató-helyettes elmondta, elenyésző számú (514) olyan devizahitelest találtak, akinek növekedett a törlesztőrészlete. Olyan, nagyon kedvező feltételekkel kötött japán jen-szerződésekről van szó, amelyek eredeti kamatszintje olyan alacsony volt, hogy annál a törvény szerinti legalacsonyabb kamat is magasabb. (A jogszabály alapján a bank által alkalmazott kamatfelár nem lehet kisebb, mint egy százalék.)
Bencsik László a sajtóban megjelent számokra utalva – amelyek azt mutatják, az érintettek 26 százalékánál változatlan maradt a törlesztőrészlet – elmondta, az árfolyamgátasok esetében képzelhető el, hogy nem vagy alig csökkent a havi fizetési kötelezettség. Hiszen esetükben előbb a gyűjtőszámlán összegyűlt összegből vonták le a visszajáró összeget, s csak az ez után fennmaradt résszel csökkentették a törlesztőrészleteket. De ezekben az esetekben is csökkent a fizetési kötelezettség, hiszen eltűnt a gyűjtőszámla, így az ott összegyűlt összeg után a törvényben meghatározott öt év után nem keletkezik plusz fizetési kötelezettség.
Eközben a Magyar Nemzeti Bank azt közölte, hogy a fogyasztók a jegybank honlapján megtalálnak minden, az elszámolással kapcsolatos fontos információt. Azt is közlik, hogy a levél kézhezvételétől számított 30 napon belül kell a banknak benyújtani az esetleges reklamációjukat. Ha 60 nap alatt sem kapnak választ, vagy az nem kielégítő, a Pénzügyi Békéltető Testülethez, végső jogi fórumként a járásbírósághoz fordulhatnak.
