Kérdésre válaszolva a vezérigazgató-helyettes elmondta, elenyésző számú (514) olyan devizahitelest találtak, akinek növekedett a törlesztőrészlete. Olyan, nagyon kedvező feltételekkel kötött japán jen-szerződésekről van szó, amelyek eredeti kamatszintje olyan alacsony volt, hogy annál a törvény szerinti legalacsonyabb kamat is magasabb. (A jogszabály alapján a bank által alkalmazott kamatfelár nem lehet kisebb, mint egy százalék.)
Bencsik László a sajtóban megjelent számokra utalva – amelyek azt mutatják, az érintettek 26 százalékánál változatlan maradt a törlesztőrészlet – elmondta, az árfolyamgátasok esetében képzelhető el, hogy nem vagy alig csökkent a havi fizetési kötelezettség. Hiszen esetükben előbb a gyűjtőszámlán összegyűlt összegből vonták le a visszajáró összeget, s csak az ez után fennmaradt résszel csökkentették a törlesztőrészleteket. De ezekben az esetekben is csökkent a fizetési kötelezettség, hiszen eltűnt a gyűjtőszámla, így az ott összegyűlt összeg után a törvényben meghatározott öt év után nem keletkezik plusz fizetési kötelezettség.
Eközben a Magyar Nemzeti Bank azt közölte, hogy a fogyasztók a jegybank honlapján megtalálnak minden, az elszámolással kapcsolatos fontos információt. Azt is közlik, hogy a levél kézhezvételétől számított 30 napon belül kell a banknak benyújtani az esetleges reklamációjukat. Ha 60 nap alatt sem kapnak választ, vagy az nem kielégítő, a Pénzügyi Békéltető Testülethez, végső jogi fórumként a járásbírósághoz fordulhatnak.
