Ha bukik az eurózóna, bukhat az unió is

A valutaunió megszűnése szakértők szerint már majdnem biztos, de annak semmi köze a görög helyzethez.

Rendkívüli csúcstalálkozót tartanak hétfőn Brüsszelben az eurózóna országainak állam-, illetve kormányfői, hogy megpróbáljanak megoldást találni az államcsőddel fenyegető görög adósságválságra.

„Szerintem államcsőd lesz” – szögezte le az MNO kérdésére Pogátsa Zoltán közgazdász, Görögország-szakértő, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense. Úgy fogalmazott: ha két tárgyalópartner fél éven keresztül heti rendszerességgel tárgyal valamiről – hol vehemensebben, hol higgadtabban, hol racionálisan, hol kevésbé –, akkor nehezen hihető, hogy újabb szempontok kerülhetnének még az asztalra.

Vasárnap több ezren vonultak Athén utcáira, hogy tiltakozzanak a szigorú megszorítási politika ellen és a görög kormány keményebb fellépését sürgessék a hitelezőkkel szemben.

Görögország ügye viszont csak egy példája a jelenlegi helyzet tarthatatlanságának, ugyanis nem ők az egyetlen ország, amelyiknek komoly erőfeszítést jelent a eurózónában való bennmaradás. A tanulmány példaként említi még Portugáliát is, szembeállítva őket Hollandiával és Finnországgal.

Az oktatásra, a kutatásra és az innovációra fordított összegek tekintetében is hatalmas eltérések mutatkoznak a tizenegy vizsgált eurózóna-tagállam esetében. Például Finnország, Ausztria és Németország a GDP jelentősen nagyobb hányadát költi erre a három területre, mint mondjuk Olaszország, Spanyolország vagy akár a már említett görögök és a portugálok. Ugyanakkor a politikai különbségek – a jogrend, a korrupció mértéke, a törvényi szabályozás minősége – is mélyítik a szakadékot a valutaunión belül, és ezek összessége komolyan akadályozza azokat a szükségszerű változásokat, amelyek nélkül az eurózóna fenntarthatatlanná válik.

Egyre nagyobb a valószínűsége, hogy a megkövetelt megszorítások miatt kenyértörésre kerül sor Görögország és az euróövezet között. Az ország ezzel együtt járó távozásának azonban nem lesznek feltétlenül tragikus következményei a valutaunióra nézve – írja a dpa hírügynökség szakértők véleményére hivatkozva.

Az athéni kormány megállapodási javaslatai az államcsőddel fenyegető görög adósságválság ügyében „jó irányba mutatnak, egy megállapodás alapjait jelenhetik, de ez azt jelenti, hogy van még miről tárgyalni” – mondta hétfőn Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági biztosa. Francois Hollande francia államfő „átfogó és tartós megállapodást” sürgetett egy „részleges vagy időben korlátozott” megegyezés helyett, Angela Merkel német kancellár szerint ugyanakkor nem valószínű, hogy a hétfői euróövezeti csúcsértekezleten hivatalos döntés születik a görög segélycsomag ügyében, de a következő napokban véglegesíteni lehet az egyezményt – adta hírül az MTI.