Az eurózóna halálra van ítélve, legalábbis jelenlegi formájában – írja egy tanulmányra hivatkozva a The Telegraph. A kutatás szerint a valutaunió tagállamai gazdaságilag egyre eltérőbbek, és emiatt az egyéni érdekek érvényesülése egyre kevésbé hasznos a kollektíva számára. Ezenkívül a politikai, a társadalmi és a kulturális sokszínűség is megnehezíti a közös pénznem használatát. Ráadásul mindez független attól, hogy Görögország az eurózóna tagja marad-e vagy kénytelen lesz elhagyni, ugyanis a valutauniónak sokkal mélyebben gyökerező problémákkal kell szembenéznie, amit vagy egy átfogó és teljes politikai egységesítés oldhat meg, vagy pedig a szétesés.
De a tanulmány szerint itt nem ér véget a folyamat, mert az euróövezet szétesése az Európai Unió végét is jelentheti. „Ha az eurózóna elér arra a pontra, ahol állást kell foglalnia a teljes egység létrehozása vagy a szétesés mellett, mindkét végkimenetelnek komoly destabilizációs következményei lesznek az EU jelenlegi felépítésére nézve” – írják.
Mikor a közös pénznem megszületett 1999-ben, azzal érveltek mellette, hogy a közös gazdasági szabályozásnak hála a valutaunió gazdasága azonos irányba fog fejlődni, és így az egyéni érdekek a köz javát is szolgálni fogják. A tanulmány szerint viszont ennek pont az ellenkezője történt, egyre távolabb került egymástól a tagországok gazdasági helyzete, valamint bizonyos időközönként és eltérő körülmények között váltakozás volt tapasztalható a kereslet és a kínálat között.
A kutatás rámutat, hogy az eurózóna tagállamainak gazdasági helyzete jelenleg sokkal különbözőbb, mint 1982 óta bármikor, noha 1999 előtt az akkor újonnan létrejövő valutaunióba belépő tagok gazdaságilag egyre inkább egy húron pendültek. A fennálló helyzet miatt pedig az egyéni érdekek jelenleg nemhogy erősítenék a kollektíva összetartozását, hanem gyengítik, a szegényebb országokat még inkább zuhanópályára helyezve, a gazdagabbaktól pedig még többet elvárva. Ez az egyenlőtlenség pedig egyre hangsúlyosabb – most éppen – a görög válság miatt.
Rendkívüli csúcstalálkozót tartanak hétfőn Brüsszelben az eurózóna országainak állam-, illetve kormányfői, hogy megpróbáljanak megoldást találni az államcsőddel fenyegető görög adósságválságra.
„Szerintem államcsőd lesz” – szögezte le az MNO kérdésére Pogátsa Zoltán közgazdász, Görögország-szakértő, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense. Úgy fogalmazott: ha két tárgyalópartner fél éven keresztül heti rendszerességgel tárgyal valamiről – hol vehemensebben, hol higgadtabban, hol racionálisan, hol kevésbé –, akkor nehezen hihető, hogy újabb szempontok kerülhetnének még az asztalra.
Vasárnap több ezren vonultak Athén utcáira, hogy tiltakozzanak a szigorú megszorítási politika ellen és a görög kormány keményebb fellépését sürgessék a hitelezőkkel szemben.
Görögország ügye viszont csak egy példája a jelenlegi helyzet tarthatatlanságának, ugyanis nem ők az egyetlen ország, amelyiknek komoly erőfeszítést jelent a eurózónában való bennmaradás. A tanulmány példaként említi még Portugáliát is, szembeállítva őket Hollandiával és Finnországgal.
Az oktatásra, a kutatásra és az innovációra fordított összegek tekintetében is hatalmas eltérések mutatkoznak a tizenegy vizsgált eurózóna-tagállam esetében. Például Finnország, Ausztria és Németország a GDP jelentősen nagyobb hányadát költi erre a három területre, mint mondjuk Olaszország, Spanyolország vagy akár a már említett görögök és a portugálok. Ugyanakkor a politikai különbségek – a jogrend, a korrupció mértéke, a törvényi szabályozás minősége – is mélyítik a szakadékot a valutaunión belül, és ezek összessége komolyan akadályozza azokat a szükségszerű változásokat, amelyek nélkül az eurózóna fenntarthatatlanná válik.
Egyre nagyobb a valószínűsége, hogy a megkövetelt megszorítások miatt kenyértörésre kerül sor Görögország és az euróövezet között. Az ország ezzel együtt járó távozásának azonban nem lesznek feltétlenül tragikus következményei a valutaunióra nézve – írja a dpa hírügynökség szakértők véleményére hivatkozva.
Az athéni kormány megállapodási javaslatai az államcsőddel fenyegető görög adósságválság ügyében „jó irányba mutatnak, egy megállapodás alapjait jelenhetik, de ez azt jelenti, hogy van még miről tárgyalni” – mondta hétfőn Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági biztosa. Francois Hollande francia államfő „átfogó és tartós megállapodást” sürgetett egy „részleges vagy időben korlátozott” megegyezés helyett, Angela Merkel német kancellár szerint ugyanakkor nem valószínű, hogy a hétfői euróövezeti csúcsértekezleten hivatalos döntés születik a görög segélycsomag ügyében, de a következő napokban véglegesíteni lehet az egyezményt – adta hírül az MTI.
