Kitört az állóháború

Még csak most kezdődik az igazi meggyszezon, de már megkezdődött a szokásos árvita a termelők és a feldolgozók között.

Már e hét végére vagy a jövő hét elejére megszülethet az igazi megállapodás meggyügyben, miután Feldman Zsoltnak, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) helyettes államtitkárának közreműködésével megkezdődött az egyeztetés a termelők és a feldolgozók között – mondta lapunknak Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke. Kifejtette: az ipari meggy, vagy más néven „kompótmeggy” átvételénél a kereskedők először 55-60 forintos kilogrammonkénti árat ajánlottak, amit a termelők nem fogadtak el, most 80-85 forint körül tartanak.

Eddig a vita azért nem okozott különösebb gondot, mert az időjárás lassította az érést, s a korai fajták jelentős részét el tudták adni friss étkezési áruként a termelők. Az igazi meggyszezon azonban az elkövetkező 3-4 hétre esik. A termésmennyiségtől függő önköltségi sáv nagyon széles: a szuperintenzív fajtáknál gépi betakarítással 60-70, a közepes kategóriáknál 90-100 forint is lehet kilogrammonként, a kézi szedés pedig 60-70 forint pluszköltséget jelent egy kilogrammra vetítve. – Kérdés, hogy a termelők odaadják-e a mostani áron a termést, vagy a feldolgozók ígérnek rá a jelenlegi árszintre – véli a szakember, aki szerint patthelyzet alakult ki ugyan, de közel az áttörés.

– A kimagaslóan nagy meggytermés ügyében a minisztérium már június elején tárgyalt az ágazat képviselőivel – mondta korábban Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős államtitkára. A Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. feladatul kapta – hívta fel rá a figyelmet –, hogy az összes országgal vegye fel a kapcsolatot a külpiaci lehetőségek felméréséhez. – A kormány az agrárkamarát bízta meg e feladat kezelésével – tette hozzá.

Ledó Ferenc emlékeztetett arra, hogy minden évben adódnak értékesítési gondok, ezért hosszú távú stratégiára lenne szükség. Az alapvető gond az, hogy a hozamok alacsonyak: az átlagtermés 4-5 tonna hektáronként, miközben ahhoz, hogy a bővített újratermelés is megvalósuljon, 9-10 tonnás hozamot is el kellene érni hektáronként, az igazi fejlesztéshez pedig 10-12 tonnára lenne szükség, ami a jelenlegi mennyiségnek csaknem háromszorosa.

Akadnak Magyarországon olyan termelők, akik ma is képesek elérni ezt – sőt a 18 tonnát is –, de ők nagyon kevesen vannak. Pedig a legalább 8-10 tonnás hozamszintig minden évben várható az árvita, illetve a termés mindig attól függ, hogy milyen az időjárás. A hozam javítása elsősorban technológia kérdése, így a FruitVeb most azt szorgalmazza, hogy az ültetvénytelepítési támogatásoknál bizonyos kultúráknál csak az intenzív termesztésre adjanak lehetőséget.

Idén jó átlagos, 60-65 ezer tonna meggy teremhet az országban a tavalyi 85 ezerrel szemben. A termés 65-70 százalékát – 35-40 ezer tonnát – dolgozzák fel, a kompótmeggy 80 százaléka gyümölcsként vagy kompótként Németországba kerül. A FruitVeb elnöke szerint kitörési pont lehet a ma nem túl jelentős fagyasztottpiac bővítése, s az étkezési meggy iránti kereslet növelése. A FruitVeb és az FM a héten el is indít egy kampányt az étkezési meggy fogyasztásának ösztönzésére. A 250–400 forint közötti fogyasztói árú friss, piaci meggy értékesítésével most nincs különösebb gond, aki ilyet termel, az el tudja adni áruját a lengyel, a román, vagy kerülőúton akár az orosz piacra is.