Marad az Altus megbízása

Csak áttételesen lehet olimpiára költeni az uniós pénzeket.

– A harmincnapos elbírálással viszont hadilábon áll az intézményrendszer, az első kiírások után négy-öt hónappal született csak eredmény. Van megoldás?

– A jelentős csúszásnak részben az lehetett az oka, hogy még nem volt elfogadva az operatív program, illetve az ahhoz kapcsolódó konkrét akcióterv, másrészt az informatikai rendszer sem működött zökkenőmentesen. Ha az engedélyezési eljárás kotta szerint működik, a harminc nap akkor is feszes határidő. Ha eleve hatvan napot ígérnének, és azt betartanák, azt a pályázók is elfogadnák.

– Meddig csúszik az ígért pályázati dömping?

– Az igazi áttörésre hiába várunk idén, 2016 második, illetve 2017 első felében lesz majd nagyüzem, akkor csapódhat le a 12 ezer milliárd forint nagy része a gazdaságban. Az uniós pénzekre pedig lehet úgy is tekinteni, mint habra a tortán. Azaz nem kell megvárni a pályázatokat, főleg a termeléssel foglalkozó vagy feldolgozóiparban érdekelt vállalatoknak érdemes belevágni a fejlesztésekbe, ha pedig közben jön az EU-s támogatás, az csak megkönnyíti a megvalósítást. A kabinetnek is érdeke, hogy 2014-hez hasonlóan a 2018-as választásokra is minél több megvalósult fejlesztéssel tudjon előrukkolni, s ne feledjük, a 80-90 százalékuk brüsszeli forrásból jön létre.

– A GDP-adatokat mennyire befolyásolják az EU-s fejlesztések?

– Tavaly a 3,6 százalékos növekedés helyett zsugorodott volna a magyar gazdaság, a jegybank is elismerte, hogy a GDP 5,3 százalékát tették ki az uniós pénzek. Elemi érdekünk, hogy időben hazahozzuk a fejlesztési forrásokat, és a lehető leghatékonyabban használjuk fel őket. Idén és a következő években is hasonló jelentősége lesz a brüsszeli támogatásoknak a gazdasági növekedésben. Azért kell kihozni ebből a lehetőségből a maximumot, mert a 2007–2013-as és a 2014– 2020-as programozási időszak is leginkább a második világháború utáni nemzetközi segélyprogramhoz, a Marshall-tervhez hasonlítható. Aki fejleszteni akar, annak most kell lépnie, mert a következő évtizedben, ha nem is zárul el teljesen a brüsszeli pénzcsap, jóval kevesebb lesz a lehívható összeg. Várhatóan nem 8-10 ezer milliárd forintnyi keretre lehet majd pályázni, hanem ennek a negyedére, jó esetben harmadára.

– Orbán Viktor hosszú idő után beszélt a budapesti olimpiáról is. A PwC tanulmánya szerint 774 milliárd forintból megrendezhetők a 2024-es játékok, de az infrastruktúrafejlesztésekkel együtt 5000 milliárdnál is többe kerülhet a sportesemény. Ebből mennyi lehet az uniós pénz?

– Sportlétesítményekre biztosan nem költhetünk egyetlen fillért sem, de ha igazak a hírek, a szükséges stadionok és csarnokok 70-80 százaléka már készen áll. A közút- és vasútfejlesztések terén viszont legfeljebb 30-40 százalékon állunk. A ferihegyi repülőteret és a gyorsforgalmi utat egyébként is rendbe kellene tenni, ezt részben össze lehet hangolni az operatív programokkal, de magyar forrásra és regionális tőkebevonásra is szükség van. Ha az olimpia katalizátorként hat a középtávú városfejlesztési programra, fejlesztéspolitikai szempontból is sikeres lehet.