Az eseményen a kormányfő arról beszélt, hogy a magyarok és az arabok közötti szimpátia soha nem tűnt el, bár voltak mélypontok a kapcsolatokban. Emlékeztetett: a múlt héten járt itt az egyiptomi elnök, akivel számba vették, hogy az elmúlt évtizedekben 600 egyiptomi tanult Magyarországon, akik most magas beosztásban dolgoznak hazájukban.
„A nyugatiak intézményekben bíznak, miközben elfelejtjük, hogy az intézményeket emberek hozták létre” - közölte Orbán Viktor. Azt is elmondta, hogy szerinte Magyarországon azért érdemes befektetni, mert nyitott és barátságos ország vagyunk, a külföldi befektetőkre úgy tekintünk, mint akik munkahelyeket hoznak létre. Ráadásul biztonságos ország vagyunk, Európa egyik legbiztonságosabb fővárosával. Az arab bankárokhoz szólva a kormányfő közölte: az iszlám világból érkezőket is tisztelettel fogadjuk. „Lelki és szellemi formában gondolunk az iszlám világra, magas civilizáció képviselőjeként tekintünk rájuk, és nem szégyellünk tanulni tőlük” – fogalmazott.
Mivel a sajtótájékoztatón nem volt lehetőség kérdezni, így e-mailben kerestük meg Havasi Bertalant. A miniszterelnök sajtósának azt a kérdést tettük fel, hogy ha ezek szerint befogadó ország vagyunk, miért vagyunk mégis elutasítóak a bevándorlókkal szemben, illetve azt is, hogy hányadán állunk a biztonsággal, a terrorfenyegetettséggel. Pintér Sándor belügyminiszternek ugyanis a jelek szerint ez utóbbiról némileg más a véleménye, mint Orbán Viktornak, illetve a bevándorlásellenes kampányt is részben a terrorizmusra hivatkozva indította el a kormány. A Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője levelünkre így válaszolt: „úgy hiszem, a befektetők és a megélhetési bevándorlók fogalma közötti különbséget szükségtelen az Ön számára bővebben kifejtenem”. Havasi Bertalan válaszában utalt arra, hogy a bevándorlás kérdésével kapcsolatban jelenleg nemzeti konzultáció van folyamatban, melynek során az emberek elmondják erről a témáról a véleményüket. A biztonságra vonatkozó kérdésünkkel Havasi a Belügyminisztériumhoz irányított minket. Kérdésünkkel megkerestük a minisztérium sajtóosztályát, egyelőre választ várunk.
Orbán Viktor hangsúlyozta: tudja, hogy a most Budapestre érkezett üzletemberek nagy országokból jöttek, nagy GDP-vel és komoly megtakarításokkal, melyekhez Magyarország mutatói nem mérhetők. Viszont pénzügyi rendszerünk és valutánk stabil, az Európai Unió keleti részén fekszünk, amely régió a kontinens egyik növekedési centruma lesz. A miniszterelnök meggyőződése szerint az is az előnyeink közé tartozik, hogy nem léptünk be az eurózónába, és ez a kérdés nincs is napirenden. Beindult az ingatlanpiac, szárnyal a turizmus, az egészségipar pedig élen jár az unión belül – sorolta a befektetési lehetőségeket Orbán. Példaként említette magyar nagyvállalatként a Molt, amely az egyik legfontosabb régiós szereplő az energiaszektorban. Emlékeztetett: az agráriumba és az élelmiszeriparba is fektettek már korábban arab szereplők, ez is rejt tehát lehetőségeket magában.
A szervezet közgyűlése tizenhét év után tért vissza Budapestre, Bécs, Berlin és Párizs uán következtünk a sorban - ezt már Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter mondta a keddi eseményen. A tárcavezető beszélt a keleti nyitásnak elnevezett új, 2010 után útjára indított külügyi stratégiáról, melynek lényege, hogy Európán kívül is építünk – elsősorban gazdasági – kapcsolatokat, és hogy a nemzetgazdasági érdekek, nem pedig értékek mentén járunk el. „Nyitott gazdaság vagyunk, fontos az export és a külföldi befektetők” – hangsúlyozta Szijjártó. Az utóbbi időben hét arab országban nyitottunk külképviseletet, és további hat van tervbe véve, az Eximbank is külön keretet nyit az arab országoknak. 2015. január és március között 15 százalékkal nőtt az exportunk és 14 százalékkal emelkedtek a Magyarországra irányuló külföldi tőkebefektetések, ami 1997 óta a legmagasabb szám.
Az érdekek mentén történő együttműködésre utalt az eseményen Adnan Kassar libanoni bankár is, aki hangsúlyozta: nem azért jöttek ide, hogy politikáról beszéljenek. Az arab üzletemberek szeretnék a magyarországi befektetési lehetőségeket áttekinteni, megbízható partnerekre lelni, tartós kapcsolatokat kialakítani. A hosszú itteni tapasztalattal bíró szakember meggyőződését fejezte ki, hogy nálunk őszinte barátokra fognak találni az ide látogatók.
Wissam H. Fattouh, a szövetség főtitkára a banki rendszerekhez való hozzáférés fontosságát hangsúlyozta a kiskereskedők és a nagyvállalatok számára. Elmondta: a szegénység, az írástudatlanság és a biztonsági problémák destabilizálják a fejlődő országok társadalmait, amelyekben pedig kétmilliárdan élnek. „A gazdasági fejlődést a pénzügyi szolgáltatások javításával tudjuk segíteni” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a nők és szegények körében elterjedt a pénzügyi kirekesztés az arab világban.
A rendezvénnyel kapcsolatban portálunk felkereste az esemény egyik rendezőjét, a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, ahol közölték: Az UAB 1973-ban jött létre a libanoni Bejrútban. A szervezet anyagilag és működésében is teljes mértékben független, az arab pénzügyi közösséget képviseli, szolgáltatásokat nyújt, valamint támogatja az arab bankokat és pénzügyi intézményeket. Nyitott irodát Egyiptomban, Szudánban, Jemenben, Tunéziában és Németországban is.
A szervezetnek ma több mint 330 arab és arab–nem arab vegyes tulajdonú pénzügyi intézmény a tagja, így a legnagyobb banki és pénzügyi szövetség a régióban.
A szervezet minden évben más helyszínen tartja közgyűlését. Az utóbbi három évet tekintve 2012-ben Berlinben, 2013-ban Bécsben, 2014-ben Párizsban tartották a rendezvényt, utóbbi fővédnöke Francois Hollande elnök volt. Ezen az éves nemzetközi csúcstalálkozón arab miniszterek, központi bankok elnökei, vezető bankárok, döntéshozók találkoznak és vitatják meg a nemzetközi banki közösség és a tágabb világgazdaság kérdéseit, illetve az arab intézmények ezeken belüli szerepét.
A legfrissebb résztvevői lista alapján ma több mint 100 arab pénzügyi szereplő érkezik a találkozóra. Az esemény részleteivel kapcsolatban a szervezet önállóan dönt és valósítja meg azokat, míg hazánk bejrúti nagykövetsége kiemelt szerepet tölt be az előkészítésben és kapcsolattartásban. Az arab szervezők magyar partnerei a Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint az Eximbank.
Márciusban orosz lapok beszámoltak arról, hogy az iszlám bankok az ukrajnai szerepvállalás miatt bevezetett nyugati büntetőintézkedések miatt az orosz piacról visszahúzódó amerikai és európai hitelintézetek által hagyott űrbe szeretnének benyomulni.
A pénzintézetek leginkább a vállalati kölcsönökben érdekeltek, de csak olyan szereplők esetében, amelyek tevékenysége nem ellentétes hitelveikkel – vagyis nem finanszíroznak például szerencsejátékot, szeszgyártást, sertéstenyésztést és -feldolgozást, nem fektethetnek a hadi- és dohányiparba vagy prostitúcióval kapcsolatos üzletbe.
Eltérően a valamely nemes ügy, például a környezettudatos projektek köré szerveződő bankoktól, az iszlám banknak nincs „pozitív listája”, azaz nem határoz meg olyan befektetési célokat, amelyeket előszeretettel ajánl ügyfeleinek. A „saríakonform” bank természetesen nem fizet kamatot, nem vesz részt spekulációs ügyletekben és nem fektet a szerencsejátékokkal határos derivatívákba sem. Ehelyett minden tranzakció egy valódi termék megvételén alapul, legyen az autó vagy ingatlan. A bank mint vevő lép fel, és eladóként nyereséget számít fel az ügyfélnek. A fizetés részletekben történik, és az ügyfelek számára nincs különbség abban, mintha hitelt, illetve kamatot törlesztenének.
