Korábban kiszivárgott információk szerint a nemzetközi intézmények a mentőprogram öt hónapos hosszabbítását és 15,3 milliárd eurót ígértek Görögországnak, ha Athén cserébe teljesíti azokat a feltételeiket is, amelyekkel szemben eddig talán a legkeményebb ellenállást tanúsították. Ezekre viszont egy kormánypárti hellén képviselő, Jánisz Mihelojannakisz azt mondta, nem is követhetnének el nagyobb hibát az ajánlat elfogadásánál, mert az megalázó lenne, és egy harmadik mentőcsomaghoz vezetne. „Most jött el az ideje, hogy határozottan nemet mondjunk” – fogalmazott.
A „nem” szó a görögök számára többletjelentéssel is bír, nagyon büszkék ugyanis arra, hogy 1940-ben önként nem engedték területükre Mussolini csapatait. Október 28. – ekkor szegült ellen Ioánnisz Metaxasz tábornok az olasz diktátornak – a „nem napjaként” is ismert, és nemzeti ünnepnek számít, többnyire például katonai parádét is tartanak ekkor.
Dimitrisz Sztratulisz szociális miniszterhelyettes is teljes megszégyenülést emlegetett, valamint népük „rabigába hajtását, kiirtását”. Pánosz Szkurletisz görög munkaügyi miniszter pedig a Mega TV-nek fakadt ki még reggel. Akkor úgy látta, hogy a megállapodás igen valószínűtlen, mégpedig azért, mert ahányszor közelednek az álláspontok, „arra kérnek minket, hogy küldjünk még néhány nyugdíjast a vágóhídra”. A tárcavezető szerint ha meglépnék azt, amit most kérnek tőlük a hitelezők, az „nemzeti öngyilkossággal” volna egyenértékű.
Az uniós állam-, illetve kormányfők legutóbbi találkozásakor nem születtek konkrét eredmények, de Angela Merkel német kancellár szerint ez nem is az ő feladatuk. „A mi szerepünk annyi, hogy politikai szándékainkat kifejezésre juttassuk, ez pedig megtörtént. Megállapodtunk, hogy mindent megteszünk Görögország eurózónában tartásáért” – fogalmazott. A valutaövezet pénzügyminisztereit tömörítő úgynevezett Eurócsoport (Eurogroup) szombaton is összeül, hogy a konkrétumokról tárgyaljon. Ahogy arra Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyér, a testület elnöke is rámutatott, az idő fogytán van, hiszen Athénnak keddig kell az IMF számlájára az esedékes 1,6 milliárd eurós törlesztőrészletet átutalnia, és addig még több tagállam parlamentjének is rá kell bólintania az esetleges megállapodásra.
Egy közelebbről meg nem nevezett uniós tisztviselő a Reutersnek azt mondta, hogy a megállapodás esélye több mint 50 százalék. Ha a hétvégén nem jutnak egyezségre a felek, akkor tőkekorlátozásokat vezethetnek be Görögországban.
Jánisz Varufakisz pénzügyminiszter szerint az Athénnal szembeni követelések „furcsák”, az ajánlat pedig „életszerűtlen”.
Fontos észrevenni, hogy az adósságátütemezés, illetve a visszafizethetetlenné dagadt görög tartozás egy részének elengedése jelenleg egyáltalán nem képezi a megbeszélések tárgyát, pedig Jack Lew amerikai pénzügyminiszter is felhívta a figyelmet ennek fontosságára. Sőt az athéni álláspont is az volt már a kezdetektől, hogy bármiféle további programba csak akkor szállnak be, ha ezt a kérdést is rendezik. A GDP-arányos államadósság jelenleg 180 százalékon áll Görögországban, ami 2022-ig 124 százalékra süllyedhet, legalábbis a legoptimistább előrejelzések szerint. A nemzeti össztermék a Standard & Poor’s hitelminősítő legfrissebb számítása szerint 1,5 százalékkal csökkenhet idén, a GDP szintje pedig 2036-ig találhat vissza a 2007-es szintre.
