A politikus a Welt am Sonntag című vasárnapi német lapnak nyilatkozott. Ebben kiemelte, hogy az Európai Unió kész kompromisszumot kötni a görög kormánnyal, a hitelezők már tettek engedményeket.
„Óva intem a görög kormányt attól, hogy elhárítsa a feléje nyújtott segítő kezet” – mondta Schulz, aki eddig is a görög rendezés támogatója volt. Hangoztatta ugyanakkor, hogy Athén „kifut az időből, és drámaiak lesznek a következmények”.
Aléxisz Cíprasz görög miniszterelnök korábban bírálta a hitelezők által támasztott feltételeket, amivel gyakorlatilag holtpontra futtatta a tárgyalásokat. Ezzel azt kockáztatja, hogy csődbe jut Görögország és kihullik az euróövezetből.
Schulz éppen ezért hangsúlyozta, hogy Cíprasznak és pártjának, a radikális baloldali Szirizának el kell fogadnia azt, hogy nemcsak választóinak tartozik felelősséggel, de Görögországnak és az Európai Uniónak is.
Görög politikusok hétvégi nyilatkozatai szerint Görögország a jelenlegi formában nem lesz hajlandó elfogadni az adósságfinanszírozás folytatása fejében tett uniós reformjavaslatokat.
Az Európai Bizottság a múlt héten egy ötoldalas, egyebek között az áfa emelése mellett a közalkalmazotti bérek és a nyugdíjaknak a csökkentését is magában foglaló javaslattervet nyújtott be Görögországnak.
„Ez egy agresszív húzás volt a kormány terrorizálására” – jelentette ki Jánisz Varufákisz pénzügyminiszter a Proto Thema napilapnak adott interjúban, hangsúlyozva, hogy „csakhogy a mostani görög kormányt nem lehet terrorizálni”. Az uniós javaslat szerinte a „sértés határait súrolja”. Közölte, hogy az országnak reformokra, adósságának átalakítására és beruházásokra van szüksége. „Semmit nem fogunk aláírni, ami ezt a három dolgot együtt nem tartalmazza” – szögezte le.
A pénzügyér Angela Merkel német kancellárt a második világháború után a győztes hatalmak Németországgal szembeni magatartásában beálló fordulatot jelző „remény beszédéhez” hasonló gesztusra kérte fel. James F. Byrnes amerikai külügyminiszter 1946. szeptember 6-án Stuttgartban tartott beszéde, a „Hoffnungsrede für Deutschland” jelezte a győztes hatalmak megtorló jellegű megszállási politikájának végét, és az ország iparosításának, felvirágoztatásának kezdetét Németországban.
Janisz Varufakisz hasonló gesztus megtételére kérte fel a német kancellárt Görögországgal szemben. \"Hét évtizeddel később most az én országom, Görögország az, amelynek hasonló esélyre lenne szüksége\" - fogalmazott.
Egy olyan országtól várnak még több áldozatot, amelyik így is a legsúlyosabb megszorításokon esett át, amelyet valaha békeidőben el kellett viselni - mutatott rá blogjában a görög pénzügyminiszter. Semmi ajánlat az adósság csökkentésére, semmi terv a beruházások fokozására és - mindezidáig - semmi olyan megnyilatkozás, ami reményt adhatna ennek a sokat szenvedett népnek.
„Nem igazán látok lehetőséget a hitelezőkkel való megállapodásra úgy tűnik, behódolást várnak tőlünk” – mondta Panajótisz Lafazanisz energiaügyi miniszter, a kabinet leginkább euroszkeptikusnak tartott tagja a To Vima lapnak adott interjúban. „Meg akarják törni társadalmunkat, és meg akarják alázni a kormányt” – fogalmazott.
Aléxisz Cíprasz miniszterelnök még pénteken az athéni parlamentben „abszurdnak” nevezte az uniós javaslatokat és kijelentette, hogy Athén semmiféle olyan megoldást nem lesz hajlandó elfogadni, ami terjed ki az ország adósságának az átalakítására.
A görög ANA hírügynökség értesülése szerint Aléxisz Cíprasz miniszterelnök szombaton telefonon tárgyalt Angela Merkel német kancellárral és Francois Hollande francia elnökkel. A három vezető megállapodott abban, hogy az EU és a latin-amerikai országok brüsszeli csúcstalálkozón szerdán folytatják az egyeztetést egy kompromisszumos megoldásról.
Jean-Claude Juncker brüsszeli bizottsági elnök viszont hírügynökségi értesülések szerint nem fogadta a görög miniszterelnök szombati telefonhívását, mivel „még nem kapta meg Görögország hivatalos válaszát az uniós javaslatokra”.
Az Európai Bizottság elnöke a G7 csúcstalálkozó előtt a bajorországi Garmisch-Partenkirchen üdülőhelyen tett nyilatkozatában kijelentette, hogy a görög miniszterelnök „eltorzította” az uniós javaslatot, amikor abszurdnak nevezte azt a görög parlamentben. Hangsúlyozta, hogy barátjának tekinti ugyan Aléxisz Cípraszt, de „be kellene tartani alapvető szabályokat ahhoz, hogy ez így is maradjon”.
Jean-Claude Juncker megerősítette, hogy továbbra sem tartja elképzelhetőnek Görögország távozását az euróövezetből az adósságtörlesztési válság miatt. Hangsúlyozta viszont, hogy ebből még nem következik, hogy Európa valami „nyulat rántana elő a kalapból” a válság megoldására anélkül, hogy a görögök a további finanszírozás fejében teljesítenék a hitelezők gazdasági reformköveteléseit.
