A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentése szerint legnagyobb mértékben a szeszes italok, a dohányáruk drágultak, míg az üzemanyagok és a háztartási energia ára csökkent az előző évhez képest.
A fogyasztói árak január–májusban átlagosan 0,6 százalékkal voltak alacsonyabbak az előző év azonos időszakához képest. A maginfláció májusban szezonálisan kiigazítva 1,3 százalékra emelkedett éves összevetésben és 0,2 százalék volt az előző hónaphoz képest. Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője az adatok ismertetésekor elmondta: a májusi emelkedést az élelmiszer, és azon belül a zöldség és a gyümölcs, illetve az üzemanyag árának emelkedése, valamint a vezetékes gáz tavalyi árcsökkenésének kifutása okozta.
Az élelmiszerek ára átlagosan 1,2 százalékkal emelkedett 2014 májusához viszonyítva. Ezen belül nőtt többek között az idényáras élelmiszerek ára, a burgonyáé, a friss zöldségé és a gyümölcsé 14,6 százalékkal, a tojásé 6,8 százalékkal és az étolajé 4,2 százalékkal.
Csökkent viszont a cukor ára 16,6 százalékkal, a sajté 6,2 százalékkal, a tejé 5,3 százalékkal, a liszté pedig 4,8 százalékkal az előző év azonos időszakához képest. A szeszes italok, dohányáruk 3,0 százalékkal drágultak, ezen belül a tömény italok 10,3 százalékkal a dohányáruk 2,6-tal. A szolgáltatásokért átlagosan 2,3 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy évvel ezelőtt, ezen belül a közlekedési szolgáltatások ára 2,4 százalékkal nőtt, 5,6 százalékkal drágult a szemétszállítás, 3,7 százalékkal a postaszolgálat. Kisebb mértékben, 0,6 százalékkal drágultak a tartós fogyasztási cikkek és 0,1 százalékkal a ruházkodási cikkek.
Az egyéb cikkekért – lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos termékek, gyógyszerek, járműüzemanyagok, valamint kulturális cikkek – 2,7 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, ezen belül a járműüzemanyagok ára 8,0 százalékkal csökkent tavaly májushoz képest. A háztartási energia ára átlagosan 2,6 százalékkal mérséklődött, ezen belül az elektromos energiáé 5,7, a távfűtésé 3,4 százalékkal volt alacsonyabb, a vezetékes gáz ára a tavaly májusi szinthez képest változatlan volt.
Áprilishoz viszonyítva az élelmiszerekért átlagosan 1,1 százalékkal kellett többet fizetni, mint májusban. Ez meghatározóan az idényáras élelmiszerek, a burgonya, friss zöldség, gyümölcs 8,1 százalékos drágulásának következménye, enélkül számítva az élelmiszerek ára 0,1 százalékkal nőtt. A legnagyobb mértékben, 1,7 százalékkal az egyéb cikkek drágultak, ezen belül a járműüzemanyagokért 3,9 százalékkal kellett többet fizetni.
Az átlaggal megegyezően, 0,7 százalékkal emelkedett a ruházkodási cikkek ára. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 0,5, a szolgáltatások 0,2, a tartós fogyasztási cikkek 0,1 százalékkal drágultak. A háztartási energia ára nem változott.
Az NGM pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára szerint döntően az üzemanyagárak emelkedése és részben az élelmiszerek, elsődlegesen az idényjellegű élelmiszerek árának emelkedése miatt lépett át az eddigi, nyolc egymást követő hónapra jellemző negatív tartományból az infláció a pozitív tartományba. Az árindex azonban még mindig nagyon alacsony, a fogyasztók rendelkezésre álló jövedelme változatlanul magasnak számít, ami a fogyasztást serkenti – tette hozzá. Balogh László elmondta: májusban már kikerültek a bázisból a harmadik rezsicsökkentésnek azok az elemei, amelyek sokáig lefelé húzták az inflációt. Kitért arra, hogy az olajárak jelenlegi szintje a két évvel ezelőttihez képest továbbra is alacsony, ami lényeges árcsökkentő tényező. Kiemelte azt is, hogy legalább 40 éve nem volt ilyen alacsony az infláció szintje, ami a háztartások és a vállalkozások számára is kiszámíthatóvá teszi a tervezést.
Az NGM keddi közleményében kiemelte, hogy a pozitívvá váló infláció mögött az üzemanyagárak átmeneti korrekciója, a harmadik rezsicsökkentés hatásának részleges kikerülése a bázisból, valamint a jövedéki adó emelése miatt a dohánytermékek árának növekedése áll. A magyar gazdaságot továbbra is mérsékelt inflációs környezet jellemzi, amit főként külső tényezők okoznak, mint az olajáresés és az Európából érkező dezinflációs hatás – írták. A vállalkozások számára a mérsékelt inflációs környezet növeli a kiszámíthatóságot. Az alacsony infláció lehetővé teszi a hozamok csökkenését, ezzel könnyíti a cégek és az új beruházások finanszírozását, ami végül szintén a gazdaság bővülését vonja maga után – hangsúlyozta az NGM. A minisztérium a következő hónapokban a májusi indexhez hasonló mértékű pozitív inflációt vár, a konvergenciaprogram előrejelzésének megfelelően. Ez a dohánytermékek további drágulására, az élénkülő belső keresletre és az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer (ekáer) piactisztító hatására vezethető vissza – közölte az NGM.
