Tokaj-tanulmány közel egymilliárdért

Hiába került 860 millió forintba a borvidék marketingjét megújító javaslat, sok borász kiforratlannak tartja a terveket.

Több mint 860 millió forintba került az a tanulmány, ami a Tokaji borvidék számára tartalmaz marketingjavaslatokat – tudta meg a Magyar Nemzet. Az anyagot az az állami tulajdonban lévő Tokaj Kereskedőház (TK) rendelte meg, amelynek vesztesége 2012-ben 2,6 milliárd, 2013-ban félmilliárd, 2014-ben pedig 1,78 milliárd forint volt a mérlegadatok szerint. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő 2013-ban 1,5 milliárd forinttal emelte a cég törzstőkéjét.

A TK Zrt. 2014-es mérlegében 860,765 millió forint szerepel „immateriális javakra adott előlegek” címén. Ez brandépítési előleg, és a Claessens International nemzetközi tanácsadócégnek fizették ki a tanulmányért.
A dokumentum legnagyobb visszhangot kiváltó javaslata, hogy tokajinak ezentúl csak az aszút és az eszenciát lehetne nevezni, más néven forgalmaznák a késői szüretelésű borokat és a szamorodnit, illetőleg a száraz furmintborokat, míg a félszárazak és a félédesek az eredetmegjelölést sem viselhetnék.

Lapunk információi szerint a tokaji borászok nem mind örülnek a borvidékkel kapcsolatos legújabb terveknek, habár homályos ígéretek szerint a borvidék tizenötmilliárd forintnyi támogatást kapna, ebből hárommilliárd jutna brandépítésre. Ennek az állítólagos hárommilliárd forintnak a része a már kifizetett 860 millió forint.

A marketingtervet jól megalapozottnak, sok dologban előremutatónak, de nyilvánvalóan finomhangolásokra szorulónak tartja Mészáros László, a Disznókő Szőlőbirtok igazgatója. Lapunk érdeklődésére kifejtette: a Tokaj marketingtestület először jövő héten egyeztet arról, hogy mi elfogadható a javaslatokból a termelőknek, a testület fogalmazza majd meg indítványát a Tokaji borvidék Hegyközségi Tanácsának, amely végül eldönti, mi valósuljon meg a javaslatokból.

A szakember emlékeztetett arra, hogy a hegyközséggel már korábban belekezdtek a borvidéki szabályozásba, a kutatás eredménye pedig részben már őket igazolta. Disznókő száraz borainak értékesítését nem veszélyezteti, ha nem írják rá, hogy Tokaji, a Disznókő márka ugyanis erős. Ugyanakkor éppen a tokaji száraz borok azok, amelyek a kutatás szerint igazán esélyesek piacok meghódítására, így ezeket kiemelten kell kezelni a jelölés terén is, például Tokaj Dry megkülönböztető névvel – tette hozzá a szakember, aki nem ért egyet azzal sem, hogy a „puttonyos” megjelölést a későbbiekben nem lehet alkalmazni az aszúknál.

A Tokaj Oremus Pincészet vezetője, Bacsó András harminc éve dolgozik Tokaj-Hegyalján, és sok olyan dolgot lát a javaslatban, ami nem biztos, hogy jó a borvidéknek. – A javaslat nagyon kidolgozatlan, a borágazat sokkal nagyobb átgondolást igényelne – magyarázta, hiányolva a tanulmányból a szakmaiságot, a nemzetközi látásmódot. Emlékeztetett arra, hogy a kutatást a TK Zrt. indította el, a saját borkínálatának a megtisztítása érdekében. – Ez így rendben is lenne, de borvidéki szinten nagyon komoly vitákra van szükség egy stratégia kialakítására, a piaci szereplőkkel való egyeztetés azonban még nem történt meg – hívta fel a figyelmet.

A TK Zrt. árbevétele tavaly az előző évi 3,88 milliárd forintról 1,99 milliárdra csökkent. Nem csak az export mérséklődött mintegy harminc százalékkal 1,06 milliárd forintra az előző évhez képest, a belföldi értékesítés 60 százalékkal, 932 millióra zuhant az előző évi 2,33 milliárd forintról. Ide tartozik, hogy tavaly májusban hárommilliárd forintnyi borkészletének értékesítését függesztette fel a társaság, arra hivatkozva, hogy a cég korábban alkalmazott borkészítési technológiái vagy a nyilvántartások hibás kezelése miatt a készleten levő boroknál jelentős lehet azoknak a tételeknek az aránya, amelyek a társaság és a Tokaji elnevezés érdekében nem értékesíthetők.

Az ügyet megpróbálták a korábbi vezérigazgató, a 2013. január végén menesztett Kiss István nyakába varrni, végül utódja, Goreczky Gergely távozott a vezérkar több tagjával együtt. Idén februártól Gaálné Király Enikő vezérigazgató, aki tavaly szeptembertől általános vezérigazgató-helyettesként dolgozott. Hivatalosan tehát erre a TK Zrt.-re építenék fel a borvidék fejlesztését, a lapunk által megkérdezett további, nevük elhallgatását kérő szakértők is óvatosak. – Ezt úgy is lehet értelmezni – hívja fel a figyelmet egyikük –, hogy egyesek megint közösségi pénzből kívánnak előnyhöz jutni mások kárára, erre utal a brandépítés kapcsán a magas megbízási díj is.

– A szándék nem ez – mondta érdeklődésünkre a TK Zrt. vezérigazgatója. Gaálné Király Enikő rámutatott: a cél az, hogy a szőlőtermelőktől a társaság olyan alapanyagot vásároljon, amiből a nemzetközi piacon jó áron eladható áru készülhet. Ezzel a TK Zrt. – amellett, hogy profitorientáltan működik – az egész borvidék felemelkedését segíteni tudja, hiszen a minőséget javítja, az árat emeli, a piaci jelenlétet is fokozza. A termelés mennyiségét nem kívánják csökkenteni, a kapacitásokhoz próbálják megkeresni a piacokat, ami azt is jelenti, hogy nem csak csúcsborokat készítenek majd, az alacsonyabb minőséget azonban nem Tokaji néven forgalmazzák. – A bemutatott javaslat nincs kőbe vésve, arról egyeztetések következnek – hangsúlyozta a vezérigazgató.