A Tokaj Oremus Pincészet vezetője, Bacsó András harminc éve dolgozik Tokaj-Hegyalján, és sok olyan dolgot lát a javaslatban, ami nem biztos, hogy jó a borvidéknek. – A javaslat nagyon kidolgozatlan, a borágazat sokkal nagyobb átgondolást igényelne – magyarázta, hiányolva a tanulmányból a szakmaiságot, a nemzetközi látásmódot. Emlékeztetett arra, hogy a kutatást a TK Zrt. indította el, a saját borkínálatának a megtisztítása érdekében. – Ez így rendben is lenne, de borvidéki szinten nagyon komoly vitákra van szükség egy stratégia kialakítására, a piaci szereplőkkel való egyeztetés azonban még nem történt meg – hívta fel a figyelmet.
A TK Zrt. árbevétele tavaly az előző évi 3,88 milliárd forintról 1,99 milliárdra csökkent. Nem csak az export mérséklődött mintegy harminc százalékkal 1,06 milliárd forintra az előző évhez képest, a belföldi értékesítés 60 százalékkal, 932 millióra zuhant az előző évi 2,33 milliárd forintról. Ide tartozik, hogy tavaly májusban hárommilliárd forintnyi borkészletének értékesítését függesztette fel a társaság, arra hivatkozva, hogy a cég korábban alkalmazott borkészítési technológiái vagy a nyilvántartások hibás kezelése miatt a készleten levő boroknál jelentős lehet azoknak a tételeknek az aránya, amelyek a társaság és a Tokaji elnevezés érdekében nem értékesíthetők.
Az ügyet megpróbálták a korábbi vezérigazgató, a 2013. január végén menesztett Kiss István nyakába varrni, végül utódja, Goreczky Gergely távozott a vezérkar több tagjával együtt. Idén februártól Gaálné Király Enikő vezérigazgató, aki tavaly szeptembertől általános vezérigazgató-helyettesként dolgozott. Hivatalosan tehát erre a TK Zrt.-re építenék fel a borvidék fejlesztését, a lapunk által megkérdezett további, nevük elhallgatását kérő szakértők is óvatosak. – Ezt úgy is lehet értelmezni – hívja fel a figyelmet egyikük –, hogy egyesek megint közösségi pénzből kívánnak előnyhöz jutni mások kárára, erre utal a brandépítés kapcsán a magas megbízási díj is.
