Lezárult a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti vizsgálata a Buda-Cash, a Hungária Értékpapír Zrt. és a Quaestor esetében is, és tart a felszámolási eljárás. Ennek során kiderül, pontosan mekkora az ügyfelek kára. A Magyar Közgazdasági Társaság által szervezett összejövetelen Végh Richárd, a jegybank tőkepiaci és piacfelügyeleti igazgatója ismertette az eddigi vizsgálati eredményeket, s beszámolt a szabályozás szigorításának részleteiről. Mint mondta, az elmúlt másfél évtizedben 14 jelentős brókerbotrány tört ki, amelyek körülbelül tízezer ügyfelet és 4,3 milliárd forintot érintettek, ezek közül a legnagyobb a Kulcsár-ügy volt. Ehhez képest az idén napvilágra került három nagy befektetési visszaélés-sorozat sokkal nagyobb horderejű, mivel több tízezer ügyfelet és több mint százmilliárdos összeget érint.
Az idei brókerbotrányokkal kapcsolatban kifejtette: a jegybank vizsgálatainak során már az első nap kiderült, hogy hosszabb ideje jogosulatlan tevékenységet folytatott a három befektetési vállalat. A Hungária Értékpapír Zrt. és a Quaestor esetében felmerült a gyanú, hogy lehettek olyan VIP-listák, amelyeken jellemzően a tehetősebb ügyfelek szerepeltek. Nekik felajánlották, hogy értékpapírjaikat leányvállalatoknál fialtassák, a piaci átlagnál magasabb kamatért. Végh Richárd kitért arra, hogy a svájci frank januári árfolyam-erősödése legalább tíz nagy befektetési vállalatnál jelentős kárt okozott. Hangsúlyozta, a történtek ellenére nem ingott meg a befektetői bizalom ebben a szektorban, sőt növekedett az ügyfelek száma és a befektetett összeg értéke is.
Stabilnak nevezte a befektetési vállalkozások tőkehelyzetét is a jegybanki tisztviselő. Mint mondta, a szektor ma már 1,8 millió ügyfélszámlát kezel. A brókerbotrányokkal kapcsolatban ismertette a felügyelet eddigi háromlépcsős ellenőrzési rendszerét, amelyet többek között kettős könyveléssel, hamis adatok megadásával, és fiktív ügyfélnyilvántartással kerültek meg a botrányban érintett cégek. Megsértették a vállalati belső kontrollt, a könyvvizsgálati rendszert, és kijátszották a felügyeleti hatóságokat. Éppen ezért az MNB törvénymódosítást kezdeményezett, hogy hasonló visszaélésekre a jövőben ne kerülhessen sor.
Az intézkedések között szerepel a felügyeleti ellenőrzések gyakoriságának növelése, ami az eddigi öt helyett legalább háromévente kötelező lesz, az újonnan piacra lépő szereplők esetében egy éven belül átfogó vizsgálatot kell végezni. A kártalanítási határt százezer euróra emelnék, és az ügyfelek a jövőben kérhetik nevesített számla nyitását, amelyet egy központi nyilvántartó rendszerben rendszeresen ellenőrizhetnek.
