Beperelte Romániát egy multicég

A nagyvállalatok különleges jogai bekerülnének az Amerika és az EU közötti kereskedelmi egyezménybe is.

Akik eddig nem értették pontosan, miért tiltakoznak európai polgárok milliói az unió és az Egyesült Államok között nagyrészt titokban tárgyalt befektetési és szabad kereskedelmi egyezmény (TTIP) ellen, azoknak elrettentő példát mutat a verespataki aranybánya kitermelési jogait birtokló kanadai cég, amely a múlt héten beleperelte Romániát elmaradt haszna miatt. A Gabriel Resources Ltd. azért citálta a román államot egy nemzetközi bíróság elé, mert számításai szerint 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt nyerhetett volna ki ciántechnológia alkalmazásával Verespatakon, ezt azonban a környezetvédelmi és civil szervezetek megakadályozták.

A cég múlt hét szerdán indította el az eljárást, mivel korábban meglehetősen furcsa körülmények között megszerzett kitermelési koncesszióját nem tudta érvényesíteni, és a verespataki lakosok egy része sem hajlandó elköltözni otthonából. A keresetben nem szerepel az az összeg, amelyet a cég Romániától követel, ebből arra lehet következtetni, hogy ők továbbra is azt szeretnék elérni, hogy megvalósuljon a beruházás. Egy amerikai bíróság előtt a nagyvállalat állítja, hogy „elkötelezett a verespataki környezetvédelmi és kulturális örökség megóvása mellett", a bányászat megkezdésére azonban éppen azért nem kapott jogot, mert a ciántechnológia akár száz évig tartó környezetrombolást okozhat. A Gabriel Resources Ltd. hozzávetőleg 40 négyzetkilométeren végezne kitermelést, és legalább 16 négyzetkilométernyi területen okozna rombolást. A festői szépségű településen és környékén több templom, temető és egy ókori római vár is veszélybe kerülne. A kitermelés ellen korábban a magyar kormány is tiltakozott, egyebek között a 2000. évi tiszai ciánszennyezés katasztrofális pusztítására hivatkozva.

A trianoni békediktátumig Magyarországhoz tartozó, akkor még felerészben magyarlakta településen alkalmazandó ciántechnológiás eljárást számos nemzetközi és magyar szervezet is elítélte. Kanadában azonban engedélyezett a cianidos kitermelési technológia, a Gabriel Resources ezért jó eséllyel nyerhet a nemzetközi bíróságon, és akár busás kártérítést is megítélhetnek neki. A környezetvédelmi szempontokat védők ugyanakkor azzal érvelnek, hogy a Tisza szennyezését okozó cianidos eljáráshoz képest közel negyvenszeres mennyiségű mérgező anyaggal dolgozna a bánya, amely egy üzemi baleset vagy szivárgás esetén beláthatatlan természeti károkat okozna. Verespatakon ráadásul egy zagytározó is maradna, amely évtizedekig kockázatot jelentene a környező területekre. A tervet a román lakosság többsége elutasítja, a román képviselőház internetes oldalán korábban közzétett felmérés azt mutatja, az ellenzők és a támogatók aránya 30:1.

A Gabriel Resources Románia ellen indított pere ismét ráirányította a figyelmet a Kanada és az EU közötti befektetési és kereskedelmi egyezményre, amelynek véglegesített szövegét tavaly már el is fogadták Brüsszelben. E szerint a transznacionális nagyvállalatok elmaradt haszon címén indíthatnak eljárást független államok ellen, és az ügyekben választott nemzetközi bíróságok hozhatnak ítéletet. A befektető állam beruházásvédelmi vitarendezési mechanizmusára (ISDS) kiterjedő pontját az évek óta titokban tárgyalt amerikai–uniós befektetési és kereskedelmi szerződésbe is be akarták csempészni, ezt azonban az Európai Bizottság konzultációja során a megkérdezett polgárok 97 százaléka elutasította, az egyezmény ellen pedig több millió tiltakozó aláírás gyűlt össze eddig.

Az Európai Parlament ennek ellenére három héttel ezelőtt egy olyan ajánlást fogadott el a bizottság számára, amely szerint a multik továbbra is perelhetnek államokat az elmaradt haszon miatt. Az e cégeket gyakorlatilag a nemzetállamok szintjére emelő ajánlást a magyar EP-képviselők közül a Fidesz–KDNP, az MSZP és a Gyurcsány Ferenc-féle Demokratikus Koalíció küldöttei elfogadták, az LMP, a Jobbik és az Párbeszéd Magyarországért pedig leszavazta. Az ajánlás az Európai Néppárt és a szociáldemokraták összefogása miatt átment a parlamenten, sőt a kanadai egyezményben szereplő ISDS-ponton sem változtattak a képviselők.

Július elején több mint ötven hazai értelmiségi kérte nyílt levélben a magyar kormányt és képviselőit, hogy nyújtsanak a lakosságnak széles körű információt a kanadai és az amerikai egyezményekről, továbbá utasítsák el, hogy transznacionális vállalatok államokat perelhessenek be. Hangsúlyozták: a hivatalos európai és amerikai propagandával szemben a megállapodások a globális pénztőke érdekeit képviselnék, és a befektetők kívánságait rögzítenék. Mint fogalmaztak, „a szegény, csekély nemzeti tulajdonú termelőkapacitással rendelkező országok, mint Magyarország is, nettó vesztesei a szabad kereskedelmi és befektetési egyezményeknek".

A formálódó megállapodások elleni lakossági tiltakozást erősíti, hogy az Egyesült Államokban is nagy az ellenállás, és számos befolyásos szakember, így például Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász is az egyezmény ellen foglalt állást. Az utóbbi hetekben Ferenc pápa is több alkalommal figyelmeztetett a szabad kereskedelmi megállapodások hátrányaira. A TTIP-vel kapcsolatban a legtöbb vitát az államok perelhetősége, a génmódosított élelmiszer-ipari termékek, a klórral kezelt hús forgalmazása és a klónozási technika engedélyezése váltja ki. Jelenleg az sem garantált, hogy a szerződéseket az unió egyes tagállamainak ratifikálniuk kell-e ahhoz, hogy életbe lépjenek, vagy elegendő lesz a bizottság, illetve az Európai Tanács zöld jelzése.