Beperelte Romániát egy multicég

A nagyvállalatok különleges jogai bekerülnének az Amerika és az EU közötti kereskedelmi egyezménybe is.

A Gabriel Resources Románia ellen indított pere ismét ráirányította a figyelmet a Kanada és az EU közötti befektetési és kereskedelmi egyezményre, amelynek véglegesített szövegét tavaly már el is fogadták Brüsszelben. E szerint a transznacionális nagyvállalatok elmaradt haszon címén indíthatnak eljárást független államok ellen, és az ügyekben választott nemzetközi bíróságok hozhatnak ítéletet. A befektető állam beruházásvédelmi vitarendezési mechanizmusára (ISDS) kiterjedő pontját az évek óta titokban tárgyalt amerikai–uniós befektetési és kereskedelmi szerződésbe is be akarták csempészni, ezt azonban az Európai Bizottság konzultációja során a megkérdezett polgárok 97 százaléka elutasította, az egyezmény ellen pedig több millió tiltakozó aláírás gyűlt össze eddig.

Az Európai Parlament ennek ellenére három héttel ezelőtt egy olyan ajánlást fogadott el a bizottság számára, amely szerint a multik továbbra is perelhetnek államokat az elmaradt haszon miatt. Az e cégeket gyakorlatilag a nemzetállamok szintjére emelő ajánlást a magyar EP-képviselők közül a Fidesz–KDNP, az MSZP és a Gyurcsány Ferenc-féle Demokratikus Koalíció küldöttei elfogadták, az LMP, a Jobbik és az Párbeszéd Magyarországért pedig leszavazta. Az ajánlás az Európai Néppárt és a szociáldemokraták összefogása miatt átment a parlamenten, sőt a kanadai egyezményben szereplő ISDS-ponton sem változtattak a képviselők.

Július elején több mint ötven hazai értelmiségi kérte nyílt levélben a magyar kormányt és képviselőit, hogy nyújtsanak a lakosságnak széles körű információt a kanadai és az amerikai egyezményekről, továbbá utasítsák el, hogy transznacionális vállalatok államokat perelhessenek be. Hangsúlyozták: a hivatalos európai és amerikai propagandával szemben a megállapodások a globális pénztőke érdekeit képviselnék, és a befektetők kívánságait rögzítenék. Mint fogalmaztak, „a szegény, csekély nemzeti tulajdonú termelőkapacitással rendelkező országok, mint Magyarország is, nettó vesztesei a szabad kereskedelmi és befektetési egyezményeknek".

A formálódó megállapodások elleni lakossági tiltakozást erősíti, hogy az Egyesült Államokban is nagy az ellenállás, és számos befolyásos szakember, így például Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász is az egyezmény ellen foglalt állást. Az utóbbi hetekben Ferenc pápa is több alkalommal figyelmeztetett a szabad kereskedelmi megállapodások hátrányaira. A TTIP-vel kapcsolatban a legtöbb vitát az államok perelhetősége, a génmódosított élelmiszer-ipari termékek, a klórral kezelt hús forgalmazása és a klónozási technika engedélyezése váltja ki. Jelenleg az sem garantált, hogy a szerződéseket az unió egyes tagállamainak ratifikálniuk kell-e ahhoz, hogy életbe lépjenek, vagy elegendő lesz a bizottság, illetve az Európai Tanács zöld jelzése.