Állóháború alakult ki az aszfaltkeverőügyben a magyar kormány és az Európai Bizottság között, a Miniszterelnökség tájékoztatása szerint hazánk ugyanis továbbra is minden eszközt bevet, hogy elkerüljön egy akár 150 milliárd forintos visszafizetéssel járó brüsszeli verdiktet. A visszafizetés azért vetődött fel, mert az Európai Unió által finanszírozott útépítéseknél a magyar hatóságok előírták, hogy az építkezésekre lehetőleg 50 kilométeres sugarú körön belülről szállítsák az aszfaltot, de ez Brüsszel szerint felveti a versenykorlátozás gyanúját.
A 2007–2013-as európai uniós költségvetési időszakban Magyarországon mintegy 600 milliárd forintnyi útépítést finanszírozott az unió. Ebből első körben 240 milliárd forintról sikerült igazolni, hogy a magyar kiírás nem volt versenykorlátozó, a további 360 milliárdról viszont merőben eltért Brüsszel és a kormány álláspontja. Ennek ellenére az uniós intézmény most mégis a teljes 600 milliárd forintos keret negyedét, azaz 150 milliárd forintot fizettetne vissza hazánkkal.
A kabinet korábban felvetette, hogy a kilátásba helyezett bírság egy részét a pályázatokon nyertes vállalkozásoktól szedje be, de mégsem ehhez az eszközhöz folyamodik, hanem megpróbálja tisztázni Brüsszellel a nézetkülönbségeket. Eddig szakmai szinten az aszfaltkeverőügyben Vitályos Eszter Zsuzsanna európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár járt el, az emelte politikai szintre a tárgyalást, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter is bekapcsolódott a közútfejlesztési vitába. A Miniszterelnökség a Magyar Nemzet érdeklődésére közölte: Magyarország hivatalos meghallgatást kért az Európai Bizottságtól, amelynek az időpontja még nem lett megjelölve. Tájékoztatásuk szerint vagy a meghallgatáson oldódik meg az ügy, vagy hazánk továbbviszi az ügyet az Európai Unió Bíróságára.
– Luxembourgban véleményünk szerint a bírság jogosságát vitató magyar fél igazát mondanák ki, de mivel így két-három évig is elhúzódhatna az ügy, veszélybe kerülne a projektek decemberi zárása – hívta fel lapunk figyelmét Csepreghy Nándor. A fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár kifejtette: a ciklus első hat évében szabályosnak találta a pályáztatás menetét a bizottság, azzal, hogy a hetedikben versenykorlátozónak látja, a projektzárások közeledtével lényegében ultimátumot ad. A helyettes államtitkár úgy látja: amibe Brüsszel beleköt, az valójában egy uniós szabályozás betartatása, hiszen meg van adva, hány fokon kell gyártani, szállítani, beépíteni az aszfaltot. Így kétféleképpen, kilométerben vagy szállítási időben lehet meghatározni, honnan jöjjön az aszfalt. Azzal, hogy a kormány földrajzi határokat szab, hol kell aszfaltkeverő-teleppel rendelkezniük az ajánlattevő útépítő cégeknek, nem a versenyt korlátozza, hanem éppen az előírások áthágásának veszi elejét.
A kabinet hajlandó kompromisszumot kötni, de a 150 milliárd forintos visszafizetést indokolatlanul magasnak tartja. A Miniszterelnökség szerint az a tény is a versenykorlátozási vád valóságalapját kérdőjelezi meg, hogy a kivitelezések több mint 50 százalékát nem magyar, hanem nagy nyugat-európai útépítő cégek nyerték el. Álláspontjuk szerint a külföldi részarány másutt rendszerint tíz százalék alatti, európai uniós versenyjogi szempontból tehát éppen Magyarországon van valós verseny. A 600 milliárd forintos aszfalttorta legnagyobb szelete a francia Bouygues egyik legnagyobb tagvállalatáé, a Colas-csoporté, ezt követi a Közgép, a Strabag, majd a Duna Aszfalt. Ez a négy cég fedte le a 2007–2013-as uniós ciklus útépítéseinek közel háromnegyedét, a további megrendeléseken a Swietelsky, az Euro Aszfalt, a Magyar Aszfalt, a HE-DO és a Kötiviép’B osztozott.
A szóban forgó útépítések a regionális operatív programok (ROP) alá tartoznak. Az aszfaltügy további részleteként a Miniszterelnökség azt közölte a Magyar Nemzettel, hogy az uniós felfüggesztés csak ott érinti a kifizetések megszakítását, ahol konkrétan olyan projekt van, amelyik érintett a vitában, a prioritás összes többi számláját menetrendszerűen fizeti az Európai Bizottság. A ROP-on kívül az uniós felfüggesztés érinti a Társadalmi megújulás operatív programot (Támop) is a vitás Öveges-program miatt. Itt a labda a brüsszeli térfélen pattog, hiszen hazánk már kiküldte a tagállami választ az uniós testületnek. A Gazdaságfejlesztési operatív program (Gop) három prioritásának keretösszegét fagyasztotta még be Brüsszel: az innováció, a gépbeszerzés és az üzleti infrastruktúra magyar pályázatai előtt engedte le a sorompót.
