A kabinet hajlandó kompromisszumot kötni, de a 150 milliárd forintos visszafizetést indokolatlanul magasnak tartja. A Miniszterelnökség szerint az a tény is a versenykorlátozási vád valóságalapját kérdőjelezi meg, hogy a kivitelezések több mint 50 százalékát nem magyar, hanem nagy nyugat-európai útépítő cégek nyerték el. Álláspontjuk szerint a külföldi részarány másutt rendszerint tíz százalék alatti, európai uniós versenyjogi szempontból tehát éppen Magyarországon van valós verseny. A 600 milliárd forintos aszfalttorta legnagyobb szelete a francia Bouygues egyik legnagyobb tagvállalatáé, a Colas-csoporté, ezt követi a Közgép, a Strabag, majd a Duna Aszfalt. Ez a négy cég fedte le a 2007–2013-as uniós ciklus útépítéseinek közel háromnegyedét, a további megrendeléseken a Swietelsky, az Euro Aszfalt, a Magyar Aszfalt, a HE-DO és a Kötiviép’B osztozott.
A szóban forgó útépítések a regionális operatív programok (ROP) alá tartoznak. Az aszfaltügy további részleteként a Miniszterelnökség azt közölte a Magyar Nemzettel, hogy az uniós felfüggesztés csak ott érinti a kifizetések megszakítását, ahol konkrétan olyan projekt van, amelyik érintett a vitában, a prioritás összes többi számláját menetrendszerűen fizeti az Európai Bizottság. A ROP-on kívül az uniós felfüggesztés érinti a Társadalmi megújulás operatív programot (Támop) is a vitás Öveges-program miatt. Itt a labda a brüsszeli térfélen pattog, hiszen hazánk már kiküldte a tagállami választ az uniós testületnek. A Gazdaságfejlesztési operatív program (Gop) három prioritásának keretösszegét fagyasztotta még be Brüsszel: az innováció, a gépbeszerzés és az üzleti infrastruktúra magyar pályázatai előtt engedte le a sorompót.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!