Jobb lenne nem év közben változtatni a Szép-kártya elfogadóhelyeinek körén, hiszen a munkavállalók is arról döntöttek az év elején, hogy az esztendő további részében milyen arányban osztják fel a rendelkezésre álló összeget szálláshely, vendéglátás és szabadidő között – mondta a Magyar Nemzetnek a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) elnöke. Niklai Ákos ugyanakkor emlékeztetett, hogy a 2010-es kormányváltás után bevezetett kártya eredeti célja az üdülési csekk kiváltása volt egy rekreációs kártya bevezetésével. Jelenlegi formájában hosszas szakmai vita után született meg a három zsebre épülő szolgáltatás, a döntéshozók akkor kevéssé vették figyelembe a turisztikai szakma véleményét. Az MSZÉSZ első embere kiemelte, tavaly a szállodák belföldi forgalmának 20-25 százalékát fedte le a Szép-kártya, ami mintegy 15 százalékkal maradt el az üdülési csekk 2010-es eredményétől.
Niklai szerint nincs szó szállodalobbiról: Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztési államtitkára két héttel ezelőtt egy szakmai kerekasztal-megbeszélésen tett említést arról, hogy megszüntetnék a Szép-kártya elfogadását a gyorséttermekben. A tárcának is szemet szúrhatott, hogy az eredetileg turizmusra és rekreációra szánt kártya 60-65 százalékát a vendéglátás viszi el. Niklai Ákos jelezte, a szövetség partner lenne az NGM-mel egy konzultációra annak érdekében, hogy megtalálják a belföldi pihenés, nyaralás bővítésének eszközeit. Megemlítette, hogy a felvetés nemcsak a gyorséttermeket, hanem a mikro- és kisvállalkozásként működő vendéglőket is sújtaná.
A Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke szerint viszont nem a szállodák zsebéből hiányzik a vendéglátósok pluszbevétele, és a vendégekre kell bízni, ki mire költi a kafetériakeretét. Kovács László lapunknak úgy nyilatkozott, a tendencia mögött az áll, kevesen tehetik meg, hogy nyaralással egybekötve költsenek étkezésre. Úgy látja, ha már a tervezett módosítást megteszi a kabinet, célszerű konkrétan elkülöníteni a vendéglátó-ipari egységeket, mert a TEÁOR-szám alapján egy multinacionális vállalat tevékenysége is eshet abba a körbe, mint egy hazai mikro- vagy kisvállalkozásé, például egy magyar család által üzemeltetett önkiszolgáló étteremé. Ha ezt nem tisztázzák a rendszer megváltoztatásakor, akkor jó néhányan lehúzhatják a rolót, holott több ezer ember megélhetéséről van szó. Kovács szerint itt is világos a kormányzati szándék: gátat építeni a multik térnyerésének útjába. Úgy látja, a változásoknak nem most van itt az ideje, hanem leghamarabb a jövő évtől.
