Az elvi megállapodás azután született, hogy a görög parlament csütörtök hajnalban elfogadta azokat a reformokról szóló törvényjavaslatokat, amelyeket a nemzetközi hitelezők követeltek Athéntól az újabb pénzügyi mentőcsomagról szóló tárgyalások megkezdéséért cserébe.
Finnország az EU egyik legkevésbé engedékeny tagállama az adósságválságba került országok megsegítésében, kemény álláspontot képviselt a görögökkel folytatott uniós tárgyalásokon is, ráadásul Juha Sipilä miniszterelnök kormánykoalíciójában létfontosságú tényezőként benne van A finnek nevű euroszkeptikus párt.
Mindezek miatt még csütörtök reggel is kétséges volt, hogy a parlament elfogadja-e, hogy tárgyalások kezdődjenek Görögország kihúzásáról a pénzügyi csávából, de végül a témában illetékes képviselői testület felhatalmazta a kormányt, hogy a héten kötött megállapodás szellemében járjon el.
Az áthidaló kölcsönre azért van szükség, mert a súlyos pénzhiánnyal küzdő Görögország a Nemzetközi Valutaalappal szemben már fizetési késedelembe esett, jövő hétfőn pedig az Európai Központi Banknak is 3,5 milliárd eurót kellene törlesztenie, az újabb mentőcsomagról viszont csak most kezdődnek majd a konkrét tárgyalások.
Eközben Jörg Schelling osztrák pénzügyminiszter az ORF osztrák rádióadónak azt mondta, hogy tudomása szerint az Európai Központi Bank nem növeli a vészhelyzeti likviditási támogatási keretét a görög bankoknak. A miniszter „EKB-forrásokra” hivatkozott. Ugyanerről számolt be a Bloomberg hírügynökség „jól értesült források” alapján.
Az EKB kormányzótanácsa utoljára június 26-án emelte a keretösszeget, azóta nem változtatott a 88,6 milliárd euróban megállapított plafonon. Hírek szerint a görög jegybank 1,5 milliárd eurós növelést kért az EKB-tól.
A vezető nyugat-európai tőzsdemutatók a pozitív nyitás óta tovább erősödtek. London 0,25 százalék erősödéssel kezdte a napot, 13 órakor 0,36 százalék pluszban állt az index. A berlini tőzsdemutató a kezdeti 0,72 százalékról 1,55 százalékra, a párizsi 0,44 százalékról 1,43 százalékra erősödött.
Görögország teljesítette az új mentőcsomagról való tárgyalások megkezdéséhez szükséges, az euróövezeti vezetők által meghatározott feltételeket – állapította meg az Európai Bizottság csütörtökön.
Annika Breidthardt, a gazdasági ügyekért felelős európai biztos szóvivője sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a nemzetközi hitelezők – az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) – megítélése szerint a görög kormányzat „megfelelő módon és időben” teljesítette azokat a feltételeket, amelyeket a hétfő reggelig elhúzódó euróövezeti csúcstalálkozón szabtak meg.
„A görög parlament fontos lépést tett a nemzetközi partnerek bizalmának visszaszerzéséhez vezető úton” – fogalmazott Annika Breidthardt.
A hitelezők által végzett értékelés szerint az új mentőprogram finanszírozási igénye 82 és 86 milliárd euró közé tehető. Hetekig tartó tárgyalások következnek, mielőtt aláírhatnák az új megállapodást. Addig is, Görögország sürgős finanszírozási igényeinek biztosítására 7 milliárd eurós áthidaló kölcsönt nyújtanak Görögországnak három hónapos lejáratra az Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmusból (EFSM).
A görög állam pénzügyi összeomlása előtti utolsó pillanatban sikerült megegyezésre jutni az újabb mentőcsomag feltételeiről, a megállapodás azonban csak az első lépés, az új program pedig akkor lesz sikeres, ha újraindul a növekedés a görög gazdaságban – véli a tekintélyes berlini DIW gazdaságkutató intézet elnöke, aki szerint különleges gazdasági övezeteket kell kialakítani Görögországban, az államadósság törlesztésének menetrendjét pedig a mindenkori gazdasági növekedéshez kell igazítani.
Marcel Fratzscher egy csütörtöki, berlini háttérbeszélgetésen hangsúlyozta, hogy egy hétnél is kevesebb idő maradt a görög államcsőd elhárításához, ugyanis amennyiben Athén július 20-án nem törleszti az Európai Központi Banknak (EKB) tartozása esedékes, 3,5 milliárd eurós részletét, az EKB kénytelen megvonni a görög bankoktól a hozzáférést a vészhelyzeti likviditási támogatási (ELA) rendszer forrásaihoz. Ez rövid időn belül a bankrendszernek a gazdaság egészét és az államháztartást is magával rántó összeomlását eredményezné. A második kihívás a pénzügyi közvetítő rendszer működőképességének helyreállítása. Ezért az új mentőcsomagból nagyjából 25 milliárd eurót a bankok megerősítésére kell majd fordítani.
Mindez azonban csupán arra szolgál, hogy Görögország elkerülje az összeomlást. A válság enyhülését csak a gazdasági növekedés beindulása hozhatja el, ezért az új mentőcsomaghoz a vállalkozási környezet javítását szolgáló reformokat kell kapcsolni, és végrehajtásukat következetesen számon kell kérni, mert a munkanélküliség csak akkor indul csökkenésnek, a jövedelmek és az állami bevételek pedig emelkedésnek, ha élénkül a vállalkozások tevékenysége – emelte ki Marcel Fratzscher.
