Feldarabolással fenyegeti a Google-t Brüsszel

A különadó lehet az új csodafegyver az észak-amerikai vállalatóriások kirívó adóelkerülési praktikái ellen.

Mindezekért a bizottság súlyos, az éves árbevétel 10 százalékára rúgó bírságot vethet ki a versenykorlátozó cégre, ami a Google esetében több mint hatmilliárd dolláros büntetést jelentene. Az EU tavaly ősszel még ennél is továbbment, amikor történetében először olyan javaslatot fogadott el az Európai Parlament (EP), amely kimondja: az internetes keresőmotorok piacán meg kell akadályozni a monopóliumok kialakulását, és ha szükséges, fel kell darabolni ezeket a cégeket. Ez utóbbi egyelőre csak üres fenyegetőzés, hiszen az EP-nek nincs joga feldarabolni egy amerikai céget, de az üzenet egyértelmű.

Egy blogbejegyzésben Matt Brittin, a Google európai vezetője azzal védekezett, hogy szerinte inkább csak kommunikációs problémáról és kulturális különbségekről van szó: most vált világossá számára, hogy az európai emberek nem mindig állnak ugyanúgy a dolgokhoz, mint az amerikaiak. Ebben annyi igazság van, hogy az Egyesült Államokban a Google, az Apple, a Facebook és az Amazon technológiai óriásokra az innováció kimagasló példáiként tekintenek, mert olyan dolgokat hoztak létre a maguk területén, amelyek megváltoztatták az emberek életét. – Európában inkább a nemzetállamokat is legyűrő „brutális információkapitalizmust” jelképezik ezek a vállalatok, amelyektől „Európának meg kell védenie magát” – fejtette ki Sigmar Gabriel német gazdasági miniszter.

Kirívó adózási gyakorlatuk miatt sem fog Brüsszel egyhamar leszállni a Google-ról és a többi globális internetes óriásról. E cégek széles körében terjedt el ugyanis az a módszer, hogy az anyacég egy alacsony adókulcsú országban vagy egy adóparadicsomban hoz létre leányvállalatot, és ebbe szervezi ki szellemi tulajdonát, amelyért a többi leányvállalat drága licencdíjat fizet. Így a más országokban keletkező nyereség jó része alig vagy szinte egyáltalán nem adózik. Annyira rákapott a Google a profit átcsatornázására, hogy 2013-ban európai bevételének csak 0,56 százalékát fizette ki társasági adóként, miközben adózás előtti nyeresége évről évre nőtt.

A jelenség okát a cég úgy írta le jelentésében, hogy „arányaiban magasabb profit keletkezett az alacsonyabb társasági adóval rendelkező országokban”. A jogszabályok betűjének megfelelő, de a nemzeti költségvetéseket súlyosan károsító gyakorlat felszámolására az unióban elsőként a brit kormány tett lépéseket: áprilisban lépett hatályba a 25 százalékos Google-adó, amelyet az évi 10 millió fontnál nagyobb forgalmat bonyolító nemzetközi cégek vállalaton belül átcsoportosított nyereségére rónak ki. London öt év alatt 1,4 milliárd fontnyi többletbevételt vár az intézkedéstől.

Persze nem kell attól félteni a Google-t és társait, hogy belerokkanna az uniós pénzbüntetésbe vagy a különadóba, hiszen a keresőóriás jelenleg is 64 milliárd dollárnyi készpénzállományon ül. Érzékenyebben érintheti, ha az európai hatóságok a céget működése megváltoztatására kényszerítik. Ezért fordít eurómilliókat a brüsszeli lobbizásra: a Transparency International felmérése azt mutatja, hogy a Google és a General Electric lobbistái több mint ötven találkozón vettek részt az Európai Bizottság legmagasabb rangú tisztségviselőivel, s fél év alatt 6,75 millió eurót (mintegy kétmilliárd forintot) költöttek érdekérvényesítésre.