Tíz hét sem volt elegendő a kaliforniai székhelyű Google jogászainak ahhoz, hogy átrágják magukat az Európai Bizottság áprilisban benyújtott több mint százoldalas vádiratán, ezért augusztus közepéig kértek haladékot a válaszra. Pedig nem érhette őket nagy meglepetésként a brüsszeli vizsgálat: már öt éve ment a huzavona azon, hogy a Google – amelynek részesedése az európai keresőpiacon több mint 90 százalékos – visszaél-e piaci erőfölényével, vagy sem. A vállalatóriás ellen korábban 19 társaság – köztük a Microsoft, a német újságkiadók két szövetsége, a Hot Maps és a Streetmap térképszolgáltatások, a Yelp helymeghatározó vagy a Trip Advisor utazási oldal – nyújtott be hivatalos panaszt, és a bizottság végül ez alapján indította meg az eljárást.
Az uniós vizsgálat alapján a Google több európai országban is visszaél erőfölényével, mert manipulálja és tisztességtelenül használja a keresési eredményeket saját vásárlás-összehasonlító szolgáltatásához, a Google Shoppinghoz (lapzártánkig e szolgáltatás még nem volt elérhető Magyarországon). Ez úgy működik, hogy a Google keresőjébe beírjuk a megvásárolni kívánt termék nevét, és a megjelenő találati listán a fizetett hirdetések alatt elsőként a Google Shopping rendszerébe feltöltött termékek kapnak látványos megjelenést, a többi keresési találat csak utánuk jöhet. A gyanú szerint a Google azért tudja eldugni a versenytársak oldalait, mert olyan keresési paramétereket állít be, amelyek a saját malmára hajtják a vizet.
Ezt a vitát egyébként már az amerikai hatóságokkal is lefolytatta a cég: ott a Google Flights repülőjegy-kereső került célkeresztbe, mert mindig ennek találatai jelentek meg a lista tetején, noha nem voltak annyira informatívak, mint például a rivális Travel Advisor oldalé. Az amerikai vizsgálatot végül megúszta a Google azzal, hogy addig módosította keresőalgoritmusát, míg a szövetségi kereskedelmi bizottság rá nem bólintott. A paraméterek megváltoztatása egyébként a minimum, amivel Európában is szembe kell néznie a Google-nak, ha a vádak bebizonyosodnak. Ráadásul Brüsszel azt is aggályosnak találja, hogy a cég okostelefonokra fejlesztett, az európai mobilpiacot 80 százalék feletti arányban uraló Android rendszere eleve a Google keresőjét és egyéb alkalmazásait részesíti előnyben más versenytársakéval szemben.
Mindezekért a bizottság súlyos, az éves árbevétel 10 százalékára rúgó bírságot vethet ki a versenykorlátozó cégre, ami a Google esetében több mint hatmilliárd dolláros büntetést jelentene. Az EU tavaly ősszel még ennél is továbbment, amikor történetében először olyan javaslatot fogadott el az Európai Parlament (EP), amely kimondja: az internetes keresőmotorok piacán meg kell akadályozni a monopóliumok kialakulását, és ha szükséges, fel kell darabolni ezeket a cégeket. Ez utóbbi egyelőre csak üres fenyegetőzés, hiszen az EP-nek nincs joga feldarabolni egy amerikai céget, de az üzenet egyértelmű.
Egy blogbejegyzésben Matt Brittin, a Google európai vezetője azzal védekezett, hogy szerinte inkább csak kommunikációs problémáról és kulturális különbségekről van szó: most vált világossá számára, hogy az európai emberek nem mindig állnak ugyanúgy a dolgokhoz, mint az amerikaiak. Ebben annyi igazság van, hogy az Egyesült Államokban a Google, az Apple, a Facebook és az Amazon technológiai óriásokra az innováció kimagasló példáiként tekintenek, mert olyan dolgokat hoztak létre a maguk területén, amelyek megváltoztatták az emberek életét. – Európában inkább a nemzetállamokat is legyűrő „brutális információkapitalizmust” jelképezik ezek a vállalatok, amelyektől „Európának meg kell védenie magát” – fejtette ki Sigmar Gabriel német gazdasági miniszter.
Kirívó adózási gyakorlatuk miatt sem fog Brüsszel egyhamar leszállni a Google-ról és a többi globális internetes óriásról. E cégek széles körében terjedt el ugyanis az a módszer, hogy az anyacég egy alacsony adókulcsú országban vagy egy adóparadicsomban hoz létre leányvállalatot, és ebbe szervezi ki szellemi tulajdonát, amelyért a többi leányvállalat drága licencdíjat fizet. Így a más országokban keletkező nyereség jó része alig vagy szinte egyáltalán nem adózik. Annyira rákapott a Google a profit átcsatornázására, hogy 2013-ban európai bevételének csak 0,56 százalékát fizette ki társasági adóként, miközben adózás előtti nyeresége évről évre nőtt.
A jelenség okát a cég úgy írta le jelentésében, hogy „arányaiban magasabb profit keletkezett az alacsonyabb társasági adóval rendelkező országokban”. A jogszabályok betűjének megfelelő, de a nemzeti költségvetéseket súlyosan károsító gyakorlat felszámolására az unióban elsőként a brit kormány tett lépéseket: áprilisban lépett hatályba a 25 százalékos Google-adó, amelyet az évi 10 millió fontnál nagyobb forgalmat bonyolító nemzetközi cégek vállalaton belül átcsoportosított nyereségére rónak ki. London öt év alatt 1,4 milliárd fontnyi többletbevételt vár az intézkedéstől.
Persze nem kell attól félteni a Google-t és társait, hogy belerokkanna az uniós pénzbüntetésbe vagy a különadóba, hiszen a keresőóriás jelenleg is 64 milliárd dollárnyi készpénzállományon ül. Érzékenyebben érintheti, ha az európai hatóságok a céget működése megváltoztatására kényszerítik. Ezért fordít eurómilliókat a brüsszeli lobbizásra: a Transparency International felmérése azt mutatja, hogy a Google és a General Electric lobbistái több mint ötven találkozón vettek részt az Európai Bizottság legmagasabb rangú tisztségviselőivel, s fél év alatt 6,75 millió eurót (mintegy kétmilliárd forintot) költöttek érdekérvényesítésre.
