Janisz Varufakisz a július elején bejelentett lemondása előtti hónapokról – amikor az athéni vezetés folyamatosan tárgyalt a második mentőprogram lezárásáról – azt mondta, hogy ugyan ő maga is követett el hibákat, de nem ezért nem sikerült a Görögország „tiszteletén” alapuló megegyezés a nemzetközi hitelezőkkel, hanem azért, mert tárgyalópartnereik egyszerűen „nem szándékoztak Görögország méltóságát tiszteletben tartó megállapodást kötni”. Július közepén – Varufakisz távozása után – aztán az athéni kormány végül egy új mentőprogram feltételeiről állapodott meg az euróövezeti társországokkal, és a tárgyalásokon felmerült a grexit lehetősége. Az utóbbi években nem először fordult ez elő, Görögország 2012 nyarán is majdnem kisodródott a valutaunióból – mondta a volt görög pénzügyminiszter.
„Olyan erők tevékenykednek, amelyek grexitet akarnak, és dr. Schäuble (Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter) talán az egyik legjelentősebb közülük. Számukra a grexit eszköz arra, hogy sakkban tartsanak más büszke nemzeteket” – mondta Janisz Varufakisz. Ugyanakkor mégsem ezeket az erőket és nem a német pénzügyminisztert tekinti a legnagyobb ellenségének – tette hozzá. „A legádázabb ellenségem az államadósság-válság, amely tönkreteszi a hazánkat, és ellehetetleníti a tartozások törlesztését Németországgal szemben is” – hangsúlyozta.
A radikális baloldali Sziriza politikusa annak ellenére mondott le július elején, hogy a kormány győzelmét hozta a külföldi hitelezők által elvárt takarékossági intézkedésekről rendezett népszavazás. Váratlan lépéséről Varufakisz a ZDF-nek azt mondta, hogy a hitelezőkkel tárgyaló csoport tagjai, köztük Alexisz Ciprasz kormányfő a népszavazás „egyértelmű és nagyszerű eredményét” nem annak lehetőségeként értelmezték, hogy meg lehet erősíteni a hitelező „intézményekkel szemben elfoglalt határozott tárgyalási pozíciót”. Ezért pedig „leginkább azzal tudtam segíteni miniszterelnökömnek, hogy távozok” – mondta a volt miniszter. Hangsúlyozta, hogy kiáll a harmadik mentőprogram feltételéül támasztott intézkedések miatt megosztottá vált Sziriza egysége mellett. „Nem fűződik érdekem nagyszerű pártunk szakadásához, és egyáltalán nem fordultam szembe Ciprasszal” – szögezte le Janisz Varufakisz.
Londoni pénzügyi elemzők szerint az eddig ismert aktivitási adatokból arra lehet következtetni, hogy Magyarország és a szélesebb közép-európai térség gazdaságai valószínűleg komolyabb növekedési járványhatás nélkül átvészelték a görög adósságválság legutóbbi fellángolását. Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzőstábja pénteken ismertetett havi helyzetértékelésében közölte: az általa alkalmazott aktivitás- és növekedéskövető számítási modell (GDP tracker) azt valószínűsíti, hogy a magyar hazai össztermék a második negyedévben 3 százalék körüli ütemben növekedhetett éves összevetésben. Jóllehet ez elmarad az első negyedévi éves ütemtől, de továbbra is robusztus növekedési lendületet jelent – hangsúlyozták a Capital Economics londoni elemzői.
A görög kormány pénteken némileg tovább enyhített a hónap eleje óta érvényben lévő szigorú tőkekorlátozáson, mostantól több pénzt engedélyez átutalni a cégeknek importszámláik rendezésére. A jegybank bejelentése szerint a cégek az eddigi 50 ezer euró helyett 100 ezer eurót utalhatnak át külföldre importszámláik kiegyenlítésére a kereskedelmi bankokon keresztül. A 100 ezer eurót meghaladó kérelmekről a pénzügyminisztérium dönt.
A jegybank illetékesei pénteken azt mondták, hogy az új intézkedéssel az importügyleteknek már csupán 25-30 százalékáról kell a pénzügyminisztériumnak döntenie. A görög kereskedelmi és iparkamara egyik illetékese ugyancsak pénteken azt mondta, hogy a három héten át tartó kényszerű bankszünet a görög piacnak 3 milliárd euró veszteséget okozott. Évi mintegy 40 milliárd eurónyi a görög gazdaság importigénye, azaz napi közel 130 millió euróra van szükség, de ennek az összegnek csak egy részéhez lehetett hozzájutni az elmúlt négy hétben a tőkekorlátozás miatt.
