Hazánk számára is fontos projektekről született megállapodás

Az elfogadott dokumentum kifejezetten egybevág Magyarország energiabiztonsági érdekeivel.

Emlékeztetett arra, hogy az E.On, a Shell, az OMV és a Gazprom képviselői június közepén írtak alá megállapodást az Északi Áramlat földgázvezeték kapacitásának megduplázásáról, illetve épül a déli gázfolyosó, Törökországot, Görögországot és Olaszországot összekötve. Mindennek következtében könnyen előfordulhat – mondta Szijjártó Péter –, hogy két olyan nagy kapacitású vezeték jön létre, amely Közép-Európát elkerüli, és így még kiszolgáltatottabb helyzetbe hozza.

A Törökországot Közép-Európával összekötő gázvezeték terve kapcsán a külgazdasági és külügyminiszter azt mondta, jelenleg több versengő projekt van, amelyekben Magyarország is részt vesz. Példaként említette a Tesla-projektet, amely Görögországon, Macedónián, Szerbián keresztül szállítaná a gázt Magyarországra, valamint az Eastring-projektet, amely Bulgárián, Románián, Magyarországon és Szlovákián haladna keresztül.
Szijjártó Péter elmondta, hogy a közép- és dél-európai országok energiaügyi miniszterei Budapesten tartják következő ülésüket, ez pedig aláhúzza Magyarország speciális energiabiztonsági helyzetét.

Tizenöt közép-, illetve délkelet-európai ország megállapodott abban, hogy egyesítik erőfeszítéseiket a földgáz-infrastruktúrák közötti, még hiányzó kapcsolódási pontok kiépítésének felgyorsítása érdekében – közölte Brüsszelben az Európai Bizottság.

Az erről szóló egyetértési megállapodást pénteken írták alá a horvátországi Dubrovnikban energiaügyi miniszteri, illetve a minisztereket képviselő tárcaszinten. A közép- és délkelet-európai régió 15 országa abban állapodott meg, hogy leküzdik azokat a technikai és szabályozási akadályokat, amelyek hátráltatják a térségben az ellátás biztonságát, illetve a teljes mértékben integrált és versenyképes energiapiac kialakulását.

A szóban forgó 15 együttműködő ország Albánia, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Görögország, Macedónia, Magyarország, Moldova, Olaszország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna. Közülük Bosznia-Hercegovina és Moldova a későbbiek során fogja aláírni a dokumentumokat, de a megállapodás kidolgozásában szintén részt vett.

A megállapodás – olvasható az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény közleményében – megnyitja az utat az európai energiapiacok szorosabb integrációja előtt, valamint a stabil szabályozási és piaci keret létrehozásán keresztül „hozzá fog járulni a beruházási környezet fejlesztéséhez”.

Brüsszeli megítélés szerint a stabil és alkalmazkodóképes, előretekintő éghajlatpolitikát folytató energiaunió létrehozásának előfeltétele a megfelelően összekapcsolt uniós energiapiac, ahol biztosított az energia határokon keresztül történő szabad áramlása, és amely szavatolja, hogy egyetlen tagállam se szigetelődjön el az uniós energiahálózatoktól.

A közép- és délkelet-európai földgáz-összeköttetésekkel (CESEC) kapcsolatos közös munka nemcsak új földgázvezetékek építésére, de emellett a már rendelkezésre álló infrastruktúra lehető leghatékonyabb működtetésére is összpontosít, például a kétirányú áramlás lehetővé tétele révén. Az egyetértési megállapodáshoz kapcsolódó cselekvési tervben számos infrastrukturális projekt kiemelt prioritásként szerepel. Ilyen például a transzadriai csővezeték (TAP), a horvátországi LNG terminál, a bulgáriai és romániai evakuálási rendszerek kiépítése, illetve megerősítése, a Görögország és Bulgária, valamint a Szerbia és Bulgária közötti rendszerösszekötők.

Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint általánosságban véve az infrastrukturális projektek finanszírozása a piaci szereplők feladata, de amennyiben a kellő időben történő végrehajtás megköveteli, a CESEC-országok nem zárkóznak el az Európai Beruházási Bank (EBB) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) bevonásától sem. Emellett a projektgazdákat is ösztönzik arra, hogy éljenek az új Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) nyújtotta lehetőségekkel.