Elmondta, hogy az egyik a cseppfolyósítottgáz-terminál (LNG) megépítése a horvátországi Krk szigetén, amelynek kapcsán Magyarország felajánlotta segítségét és együttműködését.
A második projekt, vagyis a magyar–horvát interkonnektor kétirányúsítása kapcsán a külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta, hogy „most vagyunk a legközelebb” a beruházás megvalósulásához. „Azt, hogy Zágráb kérvényt adott be az Európai Bizottsághoz a projekt időbeli eltolásáért, barátságtalan lépésnek tartjuk, és reméljük, Brüsszel ezt nem engedélyezi” – tette hozzá.
Szijjártó Péter elmondta: egyeztetett Amos Hochsteinnel, az amerikai külügyminisztérium energiaügyi különmegbízottjával, aki nagyon támogatja a projektet. Amerikai oldalról felmerült az úgynevezett „lebegő” terminál létrehozása, amely a hagyományosnál olcsóbb, gyorsabban kivitelezhető, az azonban Horvátországon múlik, milyen döntést hoz – magyarázta a külgazdasági és külügyminiszter. Hozzátette: Magyarország bármelyik megoldásban érdekelt.
A harmadik projekt a magyar–román interkonnektor kétirányúsítása, melynek kapcsán Szijjártó Péter azt mondta, hosszú távon 4,4 milliárd köbméteres éves szállítási kapacitást tehet lehetővé Magyarország irányába.
A külgazdasági és külügyminiszter hozzátette: az érintett országok energiaügyi miniszterei egy hét projektből tartalmazó listát fogadtak el pénteken, amelyeket a legrövidebb időn belül, európai uniós támogatással kell megvalósítani. Leszögezte, hogy az elfogadott dokumentum kifejezetten egybevág Magyarország energiabiztonsági érdekeivel.
Szijjártó Péter hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy Közép-Európában megvalósuljanak azok a beruházások, amelyek nyomán elkerülhető, hogy a jelenleginél is rosszabb helyzetbe kerüljön a térség energiabiztonság szempontjából. Ezért van szükség a közép-európai országok közötti interkonnektorok megépítését és kétirányúsítását lefedő beruházáscsoportra, illetve egy Törökországot Közép-Európával összekötő stratégiai gázvezeték megépítésére, valamint a horvátországi LNG-terminálra.
Emlékeztetett arra, hogy az E.On, a Shell, az OMV és a Gazprom képviselői június közepén írtak alá megállapodást az Északi Áramlat földgázvezeték kapacitásának megduplázásáról, illetve épül a déli gázfolyosó, Törökországot, Görögországot és Olaszországot összekötve. Mindennek következtében könnyen előfordulhat – mondta Szijjártó Péter –, hogy két olyan nagy kapacitású vezeték jön létre, amely Közép-Európát elkerüli, és így még kiszolgáltatottabb helyzetbe hozza.
A Törökországot Közép-Európával összekötő gázvezeték terve kapcsán a külgazdasági és külügyminiszter azt mondta, jelenleg több versengő projekt van, amelyekben Magyarország is részt vesz. Példaként említette a Tesla-projektet, amely Görögországon, Macedónián, Szerbián keresztül szállítaná a gázt Magyarországra, valamint az Eastring-projektet, amely Bulgárián, Románián, Magyarországon és Szlovákián haladna keresztül.
Szijjártó Péter elmondta, hogy a közép- és dél-európai országok energiaügyi miniszterei Budapesten tartják következő ülésüket, ez pedig aláhúzza Magyarország speciális energiabiztonsági helyzetét.
Tizenöt közép-, illetve délkelet-európai ország megállapodott abban, hogy egyesítik erőfeszítéseiket a földgáz-infrastruktúrák közötti, még hiányzó kapcsolódási pontok kiépítésének felgyorsítása érdekében – közölte Brüsszelben az Európai Bizottság.
Az erről szóló egyetértési megállapodást pénteken írták alá a horvátországi Dubrovnikban energiaügyi miniszteri, illetve a minisztereket képviselő tárcaszinten. A közép- és délkelet-európai régió 15 országa abban állapodott meg, hogy leküzdik azokat a technikai és szabályozási akadályokat, amelyek hátráltatják a térségben az ellátás biztonságát, illetve a teljes mértékben integrált és versenyképes energiapiac kialakulását.
A szóban forgó 15 együttműködő ország Albánia, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Görögország, Macedónia, Magyarország, Moldova, Olaszország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna. Közülük Bosznia-Hercegovina és Moldova a későbbiek során fogja aláírni a dokumentumokat, de a megállapodás kidolgozásában szintén részt vett.
A megállapodás – olvasható az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény közleményében – megnyitja az utat az európai energiapiacok szorosabb integrációja előtt, valamint a stabil szabályozási és piaci keret létrehozásán keresztül „hozzá fog járulni a beruházási környezet fejlesztéséhez”.
Brüsszeli megítélés szerint a stabil és alkalmazkodóképes, előretekintő éghajlatpolitikát folytató energiaunió létrehozásának előfeltétele a megfelelően összekapcsolt uniós energiapiac, ahol biztosított az energia határokon keresztül történő szabad áramlása, és amely szavatolja, hogy egyetlen tagállam se szigetelődjön el az uniós energiahálózatoktól.
A közép- és délkelet-európai földgáz-összeköttetésekkel (CESEC) kapcsolatos közös munka nemcsak új földgázvezetékek építésére, de emellett a már rendelkezésre álló infrastruktúra lehető leghatékonyabb működtetésére is összpontosít, például a kétirányú áramlás lehetővé tétele révén. Az egyetértési megállapodáshoz kapcsolódó cselekvési tervben számos infrastrukturális projekt kiemelt prioritásként szerepel. Ilyen például a transzadriai csővezeték (TAP), a horvátországi LNG terminál, a bulgáriai és romániai evakuálási rendszerek kiépítése, illetve megerősítése, a Görögország és Bulgária, valamint a Szerbia és Bulgária közötti rendszerösszekötők.
Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint általánosságban véve az infrastrukturális projektek finanszírozása a piaci szereplők feladata, de amennyiben a kellő időben történő végrehajtás megköveteli, a CESEC-országok nem zárkóznak el az Európai Beruházási Bank (EBB) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) bevonásától sem. Emellett a projektgazdákat is ösztönzik arra, hogy éljenek az új Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) nyújtotta lehetőségekkel.
