Elmondta, hogy az egyik a cseppfolyósítottgáz-terminál (LNG) megépítése a horvátországi Krk szigetén, amelynek kapcsán Magyarország felajánlotta segítségét és együttműködését.
A második projekt, vagyis a magyar–horvát interkonnektor kétirányúsítása kapcsán a külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta, hogy „most vagyunk a legközelebb” a beruházás megvalósulásához. „Azt, hogy Zágráb kérvényt adott be az Európai Bizottsághoz a projekt időbeli eltolásáért, barátságtalan lépésnek tartjuk, és reméljük, Brüsszel ezt nem engedélyezi” – tette hozzá.
Szijjártó Péter elmondta: egyeztetett Amos Hochsteinnel, az amerikai külügyminisztérium energiaügyi különmegbízottjával, aki nagyon támogatja a projektet. Amerikai oldalról felmerült az úgynevezett „lebegő” terminál létrehozása, amely a hagyományosnál olcsóbb, gyorsabban kivitelezhető, az azonban Horvátországon múlik, milyen döntést hoz – magyarázta a külgazdasági és külügyminiszter. Hozzátette: Magyarország bármelyik megoldásban érdekelt.
A harmadik projekt a magyar–román interkonnektor kétirányúsítása, melynek kapcsán Szijjártó Péter azt mondta, hosszú távon 4,4 milliárd köbméteres éves szállítási kapacitást tehet lehetővé Magyarország irányába.
A külgazdasági és külügyminiszter hozzátette: az érintett országok energiaügyi miniszterei egy hét projektből tartalmazó listát fogadtak el pénteken, amelyeket a legrövidebb időn belül, európai uniós támogatással kell megvalósítani. Leszögezte, hogy az elfogadott dokumentum kifejezetten egybevág Magyarország energiabiztonsági érdekeivel.
Szijjártó Péter hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy Közép-Európában megvalósuljanak azok a beruházások, amelyek nyomán elkerülhető, hogy a jelenleginél is rosszabb helyzetbe kerüljön a térség energiabiztonság szempontjából. Ezért van szükség a közép-európai országok közötti interkonnektorok megépítését és kétirányúsítását lefedő beruházáscsoportra, illetve egy Törökországot Közép-Európával összekötő stratégiai gázvezeték megépítésére, valamint a horvátországi LNG-terminálra.