Hemzsegnek a tejpiacon az áfacsalók

Ugyan az elmúlt három évben 5,5 milliárdos adókülönbözetet tártak fel, a csalások értéke ennek tízszerese lehet.

Majláth Ronald
2015. 07. 27. 16:03
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nehéz helyzetbe kerültek a magyar tejtermelők azután, hogy az Európai Unióban megszüntették a kvótarendszert: így még több külföldi tej és tejtermék ömlik a magyar piacra. Ráadásul az orosz embargó bevezetése kétszeresen is hátrányos a hazai termelőknek, hiszen más uniós tagállamok számára többmilliós támogatási csomagot szavazott meg nemrég a közösség.

Ilyen körülmények között a magyar termelők alig tudnak versenyezni az uniós konkurenseikkel, de tovább rontja a helyzetet, hogy a tejpiacon továbbra is nagyon magas az áfacsalások száma.

Portálunk megkeresésére Mélykuti Tibor, a Tej Terméktanács elnöke elmondta: a hazai piacon máris látszik a kvótarendszer eltörlésének hatása, mellyel korábban megpróbálták megelőzni a túltermelést.

Mikor az előző uniós költségvetési ciklus elkezdődött, már minden tagállamban tisztában voltak azzal, hogy 2015-től a tejkvótarendszernek vége, ezért több intézkedést is foganatosítottak. Egyrészt növelték a tejtermelést, Hollandia például 20 százalékos emelkedést célzott meg, aminek a felét máris teljesítették. A második lépés az volt, hogy az így keletkező többlethez a tejipart is fejlesztették.

Magyarországon az elmúlt 4-5 évben sokat fejlődött a tejágazat, elsősorban a tejtermelők ruháztak be nagyon sokat az ÁTK-pályázatok segítségével. Azonban a nagyvállalati formába tartozó tejfeldolgozók alig kaptak valamilyen támogatást (a mostani költségvetési ciklusban ez már nem is lehetséges számukra), ezért a tejtöbbletes időszakokat a termelők nagyon nehezen vészelik át – szögezte le a szakértő.

Mélykuti Tibor hangsúlyozta, hogy ezekkel a beruházásokkal a tagállamok elsősorban az unión kívüli piacot – különösen Ázsiát – akarták megcélozni. A kínai piac viszont elmaradt a várakozásoktól, sőt az orosz embargó miatt új piacokat kellett keresni az uniós tejnek. Ezért ma az európai piacokon próbálják levezetni a többletet, ami súlyosan érinti Magyarországot.

A szakember ennek szemléltetésére jelezte: Magyarországon az ipari nyerstejtermelés 1,2-1,3 milliárd kilogramm évente, ebből az elmúlt években nagyjából 300 millió kilogramm ment ki feldolgozatlan formában külföldre, ugyanis az exportár 10-20 forinttal meghaladta a hazai felvásárlási árat. Napjainkra viszont olyan helyzet állt elő, hogy a magyarországi termeléssel nagyjából megegyezik az a tejmennyiség, ami a hazánkba áramló tejtermékekhez szükséges.

A tisztességes tejipari szereplők piaci pozíciójának védelmére, valamint a költségvetési bevételek biztosítására a Magyarországon polcokra kerülő import UHT tej kereskedelmét célirányosan ellenőrzi a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) – közölte múlt héten az adóhatóság. Mint írták, az áru útjának nyomon követését és a kereskedéssel egyidejű ellenőrzéseket biztosító Elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszerrel (Ekáer) már nemcsak a fantomcégekhez, hanem a működő, ám adóelkerülő gazdálkodókhoz is eljutnak. Hozzátették: az elmúlt három évben a tejágazatban lefolytatott csaknem kétszáz adóellenőrzés megközelítőleg 5,5 milliárd forint adókülönbözetet tárt fel.

Mélykuti Tibor ennek kapcsán elmondta: véleménye szerint ez az összeg a teljes áfacsalásnak mindössze 10-15 százaléka lehet. „Az UHT tejet és a félkemény sajtokat szinte kizárólag áfacsalással hozták be az országba” – hangsúlyozta a Tej Terméktanács elnöke, aki szerint így olyan alacsonyra nyomták le az árakat, amivel egyre inkább kiszorították a magyar tejtermékeket a piacról. Véleménye szerint az Ekáer, a célzott Nébih-ellenőrzések és az adóhivatal vizsgálatai valóban javítottak a helyzeten, azonban még bőven van tennivaló.

A szakember úgy látja, hogy nagyon fontos elem lenne az ágazat kifehérítéséhez az áfacsökkentés, amit már fél éve javasoltak a kormánynak. A Tej Terméktanács javaslata szerint a fogyasztói tej áfáját 5 százalékra kellene mérsékelni, a többi tejtermék esetében a 18 százalékos áfát elfogadhatónak tartják.

Kiemelte: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter korábban azt mondta, hogy áfacsökkentés csak ott lehetséges, ahol ez a gazdaság kifehérítését szolgálja. „Ha valami szolgálja ezt, akkor ez az UHT tej áfájának csökkentése” – tette hozzá a szakember.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.