Hemzsegnek a tejpiacon az áfacsalók

Ugyan az elmúlt három évben 5,5 milliárdos adókülönbözetet tártak fel, a csalások értéke ennek tízszerese lehet.

Nehéz helyzetbe kerültek a magyar tejtermelők azután, hogy az Európai Unióban megszüntették a kvótarendszert: így még több külföldi tej és tejtermék ömlik a magyar piacra. Ráadásul az orosz embargó bevezetése kétszeresen is hátrányos a hazai termelőknek, hiszen más uniós tagállamok számára többmilliós támogatási csomagot szavazott meg nemrég a közösség.

Ilyen körülmények között a magyar termelők alig tudnak versenyezni az uniós konkurenseikkel, de tovább rontja a helyzetet, hogy a tejpiacon továbbra is nagyon magas az áfacsalások száma.

Portálunk megkeresésére Mélykuti Tibor, a Tej Terméktanács elnöke elmondta: a hazai piacon máris látszik a kvótarendszer eltörlésének hatása, mellyel korábban megpróbálták megelőzni a túltermelést.

Mikor az előző uniós költségvetési ciklus elkezdődött, már minden tagállamban tisztában voltak azzal, hogy 2015-től a tejkvótarendszernek vége, ezért több intézkedést is foganatosítottak. Egyrészt növelték a tejtermelést, Hollandia például 20 százalékos emelkedést célzott meg, aminek a felét máris teljesítették. A második lépés az volt, hogy az így keletkező többlethez a tejipart is fejlesztették.

Magyarországon az elmúlt 4-5 évben sokat fejlődött a tejágazat, elsősorban a tejtermelők ruháztak be nagyon sokat az ÁTK-pályázatok segítségével. Azonban a nagyvállalati formába tartozó tejfeldolgozók alig kaptak valamilyen támogatást (a mostani költségvetési ciklusban ez már nem is lehetséges számukra), ezért a tejtöbbletes időszakokat a termelők nagyon nehezen vészelik át – szögezte le a szakértő.

Mélykuti Tibor hangsúlyozta, hogy ezekkel a beruházásokkal a tagállamok elsősorban az unión kívüli piacot – különösen Ázsiát – akarták megcélozni. A kínai piac viszont elmaradt a várakozásoktól, sőt az orosz embargó miatt új piacokat kellett keresni az uniós tejnek. Ezért ma az európai piacokon próbálják levezetni a többletet, ami súlyosan érinti Magyarországot.

A szakember ennek szemléltetésére jelezte: Magyarországon az ipari nyerstejtermelés 1,2-1,3 milliárd kilogramm évente, ebből az elmúlt években nagyjából 300 millió kilogramm ment ki feldolgozatlan formában külföldre, ugyanis az exportár 10-20 forinttal meghaladta a hazai felvásárlási árat. Napjainkra viszont olyan helyzet állt elő, hogy a magyarországi termeléssel nagyjából megegyezik az a tejmennyiség, ami a hazánkba áramló tejtermékekhez szükséges.

A tisztességes tejipari szereplők piaci pozíciójának védelmére, valamint a költségvetési bevételek biztosítására a Magyarországon polcokra kerülő import UHT tej kereskedelmét célirányosan ellenőrzi a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) – közölte múlt héten az adóhatóság. Mint írták, az áru útjának nyomon követését és a kereskedéssel egyidejű ellenőrzéseket biztosító Elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszerrel (Ekáer) már nemcsak a fantomcégekhez, hanem a működő, ám adóelkerülő gazdálkodókhoz is eljutnak. Hozzátették: az elmúlt három évben a tejágazatban lefolytatott csaknem kétszáz adóellenőrzés megközelítőleg 5,5 milliárd forint adókülönbözetet tárt fel.

Mélykuti Tibor ennek kapcsán elmondta: véleménye szerint ez az összeg a teljes áfacsalásnak mindössze 10-15 százaléka lehet. „Az UHT tejet és a félkemény sajtokat szinte kizárólag áfacsalással hozták be az országba” – hangsúlyozta a Tej Terméktanács elnöke, aki szerint így olyan alacsonyra nyomták le az árakat, amivel egyre inkább kiszorították a magyar tejtermékeket a piacról. Véleménye szerint az Ekáer, a célzott Nébih-ellenőrzések és az adóhivatal vizsgálatai valóban javítottak a helyzeten, azonban még bőven van tennivaló.

A szakember úgy látja, hogy nagyon fontos elem lenne az ágazat kifehérítéséhez az áfacsökkentés, amit már fél éve javasoltak a kormánynak. A Tej Terméktanács javaslata szerint a fogyasztói tej áfáját 5 százalékra kellene mérsékelni, a többi tejtermék esetében a 18 százalékos áfát elfogadhatónak tartják.

Kiemelte: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter korábban azt mondta, hogy áfacsökkentés csak ott lehetséges, ahol ez a gazdaság kifehérítését szolgálja. „Ha valami szolgálja ezt, akkor ez az UHT tej áfájának csökkentése” – tette hozzá a szakember.