A hivatal tájékoztatása szerint a letelepedési magyar államkötvények értékesítésének 2013. decemberi megkezdése óta eltelt szűk másfél esztendőben 6800 tartózkodási kérelem érkezett a BÁH-hoz, és május 31-ig 6663 külföldi meg is kapta az ideiglenes engedélyt. Ebből 2518 fő az, aki letelepedési államkötvény-vásárlás útján szerzett jogot az itt tartózkodásra, további 4145 személy kapta meg családegyesítés jogcíme alatt az engedélyt. A hat hónapos tartózkodást biztosító dokumentum csak egy technikai eljárás, ugyanis ennek birtokában adhatja be a külföldi befektető a „véglegesnek” tekinthető letelepedési engedély iránti kérelmet, amit gyorsított eljárásban bírálnak el. A parlamenti választásokon való voksolást leszámítva szinte teljes értékű állampolgárságot jelentő nemzeti letelepedési engedélyt 2015. június 22-ig családegyesítéssel együtt 2813 külföldi kérvényezte, amelyből 1792 kérelmet jóvá is hagyott a hivatal.
Beigazolódni látszanak azok a korábbi találgatások, amelyek szerint a kormány a kínai állampolgárok preferálása céljából hozta létre az Európai Unióban, illetve a schengeni övezetben szabad mozgást és korlátlan ideig való tartózkodást lehetővé tevő befektetési konstrukciót. Ennek lényege, hogy az unión kívüli, úgynevezett harmadik országból érkező befektetők, akik legalább 300 ezer euró névértékű, erre a célra kibocsátott, ötéves futamidejű államkötvényt vásárolnak, a hazai törvények értelmében fél év után letelepedési engedélyt kapnak, amelynek birtokában szabadon mozoghatnak a schengeni övezetben. A 2013-ban hozott törvény ugyanakkor előírja, hogy csak a parlament jelenleg Rogán Antal (Fidesz) vezette gazdasági bizottsága által kijelölt közvetítőcégek jegyezhetik le ezeket a kötvényeket az Államadósság-kezelő Központnál, és a külföldi befektető a cég által kibocsátott értékjegyet, illetve egyfajta elismervényt kap. A letelepedési kötvény kamatozik is, jelenlegi piaci viszonyok mellett kétszázalékos hozamot garantál, de nem a befektetőnek, hanem a közvetítő cégnek. A kötvény az ötéves futamidejű, euróban kibocsátott magyar állampapíroknak megfelelően kamatozik, azok másodpiaci hozamánál 1,5 százalékkal olcsóbb befektetési forma. A törvény ugyanakkor garantál egy kétszázalékos kamatszintet, vagyis a jelenlegi, ennél alacsonyabb hozamkörnyezet miatt most a piacinál drágábban kamatozik az államkötvény.
A közvetítő vállalkozások amellett, hogy mintegy 30 ezer euróval olcsóbban jutnak a kötvényhez, de – a papír diszkont jellege miatt – drágábban adják azt tovább, még 45 ezer eurónyi közvetítői díjat is kérnek az ügyfelektől, így mintegy 23 millió forint bevételre tesznek szert a kötvény értékesítése és a papírok intézése során ügyfelenként. Tavaly a Kajmán-szigeteken, Máltán, Cipruson, Szingapúrban és Schaanban (Liechtenstein) és hazánkban bejegyzett cégeknek 19,2 milliárd forintos hasznot hozott az adófizetői pénzből garantált kamat, és további közel 31 milliárd forint bevételt jelenthetett a kötvényekkel való kereskedés. Igaz ugyan, hogy a közvetítő cégeknek költségeik is vannak, ám arról, hogy mekkora kiadásokkal szembesülnek, csak találgatni lehet. A gazdasági bizottság lapunkat úgy tájékoztatta, hogy a „cégeknek mérleg és eredménykimutatás bizottsághoz való benyújtására vonatkozóan nincs jogszabályi kötelezettségük, és a bizottságnak sincs ezek bekérésére”. Vagyis nem tudjuk, hogy az egy kivételével offshore cégek körében népszerű szigeteken bejegyzett közvetítő cégek egy darab államkötvény értékesítése során keletkezett 23 millió forintos bevételéből mennyi marad a vállalkozásnál és mekkora összeget emésztenek fel a reális költségek. A közvetítőkkel kapcsolatban korábban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is megjegyezte: jobb volna, ha a magyar államkötvényeket forgalmazó cégek nagyobb átláthatóság mellett működnének.
– Most úgy tűnik, a leginkább optimális megoldás ezeknek a cégeknek a bevonása volt ebbe a finanszírozásba, de ez nem zárja ki azt, hogy majd a jövőben törekedjünk arra, hogy ez az átláthatóság még erősebbé váljon, és lehetőség szerint minden ilyen cég, amelyik magyar állampapírt forgalmaz, az a legteljesebb mértékben eleget tegyen az átláthatóság szabályainak – mondta a miniszter még februárban az InfoRádióban. E téren azonban nincs változás.
Nagy kérdés továbbá, hogy a Kajmán-szigeteken bejegyzett, kínai ügyfelekre specializálódott Hungary State Special Debt Fund, továbbá a lichtensteini VolDan Investments Ltd. nevű cégen kívül – amely az orosz ügyfeleknek értékesít letelepedést kínáló lehetőséget – mit csinál a többi négy vállalkozás, amely szintén engedélyt kapott a parlament gazdasági bizottságától.
A nemzeti letelepedési engedély iránti kérelmek mintegy 96 százalékát ugyanis kínai és orosz állampolgárok terjesztik elő, vagyis az előbb említett két cég ügyfelei. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal adatai szerint június 22-ig 978 kínai és 48 orosz befektető kérvényezte és 517 kínai, illetve 11 orosz kapta meg a jóváhagyást, igaz, ebben nincsenek benne a családtagok. Utóbbiról a hivatal úgy tájékoztatta lapunkat, hogy 1581 kínai és 90 orosz családtag kérvényezte a letelepedést, a hivatal 849 kínai, illetve 22 orosz állampolgár esetében már ki is adta az engedélyt.
