A hivatal tájékoztatása szerint a letelepedési magyar államkötvények értékesítésének 2013. decemberi megkezdése óta eltelt szűk másfél esztendőben 6800 tartózkodási kérelem érkezett a BÁH-hoz, és május 31-ig 6663 külföldi meg is kapta az ideiglenes engedélyt. Ebből 2518 fő az, aki letelepedési államkötvény-vásárlás útján szerzett jogot az itt tartózkodásra, további 4145 személy kapta meg családegyesítés jogcíme alatt az engedélyt. A hat hónapos tartózkodást biztosító dokumentum csak egy technikai eljárás, ugyanis ennek birtokában adhatja be a külföldi befektető a „véglegesnek” tekinthető letelepedési engedély iránti kérelmet, amit gyorsított eljárásban bírálnak el. A parlamenti választásokon való voksolást leszámítva szinte teljes értékű állampolgárságot jelentő nemzeti letelepedési engedélyt 2015. június 22-ig családegyesítéssel együtt 2813 külföldi kérvényezte, amelyből 1792 kérelmet jóvá is hagyott a hivatal.
Beigazolódni látszanak azok a korábbi találgatások, amelyek szerint a kormány a kínai állampolgárok preferálása céljából hozta létre az Európai Unióban, illetve a schengeni övezetben szabad mozgást és korlátlan ideig való tartózkodást lehetővé tevő befektetési konstrukciót. Ennek lényege, hogy az unión kívüli, úgynevezett harmadik országból érkező befektetők, akik legalább 300 ezer euró névértékű, erre a célra kibocsátott, ötéves futamidejű államkötvényt vásárolnak, a hazai törvények értelmében fél év után letelepedési engedélyt kapnak, amelynek birtokában szabadon mozoghatnak a schengeni övezetben. A 2013-ban hozott törvény ugyanakkor előírja, hogy csak a parlament jelenleg Rogán Antal (Fidesz) vezette gazdasági bizottsága által kijelölt közvetítőcégek jegyezhetik le ezeket a kötvényeket az Államadósság-kezelő Központnál, és a külföldi befektető a cég által kibocsátott értékjegyet, illetve egyfajta elismervényt kap. A letelepedési kötvény kamatozik is, jelenlegi piaci viszonyok mellett kétszázalékos hozamot garantál, de nem a befektetőnek, hanem a közvetítő cégnek. A kötvény az ötéves futamidejű, euróban kibocsátott magyar állampapíroknak megfelelően kamatozik, azok másodpiaci hozamánál 1,5 százalékkal olcsóbb befektetési forma. A törvény ugyanakkor garantál egy kétszázalékos kamatszintet, vagyis a jelenlegi, ennél alacsonyabb hozamkörnyezet miatt most a piacinál drágábban kamatozik az államkötvény.