Az internetes sportfogadás már nem része a netes szerencsejátéknak, ez az ágazat az állami Szerencsejáték Zrt. privilégiuma. Ugyanakkor a netes szerencsejáték szervezéséért nem kell koncessziós díjat fizetni – ezeket a „pontosításokat” fogadta el a szerencsejáték szervezéséről szóló törvénymódosításhoz az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága.
Ez azt jelenti, hogy az Andy Vajna érdekeltségébe tartozó Las Vegas Casino Kft. és a Szima Gáborhoz köthető Aranybónusz 2000 Kft. pluszteher nélkül oszthatja fel egymás között a netes kaszinók piacát, a lényegesen nagyobb jövedelemmel kecsegtető sportfogadásról viszont lemaradnak. Szilágyi György (Jobbik) üdvözölte a két ágazat különválasztását, kifogásolta ugyanakkor a díjfizetési engedményt, a képviselő szerint Vajna és Szima így ingyen juthat bevételi lehetőséghez az államtól.
A változtatások értelmében az internetes kaszinók működtetőinek lehetővé kell tenni például a veszteség maximalizálhatóságát vagy az önkizárás lehetőségét. A kormány rendeletben határozhatná meg a sérülékeny személyek hozzáférését korlátozó szabályokat és más játékosvédelmi előírásokat. Fodor Gábor, a Liberálisok politikusa úgy ítélte meg: ellentmondásos a kormányoldal kommunikációja és cselekedetei, mivel offshore hátterű cégeknek biztosít kaszinókoncessziót. Répássy Róbert, az igazságügyi tárca államtitkára a felvetésekre úgy felelt: a netes szerencsejáték-piac jelenleg illegálisan működik, a jövőben azonban a résztvevők adózni fognak ezen tevékenység után.
A debreceni Cívis Grand Casinót és a nyíregyházi Onyx Casinót működtető Szima a Magyar Nemzetnek elmondta: értesült a törvényalkotási bizottság határozatáról, és a következő néhány nap, illetve egy-két hét feladata lesz, hogy mérlegelje, tervezi-e netes kaszinó nyitását, s ha igen, mikor és mennyit. Lapunk megkeresésére a Las Vegas Casino hálózata révén a fővárost öt kaszinóval lefedő Vajna nem kívánt reagálni a változásokra. Mindenki a két nagyvállalkozó terveire kíváncsi, holott hivatalosan csak 2016 januárjától maradnak ketten a piacon. A lehetséges 11 koncesszióból a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) ugyanis pályázat nélkül, megbízhatósági alapon hetet adott ki nekik 2024-ig szóló engedéllyel, a nyolcadik a soproni, amely az év végéig működhet. Bent maradt három szabad koncesszió, melyeket az NGM annak ellenére sem tervez kiadni, hogy így jelentős bevételtől esik el.
– A 20 milliárdos kaszinópiac mellett nehéz felmérni, mekkora a netes forgalom, hiszen ez a szegmens eddig nem törvényes keretek között működött – mondta Somorai László szerencsejáték-szakértő. Az viszont kijelenthető, hogy 80-20 százalék az internetes sportfogadások bevételeinek aránya az egyéb netes játékokéval szemben. Ha erőteljes reklámkampánnyal indulnak be a netes kaszinók, akkor is legfeljebb a hagyományos piac 30-50 százalékát érhetik el évente, vagyis hat-tíz milliárd forintot.
Ráadásul a működtetéshez szükséges platform programozásában magyar cégeknek nincs gyakorlata, jó eséllyel egy nagy amerikai, skandináv vagy brit vállalattal kell legyártatni. Ez egyszeri kiadás, de a több száz millió forinttól kezdve az egy-két milliárdig is elmehet, a fejlesztési-tesztelési szakasz pedig fél-háromnegyed év az indulásig. Vagyis ha az erre jogosultak még nem rendelték meg a programot, leghamarabb a jövő év első felében nyithatnak. Mindez zárójelbe teheti azt, hogy a netes kaszinók akár már szeptember 1-jén elrajtolhatnak.
A szakértő szerint az unós joggal is ütközhet a törvény, hiszen Brüsszel lehetővé teszi a nemzeti kormányoknak az egyéni szabályozást, de annak egyformán kell vonatkoznia minden piaci szereplőre. A sportfogadás elveszítéséért pedig a netes kaszinók koncessziódíj-fizetési mentessége azért csak szimbolikus gesztus, mert e tétel a hagyományos termeknél is leírható a játékadóból. Így az öt kaszinója után Andy Vajnának elvileg 1,9 milliárd forint koncessziós díjat kellene fizetni. A korábbi havi fix adózást, ami gépenként előbb 100, majd 500 ezer forintot jelentett, felváltotta a százalékos adózás, ami kevesebb mint havi félmillió forint.
2012 őszén nemzetbiztonsági okokból tiltották be a nyerőgépeket, ezzel többen is jól jártak, de a költségvetés aligha. A tiltás előtti 30-40 milliárdos állami bevétel után a megbízhatósági alapon kiválasztott játékszervezők ennek csak a töredékét, mintegy hatmilliárdot fizetnek vissza a kasszába.
