Itt az inflációs adat

Noha az NGM nem számít nagy mértékű pénzromlásra 2015-ben, elemzők szerint év végére 3 százalék is lehet.

A szolgáltatásokért is átlagosan 1,9 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy évvel ezelőtt, ezen belül az üdülési szolgáltatások ára 4,7 százalékkal nőtt, de a postai tarifák is 3,7 százalékkal emelkedtek, a telefon- és internethasználat viszont 1,2 százalékkal olcsóbb volt.

Kisebb mértékben, 0,8 százalékkal drágultak a tartós fogyasztási cikkek, a kerékpárok 4,7, a motorkerékpárok 7,0 százalékkal lettek drágábbak, és a személyautók is átlagosan 3,6 százalékkal kerülnek többe.

A ruházkodási cikkek ára csak 0,1 százalékkal nőtt. Az egyéb cikkekért – lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos termékek, gyógyszerek, járműüzemanyagok, valamint kulturális cikkek – 2,3 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, ezen belül a járműüzemanyagok ára 7,3 százalékkal csökkent tavaly júniushoz képest.

A legnagyobb mértékben, 0,8 százalékkal az egyéb cikkek drágultak, ezen belül a járműüzemanyagokért 1,6 százalékkal kellett többet fizetni júniusban, mint egy hónappal korábban.

A háztartási energia ára átlagosan 2,7 százalékkal mérséklődött, ezen belül az elektromos energiáé 5,7, a távfűtésé 3,4 százalékkal volt alacsonyabb. A vezetékes gáz ára már május óta nem alacsonyabb, mint egy évvel korábban volt.

A fogyasztók, a családok számára gyakorlatilag érzékelhetetlen, és a fogyasztói árak alakulása összhangban van a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) becslésével, ezért a szaktárca 2015 további részében sem számít nagy mértékű pénzromlásra, az év egészét tekintve pedig 0 százalék körüli inflációt, árstabilitást vár – mondta Orbán Gábor adó- és pénzügyekért felelős államtitkár szerdán sajtótájékoztatón Budapesten.

Kifejtette: az árnövekedés a hétköznapokban szinte észrevehetetlen. Májusban fordult pozitív tartományba az infláció, azt megelőzően nyolc hónapon át még csökkentek a fogyasztói árak a rezsicsökkentésnek és az alacsony energiaárak begyűrűző hatásának köszönhetően – tette hozzá az államtitkár.

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint decemberben már 3 százalék körül lehet az infláció, az idei éves átlagban pedig a fogyasztói árak emelkedése 0,5 százalék körül alakulhat.

Barczel Vivien és Ürmössy Gergely, az Erste Bank elemzői úgy látják, hogy 0,3 százalék lehet az idén az átlagos inflációs ráta, decemberben akár 2,5 százalékig gyorsulhat a mutató. Azt is megjegyzik, hogy a jegybank lazítási ciklusa a végéhez közeledik, de ezt nem a gyorsuló infláció, hanem a görög adósságtárgyalások miatt elromlott hangulat okozhatja.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a következő hónapokban 0,5-0,8 százalék között mozoghat az infláció, a bázishatások miatt októberben 1 százalék, decemberben 2 százalék fölé kerülhet az árak növekedési üteme, így idén 0,4 százalékos, jövőre pedig 2,5 százalékos átlagos inflációra számít, amire a sertéshús áfájának csökkentése minimális lefelé mutató kockázatot jelent.