Itt az inflációs adat

Noha az NGM nem számít nagy mértékű pénzromlásra 2015-ben, elemzők szerint év végére 3 százalék is lehet.

Az adat megegyezik az elemzők várakozásával: londoni elemzők 0,6-0,7 százalékos éves inflációt vártak júniusban Magyarországon, és arra számítanak, hogy a későbbiekben markánsabban nő az áremelkedés üteme a belépő bázishatások miatt. A City elemzői ennek ellenére sem számolnak a magyar monetáris politika szigorításával.

A fogyasztói árak az első fél évben átlagosan 0,4 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint az előző év azonos időszakában.

A szezonálisan kiigazított éves maginfláció júniusban 1,2 százalék a májusi 1,3 százalék után, és a havi változás is 0,1 százalékponttal alacsonyabb, 0,1 százalékos volt.

Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője az adatok ismertetésekor elmondta: ezt megelőzően 2013 novemberében volt a most júniusinál magasabb infláció, akkor 0,9 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak éves összehasonlításban.

A júniusi emelkedést az élelmiszerek éves és az üzemanyagok havi drágulása okozta – mondta. Az üzemanyagok egy hónap alatt 1,6 százalékkal drágultak, az élelmiszereknél a bázishatás miatt nőttek az árak, mivel tavaly júniusban 1,3 százalékkal csökkentek, idén júniusban pedig az előző hónaphoz viszonyítva.

Az élelmiszerek ára átlagosan 1,4 százalékkal emelkedett 2014 júniusához viszonyítva. Ezen belül nőtt többek között az idényáras élelmiszerek ára, a burgonyáé, a friss zöldségé és a gyümölcsé 16,7 százalékkal, a tojásé 5,9 százalékkal és az étolajé 4,7 százalékkal. Csökkent viszont a cukor ára 15,4 százalékkal, a tejé 8,0 százalékkal, a sajté 6,1 százalékkal, a liszté pedig 5,9 százalékkal az előző év azonos időszakához képest.
A szeszes italok, dohányáruk 3,6 százalékkal drágultak, ezen belül a dohánytermékek 3,2, a tömény italok viszont 10,1 százalékkal drágultak.

Drágult az étolaj 2,3 százalékkal, a kenyér 0,6 százalékkal, valamint 0,4 százalékkal többet kellett fizetni az idényáras élelmiszerekért, a burgonyáért, friss zöldségért, gyümölcsért. Havi összevetésben 2,7 százalékkal csökkent a cukor, 2,2 százalékkal a tej és 1,6 százalékkal a tojás ára.

A szolgáltatásokért is átlagosan 1,9 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy évvel ezelőtt, ezen belül az üdülési szolgáltatások ára 4,7 százalékkal nőtt, de a postai tarifák is 3,7 százalékkal emelkedtek, a telefon- és internethasználat viszont 1,2 százalékkal olcsóbb volt.

Kisebb mértékben, 0,8 százalékkal drágultak a tartós fogyasztási cikkek, a kerékpárok 4,7, a motorkerékpárok 7,0 százalékkal lettek drágábbak, és a személyautók is átlagosan 3,6 százalékkal kerülnek többe.

A ruházkodási cikkek ára csak 0,1 százalékkal nőtt. Az egyéb cikkekért – lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos termékek, gyógyszerek, járműüzemanyagok, valamint kulturális cikkek – 2,3 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, ezen belül a járműüzemanyagok ára 7,3 százalékkal csökkent tavaly júniushoz képest.

A legnagyobb mértékben, 0,8 százalékkal az egyéb cikkek drágultak, ezen belül a járműüzemanyagokért 1,6 százalékkal kellett többet fizetni júniusban, mint egy hónappal korábban.

A háztartási energia ára átlagosan 2,7 százalékkal mérséklődött, ezen belül az elektromos energiáé 5,7, a távfűtésé 3,4 százalékkal volt alacsonyabb. A vezetékes gáz ára már május óta nem alacsonyabb, mint egy évvel korábban volt.

A fogyasztók, a családok számára gyakorlatilag érzékelhetetlen, és a fogyasztói árak alakulása összhangban van a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) becslésével, ezért a szaktárca 2015 további részében sem számít nagy mértékű pénzromlásra, az év egészét tekintve pedig 0 százalék körüli inflációt, árstabilitást vár – mondta Orbán Gábor adó- és pénzügyekért felelős államtitkár szerdán sajtótájékoztatón Budapesten.

Kifejtette: az árnövekedés a hétköznapokban szinte észrevehetetlen. Májusban fordult pozitív tartományba az infláció, azt megelőzően nyolc hónapon át még csökkentek a fogyasztói árak a rezsicsökkentésnek és az alacsony energiaárak begyűrűző hatásának köszönhetően – tette hozzá az államtitkár.

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint decemberben már 3 százalék körül lehet az infláció, az idei éves átlagban pedig a fogyasztói árak emelkedése 0,5 százalék körül alakulhat.

Barczel Vivien és Ürmössy Gergely, az Erste Bank elemzői úgy látják, hogy 0,3 százalék lehet az idén az átlagos inflációs ráta, decemberben akár 2,5 százalékig gyorsulhat a mutató. Azt is megjegyzik, hogy a jegybank lazítási ciklusa a végéhez közeledik, de ezt nem a gyorsuló infláció, hanem a görög adósságtárgyalások miatt elromlott hangulat okozhatja.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a következő hónapokban 0,5-0,8 százalék között mozoghat az infláció, a bázishatások miatt októberben 1 százalék, decemberben 2 százalék fölé kerülhet az árak növekedési üteme, így idén 0,4 százalékos, jövőre pedig 2,5 százalékos átlagos inflációra számít, amire a sertéshús áfájának csökkentése minimális lefelé mutató kockázatot jelent.