Kiürülnek a magánkasszák

A tagok nyugdíjba vonulás után visszatérnek az állami rendszerbe.

Csécsi László
2015. 07. 07. 12:52
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem kaphatnak pénzt a magánnyugdíjpénztáruktól azok a tagok, akik nyugdíjba mennek, mivel a jelenlegi szabályozás megakadályozza őket abban, hogy fizessenek. A kasszák szerint a legnagyobb gond az, hogy a szabályok nem teszik lehetővé, hogy a tag egyben vegye fel azt a pénzt, amelyet az évek alatt összegyűjtött, ezért a pénztárak ezt csak havi járadék formájában juttathatnák el a nyugdíjasokhoz. A törvény a kasszák szerint önellentmondásba keveredik, amikor a havi járadékokról esik benne szó.

A problémát a Horizont Magánnyugdíjpénztár szerint az okozza, hogy járadékszolgáltatást a pénztárak úgy biztosíthatják, hogy vagy maguk folyósítanak járadékot, vagy egy biztosítóintézettől vásárolják meg. Ha a pénztár maga nyújtja a járadékot, akkor a január 1-jétől érvényes szabályozás szerint úgynevezett pénztári járadékot kell fizetnie a pénztártagnak. Ez a típus nem hordoz kockázatot a folyósító számára, mert csak a pénztártag saját, hozamokkal növelt megtakarításait fizeti ki részletekben. Így akkor sem állhat elő fizetési nehézség, ha a pénztártag a pénztár által becsültnél jóval tovább él. Ennek ellenére a törvény százmillió forintos tartalékot ír elő a folyósítás elkezdésének feltételéül egy nem létező kockázat fedezetéül, amit a magánnyugdíjpénztárak a jelenlegi pénzügyi helyzetükben nehezen vagy egyáltalán nem képesek elkülöníteni, hiszen az összeg a pénztár működési kiadásait terheli, ami a lapunknak nyilatkozó szakemberek szerint a kasszák fenntartására is alig elegendő.

A pénztárak másik lehetősége, hogy a járadékot egy biztosítótól vásárolják meg. Erről a törvény azt mondja egy helyen, hogy életjáradéknak kell lennie. Magyarán olyan járadéknak, ahol a folyósító kockázatot vállal, megbecsüli az ügyfél élettartamát, és arra egy meghatározott összeget ígér, amelyet akkor is fizetnie kell, ha esetleg a számítással ellentétben az ügyfél jóval tovább él, és így a járadék alapjául szolgáló tőke időközben elfogy. Két bekezdéssel arrább viszont azt mondja ki a törvény, hogy a pénztár nem vásárolhat másmilyen járadékot biztosítóintézettől, csak olyat, amilyet saját maga is folyósíthatna. Azaz ha szigorúan értelmezzük a jogszabályi szöveget, akkor a kasszák egyáltalán nem vásárolhatnak életjáradékot a biztosítóktól – állítják a magánkasszák.

A jelenlegi helyzetben a nyugdíjba vonulók nem tehetnek mást, mint az összegyűjtött pénzüket visszautalják az állami rendszerbe, így teljes állami nyugdíjat kapnak. Azt is választhatnák ugyan, hogy benntartják a pénzüket a magánkasszában, bízva abban, hogy előbb-utóbb tisztázódik a jogi helyzet, és megkaphatják az összeget, de ez csak nagyon keveseknek éri meg. Ez esetben ugyanis csak az állami nyugdíj 75 százalékára számíthatnak, és ezt egészítené ki az a pénz, amely a magánnyugdíjpénztártól jár. A tagok többségének azonban nincs annyi megtakarítása, amely fedezné ezt a 25 százalékos különbséget, ezért ők valószínűleg akkor is visszalépnének az állami rendszerbe, ha a kasszák járadékfizetése nem ütközne akadályba.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.