Makrogazdaság szempontból az idei év legnagyobb fejleménye az lehet, ha egy évtized után az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) ismét emelné az alapkamatot – közölte tegnap publikált legfrissebb elemzésében a PwC. A nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó cég szerint az előrejelzések arra mutatnak, hogy 2020-ig az amerikai irányadó ráta a 3,75 százalékot is elérheti. Jelenleg 0-0,25 százalékos sávban van az amerikai alapkamat. Az elemzés szerint ez korlátozottan hathat a tengerentúli háztartásokra, mivel a pénzügyi világválság utáni években az amerikaiak csökkentették hiteltartozásaikat.
Az ingatlantulajdonosok többsége a kamatok emelkedése ellen fix kamatozású megállapodások útján védekezik, emiatt feltételezve a reálbérek további növekedését, a háztartások elkölthető jövedelmére pedig nem lesz hatással egy szigorúbb monetáris politika – közölte a PwC. Az üzleti szféra esetében látható, hogy a pénzügyi válság megváltoztatta a vállalatok tőkeszerkezetét. A vállalatok adóssága 2008 végén a bruttó hazai termék (GDP) 73 százaléka volt, ez azóta 69 százalékra csökkent. Így látszólag a vállalatok kevésbé vannak kitéve a Fed döntéseinek. Sokkal inkább a dollár erősödése hathat rájuk, ami kedvezőtlen az exportnak, hiszen így a helyi termékek és szolgáltatások drágábbak lesznek a külföldi piacokon.
Magyarország esetében korlátozott hatása lehet, a Fed monetáris szigorításának. Balatoni András, az ING vezető elemzője szerint jelenleg ultralaza monetáris politika érvényesül globális szinten, az alapkamatok rekordalacsony szinten vannak, miközben nagy a likviditás a pénzpiacokon. – A gazdaság motorja a legtöbb térségben ismét beindult, és kezd az infláció is magára találni – tette hozzá. Balatoni András szerint a Fed első néhány kamatemelése után a ráta továbbra is alacsony szintnek számítana, ami még mindig nem gátolja a hazai laza monetáris politikát.
– A fejlett piacok jegybankjaira egyébként is az a jellemző, hogy kiszámítható módon, apró lépések sorozatával emelnek a kamatszinteken. Ha viszont a gazdaság érdeke úgy kívánja, nagyobb mértékben hajlandók a kamatot csökkenteni – mondta az elemző. Megjegyezte azt is, hogy Magyarországon éppen ellentétes hatás érvényesül, ugyanis a negatív nemzetközi események hatására a magyar jegybank már többször drasztikus mértékben emelt a kamaton, miközben a ráta vágása több apró lépésben valósult meg. Itt azonban változás lehet a következő időszakban, és a magyar monetáris politika a fejlett piacokhoz hasonlóan járhat el a jövőben az alapkamat változtatásával.
Magyarország külső sérülékenységével kapcsolatban két fontos javulás figyelhető meg. – A lakossági devizahitelek forintosításával csökkent a hazai valuta árfolyamgyengülésével járó belső kockázat. A kis és közepes cégek esetében ugyanezt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramjának első fázisa enyhítette – hangsúlyozta Balatoni András. Az elemző emellett megjegyezte, hogy a hazai államadósság kezelésében is látszanak a kormányzati eredmények, miután az önfinanszírozási modell hatására nő a belföldi szereplők részaránya a finanszírozásban.
– A lakosság egyre nagyobb mértékben vásárol magyar állampapírokat, miközben a jegybanki szabályok változásával a hazai intézményi szereplők, a bankok is folyamatosan növelik kötvényállományukat – mondta. Az elemző a Fed esetleges kamatemelésével kapcsolatban megjegyezte: nem lesz drasztikus hatással a magyar állampapírpiacra, viszont érdemes lesz arra készülni, hogy a külső sokkok a forint árfolyamváltozásában fognak nagyobb mértékben lecsapódni. – A devizahitelek forintosítása és az államadósság szerkezetének megváltozása miatt ez nem is akkora baj. A forint árfolyama ugyanakkor hektikusabban változhat a jövőben, a kiszámíthatatlanság azonban okozhat némi kellemetlenséget – tette hozzá.
