2011-ben azon agyalt a német kormány, hogy orosz segítséggel húzná ki a csávából Görögországot – ám ez soha nem derült volna ki, ha nincs az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) lehallgatása. A nagyszabású német lehallgatás – amely során két évtizeden át hetven számot figyeltek – részeként figyelték a görög megoldásról szóló beszélgetéseket is – írja a Wikileaks szivárogtatása nyomán az Eurológus. Két jelentésre derült fény.
Az egyikben Angela Merkel német kancellár és asszisztense arról egyeztetett, milyen ellentétek vannak a kormányon belül, emellett a francia vezetők és a a trojka (az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap) álláspontja is szóba került. A görög válság megoldása kapcsán két opció merült fel Merkelnél: a hajvágás és transzferunió. Előbbi alatt azt értette, hogy el kell engedni a tartozás egy részét, utóbbi alatt pedig azt, hogy az euróövezetnek létre kell hozni egy közös kasszát, amely kiegyenlíti a különbségeket. Végül mindkét opció megvalósult, a görögök mégsem kecmeregtek ki az adósságspirálból.
Egy másik jelentés azt taglalja, hogy Merkel EU-ügyi főtanácsadója, Nikolaus Meyer-Landrut túl kockázatosnak ítélte, hogy európai államok adjanak kölcsönt a görögöknek. Ehelyett egy olyan IMF-alap létrehozását javasolta, amelybe az akkor még hasító BRICS-országok (azaz Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika) lapátolt volna komoly összegeket. A jelentés érdekessége, hogy az amerikaiak a brit hírszerzéstől szereztek tudomást Meyer-Landrut javaslatáról. Az amerikaiak – akiknek nem véletlenül fontos a britek uniós tagsága – végül közbeléptek a javaslat külpolitikai veszélyei miatt.
Azóta kipattant egy botrány, amelynek hozományaként Merkel telefonját – állítólag – már nem zargatják az amerikaiak, de attól még mindig nagyon félnek, hogy a széthulló Görögország Putyin kezei közé kerül – írja az Eurológus. A görög helyzetről itt olvashat bővebben. Az USA lehallgatásairól legutóbb az derült ki, hogy francia államfőket és gazdasági vezetőket is megfigyeltek.
