A jegybank azután állt elő az összeggel, miután Branko Grgic, a kormány alelnöke kedden bejelentette, szeptemberben törvényjavaslatot nyújtanak be a parlamentnek a svájcifrank-alapú hitelek euróra váltásáról.
Az alelnök elmondta, hogy hosszú távon kívánják megoldani a svájcifrank-alapú hitelesek problémáját. Utalt rá, hogy még 2014-ben csökkentették a hitelek kamatát, 3,23 százalékra, továbbá ez év januárjában egy évre rögzítették a svájci frank átváltási árfolyamát is.
„Abszurd, hogy az adósoknak 8 vagy 9 évnyi törlesztés után is magasabb a tőketartozása, mint az eredetileg felvett hitel kunaösszege” – hangoztatta. Emlékeztetett arra, hogy a pénzintézetek elegendő időt kaptak arra, hogy a hitelesekkel közösen megoldást találjanak a problémára. Mivel ez nem történt meg, a kormánynak politikai döntést kellett hoznia.
Boris Lalovac pénzügyminiszter a horvát közszolgálati rádió szerda reggeli műsorában elmondta: a svájcifrank-alapú hitelek euróra váltása az aktuális piaci árfolyamon történik, azzal a kamattal, amely a hitelfelvétel időpontjában volt érvényes. „A hiteleket azért nem válthatjuk át azon az árfolyamon, amely a kölcsönszerződés megkötésének időpontjában volt aktuális, mert ezt már Magyarország megpróbálta, de az erre vonatkozó kormányrendelete megbukott az európai bíróságokon” – mondta.
Az intézkedések nem vonatkoznak azokra a hitelekre, amelyeket már visszafizettek – tette hozzá.
A miniszter kijelentette: a hitelintézeteknek három hónapjuk van arra, hogy átváltsák a kölcsönöket, a költségeket pedig saját maguknak kell állniuk, amit adókedvezmény formájában leírhatnak. Ezt a harcot nem nyerhetik meg – mondta, majd hozzátette: „a bankok alakítják az árfolyamkockázatot, és a bankok be is biztosítják magukat ellene, hisz ezért fizetik őket” – fogalmazott a miniszter.
A horvát bankok egyesülete nem kívánt nyilatkozni. Mint mondták: hivatalosan még nem kapnak értesítést a döntésről, és a tervezetet sem látták.
A svájcifrank-hitelesek egyesülete elégedett a kormány döntésével. Horvátországban 53 ezer frankhiteles van, mindennaposak a kilakoltatások. Az érdekvédelmi szervezet korábban azt követelte, hogy a magyar modellhez hasonlóan a devizaalapú hiteleket Horvátországban is váltsák át a nemzeti fizetőeszközre. A pénzintézetek azonban erre nem voltak hajlandók. Nyolc hónapon keresztül próbáltak egyezkedni a bankokkal, de nem sikerült megegyezésre jutniuk.
