Az MTI azután kereste meg a NAV-ot, hogy a Napi Gazdaság hétfőn arról számolt be: határozott fellépést vár a jogalkotóktól a magyarországi szállodaipar, miután mostanra forgalmuk 5-10 százalékát veszítik el a magánlakásokban alkalmi szállást kínáló ingatlantulajdonosok miatt. A napilap a hazai turizmus képviselőire hivatkozva ír arról, hogy míg Budapesten 70-120 euró éjszakánként a hotelszobák átlagára, addig egy magánlakásban 40 euróért szállhat meg egy külföldi turista, akár a leglátogatottabb turisztikai övezetekben is.
Ez ugyan jó a turistáknak és a lakásukat feketén kiadóknak, de komoly kárt okoz a köznek, hiszen az így kiadott lakások után nem fizetnek adót. A csökkenő lakáskínálat miatt ráadásul folyamatosan és drasztikusan emelkedik az albérletek ára, így a bérből élő családok sokkal nehezebben jutnak albérlethez.
Niklai Ákos, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke a lapnak elmondta: számos aggályt felvet, hogy a magánlakásokban működő szállásokat semmilyen szakmai követelmény nem befolyásolja, míg a kereskedelmi szálláshelyek egyebek mellett egy sor közegészségügyi, fogyasztóvédelmi, élelmiszer-, munka- és tűzbiztonsági előírásnak kell megfeleljenek a jogi, nyilvántartási vagy adózási feladatok mellett.
A tartós ingatlan-bérbeadáshoz nem kell adószámot kiváltani, hacsak a bérbeadó nem választ valamilyen adószámhoz kötött gazdálkodási formát. Mivel a magánszemély általi, nem turisztikai célú bérbeadás áfamentes, a havi lakbérről számlát nem, de átvételi elismervényt ki kell állítani, vagy legalábbis nyomon követhetően jegyezni kell a tulajdonos bevételét – áll a NAV hétfői közleményében.
A bérbeadásból származó jövedelemnél negyedévenként adóelőleget kell fizetni, az adó mértéke 16 százalék, az egészségügyi hozzájárulás pedig évi egymillió forint jövedelem felett 14 százalék.
A bevételből két módon lehet számítani a jövedelmet. Az egyik lehetőség a tételes költségelszámolás, amikor a bevételt csökkentik az igazolt költségek – közüzemi számlák, felújítási költségek – és az értékcsökkenés. A másik lehetőség, hogy a teljes bevételből 10 százalék költséghányad levonásával állapítják meg a jövedelmet.
