A program egyértelművé teszi: a hal gyakoribb napi étrendbe emeléséhez szükség van a konyhakész haltermékek arányának emelésére. A tógazdaságokból évente lehalászott 20-21 ezer tonnányi mennyiségnek jelenleg alig néhány százaléka kerül feldolgozva a piacra. Holott gyorsan elkészíthető haltermékekre, úgymint halfasírtra, halkolbászra, nagy lenne a kereslet. Ezért a következő években a halfeldolgozásra berendezkedő gazdaságok jó eséllyel pályázhatnak uniós támogatásra. A cél az, hogy az évtized végére megduplázzuk a jelenlegi lakossági fogyasztást, vagyis tíz kilogrammig kell feltornászni a mutatót. Ugyancsak kiemelt szerephez jut a programban a halászati technológiák korszerűsítése. Jelenleg ugyanis az elavult rendszerek miatt a lehalászás az őszi hónapokban időszerű, nyáron gyakorlatilag hiányzik a hazai hal a piacról. A más országokban bevált ketreces haltartás nagyobb arányú elterjesztésével állandósulhatna a kínálat, emelkedhetne a fogyasztás.
Az idehaza lehalászott halmennyiség 80 százaléka jelenleg ponty, és célszerű lenne növelni a halfajták kínálatát. A harcsa, a csuka, a süllő és a pisztráng az irány, hiszen ezek a ragadozó halak jobban eladhatók, ráadásul exportképesek is. Naponta hozzávetőleg kétmillió felnőtt és félmillió gyerek egészségesebb táplálkozását jelentené, ha megvalósulna a terv, miszerint bővüljön a közétkeztetésben a magyar halételek kínálata. Az iskolai menzákon, üzemi konyhákban egyelőre problémát okoz a friss hal folyamatos biztosítása, ez a lépés jogszabályi módosításokat igényel. A Mahop a halászati kutatásokat és a tudástranszfert is ösztönzi, illetve termelő és szakmaközi szervezetek létrehozásával elősegíti a halgazdálkodási szereplők együttműködését. Törekvés továbbá az is, hogy a populációk javulása érdekében növelni kell az ívóhelyek számát, ez pedig a kontinentális természetes vizek élőhelyfejlesztésével érhető el.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!