Egyelőre nincs szó rezsicsökkentésről

Nem hozott gázárcsökkenést, hogy Oroszország az elmúlt egy évben több mint huszonhét százalékkal csökkentette az Európába exportált földgáz árát.

Hajdú Péter-Illés József
2015. 08. 12. 4:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A kormányzat az elmúlt egy évben piaci alapon is jelentős mértékben csökkenthette volna a  a lakossági földgáz árát, de nem tette. A kabinet ugyanis vélhetően arra tartalékolja a gázbeszerzési árak visszaesésén most keletkező többletbevételét, hogy abból finanszírozza az ágazatban korábban keletkezett veszteséget. Az előző rezsicsökkentések során ugyanis ráfizetésessé vált a háztartások gázellátása, és valószínűleg nem szeretnék, hogy a Főgáz Zrt., amely jövőre az összes magyarországi lakossági gázfogyasztót átveszi, szintén ráfizetéssel működjön. A most keletkező haszon további hányadára pedig azért lehet szükség, hogy egy későbbi időpontban, talán a következő országgyűlési választás előtt ismét rezsicsökkentést hajthasson végre a kabinet – nyilatkozta lapunknak az előző Orbán-kormány volt energetikai államtitkár helyettese. Holoda Attilát annak kapcsán kérdeztük az árcsökkentési lehetőségekről, hogy az elmúlt egy év alatt radikálisan csökkent az orosz földgáz beszerzési ára. Az orosz vámhatóság adatai szerint a külföldre szánt orosz földgáz átlagára a július végével záródott hét hónapban 245,3 dollár volt ezer köbméterenként, 27,2 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál.

Alekszandr Medvegyev, a Gazprom vezérigazgató-helyettese korábban elmondta, hogy idén az év egészét tekintve átlagosan 240– 242 dollárba kerül az orosz gáz ezer köbmétere az európai fogyasztóknak. Azt viszont nem tudni, hogy országunk jelenleg pontosan mennyiért jut az orosz gázhoz, mert az importot végző MVM Magyar Villamos Művek Zrt. gáznagykereskedő leányvállalata következetesen titkolja a beszerzési árakat. Annak ellenére, hogy állami vállalatról van szó, amelynek kérés esetén ki kellene szolgáltatnia ezeket az adatokat.

A hazánkba évente behozott gázmennyiségnek hozzávetőleg 80 százaléka származik orosz importból. Országunk csak 2015 végéig jut hozzá az orosz gázhoz a most érvényben lévő, 1996-ban kötött hosszú távú magyar–orosz beszállítói szerződés alapján. Az idén februárban létrejött új megállapodás szerint 2016 elejétől, a következő három–öt évben országunk azt a mintegy 22 milliárd köbméter gázt veszi majd át, amit az év végéig hatályos hosszú futamidejű egyezség keretében nem hozatott be. A februári paktum megkötésekor a kormányzat részéről közölték: hazánk egy „rugalmas” árképzési mechanizmus alapján 260 dollárt fizet majd ezer köbméterenként az orosz gázért. Ez az akkor érvényben lévő piaci árakhoz képest 20 százalék körüli felárat jelentett. Egyes elemzők úgy látják: nem lenne meglepő, ha Magyarország a jövőben a piaci árnál drágábban venné át az gázt Moszkvától, mivel sajtóhírek szerint jelenleg is hazánk kapja a térség országai közül a legdrágábban a Gazpromtól a földgázt.

Medvegyev a napokban arról is beszélt, hogy a Gazprom a tavalyi 146,6 milliárd köbméter után az idén 155–160 milliárd köbméter földgázt exportál. Kijelentését alátámasztja, hogy Oroszország még soha nem adott el Európába annyi földgázt júliusban, mint az idén. A rekordmennyiség annak köszönhető, hogy az európai vásárlók kihasználták a csökkenő árakat. A Gazprom által számított gázár ugyanis a legtöbb európai partnerrel kötött szerződés szerint hat hónapos késéssel követi a nemzetközi olajárakat. Ez azt jelenti, hogy júliusban a vásárlók a hordónkénti 45–50 dollárnak megfelelő januári olajár alapján fizettek. Magyarországot viszont nem érintette meg az európai földgáz-vásárlási láz. Országunk ugyanis idén júliusban csaknem ugyanannyi – vagyis napi 15–16 millió köbméter – orosz gázt hozott be, mint egy évvel korábban.

A magyar lakossági piacot a jövő évtől egyedül a Főgáz Zrt. szolgálja majd ki. A Népszabadság írt arról elsőként, hogy az állami energiaszolgáltató annak, aki hajlandó Főgáz-kártyával fizetni a havi gázszámlát, bizonyos feltételek mellett hatszázalékos kedvezményt ígér. Bár a nevében nincs benne – ami akár megtévesztő is lehet –, de klasszikus hitelkártyáról van szó, amelyet az állami tulajdonban lévő Budapest Bank bocsát ki. Vagyis az egyik állami tulajdonban lévő vállalat szállítja a másik számára az ügyfeleket.

A kártya teljes hiteldíj mutatója (thm) 39,93 százalék, azaz alig valamivel alacsonyabb, mint törvényi maximum. A kedvezmény akkor jár, ha az ügyfél 1320 forintért kiváltja a hitelkártyát, amihez legkevesebb havi 60 ezer forintos jövedelmet igazol. De ennek fejében csak háromszázaléknyi kedvezmény jár. Hogy elérje a hatszázalékos kedvezményt, bankszámlát is kell nyitnia. Ennek fejében legkevesebb 470 forint havi számlavezetési díjat számláz a bank, de havi 150 ezer forint jövedelem utalását is elvárja, valamint az első évben 3590 forint fejében, a második évtől pedig 6590 fejében bankkártyát is kell rendelni, s azzal havonta harmincezer forintot elkölteni. Összességében az első évben hatezer, a másodiktól nyolcezer forintba kerül, ha valaki igénybe szeretné venni a havi hatszázalékos fizetési kedvezményt.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.