Emlékezetes: az adóhivatal április elején már egyszer inkasszót alkalmazott a társaság számláján, mert az nem tudta kifizetni a tárolókban elhelyezett hulladék tonnája után járó 6 ezer forintos lerakási járulékot. A díjtétel összege idén januárban növekedett a korábbi duplájára, annak ellenére, hogy az országban működő hulladékkezelő cégek jelentős hányada a korábban kirótt kisebb lerakási díjat sem volt képes befizetni. A két és fél évvel ezelőtt bevezetett szemétszállításidíj-emelési stop ugyanis a legtöbb hulladékkezelő társaságot pénzügyi válságba sodorta.
A kormányzat már 2013-ban szembesült azzal, hogy a rezsicsökkentés következtében a hulladékkezelő cégek sorra működésképtelenné válnak. Ezért a katasztrófavédelmet bízta meg azzal, hogy a bedőlt cégek helyére új szemétszállító vállalkozásokat jelöljön ki. Manapság – úgy tudjuk – több mint 130 településen végzi kijelölt cég a feladatot, és ötven esetben már a kényszerkijelölt társaság helyett is újat kellett találnia a hatóságnak.
Ebből kiderül, hogy a Zöld Híd esete nem egyedi. Némely becslések szerint az országban 5 millió embert látnak el olyan, többnyire önkormányzati kézben lévő hulladékkezelő vállalkozások, amelyek hasonló problémával kénytelenek előbb-utóbb szembenézni, mint a most nehéz helyzetbe került cég. Korábban az adóhatóság például a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei és a kaposvári közszolgáltató számláin is inkasszózott, mert a vállalatok nem tudták fizetni közterheiket.
