Mégsem kell leállítania szeptember elejétől a hulladékelszállítási szolgáltatást a 106 Pest és Nógrád megyei települést ellátó Zöld Híd Régió Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft.-nek. A társaság ugyanis részletfizetési kedvezményt kapott a mintegy 60 millió forintot kitevő áfatartozásának megfizetésére a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) – tudta meg lapunk.
A hulladékkezelő vállalkozás hat részletben fizetheti be elmaradását, s ennek eredményeként lehetősége nyílt a túlélésre. Az alapprobléma azonban továbbra is megmarad: a rezsicsökkentéssel visszavágott bevételek és a kivetett új adók – lerakói járulék, felügyeleti díj, útdíj, tranzakciós adó – által megnövekedett költségek miatt a cég bevételei csak napi szinten fedezik a kiadásait, és nem teszik lehetővé, hogy megfelelő tartalékokat képezzen. Emiatt a vállalkozás már középtávon sem életképes.
A vállalat a bevételi korlátok miatt kénytelen volt megszegni az Európai Unióval (EU) korábban kötött támogatási szerződést is, mert nem tudta félretenni a megállapodásban foglalt pénzügyi tartalékokat. Erről a társaság értesítette az EU-t, ám eddig nem érkezett válasz. Egyes szakértők szerint nem kizárt, hogy az unió a szerződésszegés miatt visszaköveteli majd a Zöld Hídnak nyújtott mintegy 7,5 milliárd forint támogatás egy részét, vagy az egész összeget. Ez kínosan érintheti a kormányt is, miután a támogatási programban a magyar állam tölti be a kezes funkcióját.
Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke nemrég lapunk hasábjain felvetette, hogy a hulladék elszállítását végző társaságok esetében az lehetne az egyik előremutató intézkedés, ha a tevékenység általános forgalmi adóját – mint korábban a távhőszolgáltatásét – a jelenlegi 27-ről 5 százalékra csökkentené a kormány, s a felszabaduló 22 százalék a szemétszállító vállalatoknál maradna, és segítené azok talpon maradását. Javaslatát azonban figyelemre sem méltatta a kormányzat.
A Zöld Híd a nyár közepére került olyan nehéz pénzügyi helyzetbe, hogy úgy tűnt, szeptember elején le kell állítania a szemétszállítási szolgáltatást. Ez a lépés 285 ezer Pest és Nógrád megyei lakost érintett volna csaknem 110 településen. Az üzemeléshez havi 30-40 millió forint bevétele hiányzik a vállalatnak. A veszteség nem a cég hibás gazdálkodásából ered, hanem a kormányzat által kikényszerített tarifacsökkentésből, valamint az elmúlt időszakban kirótt többletközterhek bevezetéséből – ezt Gémesi György erősítette meg lapunknak néhány hete.
Emlékezetes: az adóhivatal április elején már egyszer inkasszót alkalmazott a társaság számláján, mert az nem tudta kifizetni a tárolókban elhelyezett hulladék tonnája után járó 6 ezer forintos lerakási járulékot. A díjtétel összege idén januárban növekedett a korábbi duplájára, annak ellenére, hogy az országban működő hulladékkezelő cégek jelentős hányada a korábban kirótt kisebb lerakási díjat sem volt képes befizetni. A két és fél évvel ezelőtt bevezetett szemétszállításidíj-emelési stop ugyanis a legtöbb hulladékkezelő társaságot pénzügyi válságba sodorta.
A kormányzat már 2013-ban szembesült azzal, hogy a rezsicsökkentés következtében a hulladékkezelő cégek sorra működésképtelenné válnak. Ezért a katasztrófavédelmet bízta meg azzal, hogy a bedőlt cégek helyére új szemétszállító vállalkozásokat jelöljön ki. Manapság – úgy tudjuk – több mint 130 településen végzi kijelölt cég a feladatot, és ötven esetben már a kényszerkijelölt társaság helyett is újat kellett találnia a hatóságnak.
Ebből kiderül, hogy a Zöld Híd esete nem egyedi. Némely becslések szerint az országban 5 millió embert látnak el olyan, többnyire önkormányzati kézben lévő hulladékkezelő vállalkozások, amelyek hasonló problémával kénytelenek előbb-utóbb szembenézni, mint a most nehéz helyzetbe került cég. Korábban az adóhatóság például a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei és a kaposvári közszolgáltató számláin is inkasszózott, mert a vállalatok nem tudták fizetni közterheiket.
