Miközben egyre több magyar borvidéken kezdődik a szüret, tegnap az alföldi szőlőtermelők tüntettek a fővárosban az olasz nagykövetség előtt a hazánkba áramló déli, gyakran hamisított borok behozatala ellen.
– 24 eurócentért, azaz 72 forintért szállítják az olasz bor literjét Magyarországra. Ezt csak úgy lehet megtenni, ha hamisítják. Ez az eladási ár még a megtermelt szőlő önköltségi árát sem fedezi: jól mutatja a probléma lényegét, hogy az előállításhoz szükséges gyümölcsöt is drágábban árulják. Ez egy vegyi úton előállított termék, mivel valódi bort ilyen olcsón előállítani nem lehet – mondta a demonstrációt szervező Szőlőtermelők Érdekvédelmi Szövetségének képviselője a külképviselet előtt.
Budavári László háromszáz termelő előtt kifejtette, az olasz borok importja ellehetetleníti a Kunsági borvidéket, mivel nem tudnak versenyezni az olcsó termékekkel, s emiatt kénytelenek nyomott áron túladni a szőlőn. Szerinte az, hogy hamis áruk ne kerülhessenek külföldről a magyar piacra, nemcsak a termelők és élelmiszer-előállítók, hanem a fogyasztók érdeke is. Kiemelte, Olaszországban több olyan nagy bortermelőt kapcsoltak le a rendőrök, akikről kiderült, hamisítványt állítanak elő. Mint mondta, az ideérkező italok nagy része pont ezektől a cégektől származik.
A tüntetésen lapunknak több termelő is arról beszélt, hogy Magyarországon évek óta rendkívül alacsony a felvásárlási ár, aminek egyik oka az olcsó hamis olasz borok beözönlése. Idén a termelők szerint a felvásárlók megalázóan alacsony árat, kilogrammonként mindössze 60-75 forintot kínáltak a termésért. Tavaly a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) felvásárlási átlagára 85 forint volt, úgy tudjuk, idén 90 forintban határozták meg – ami a gazdák szerint legfeljebb az önköltséget fedezné. Mint mondták, a termelés akkor lenne kifizetődő, ha a mostani önköltségi árat legalább negyedével növelnék. A tüntetők petíciót juttattak el Olaszország magyarországi nagykövetének, a levélben azt szorgalmazták, hogy a római kormány akadályozza meg a borhamisítást az európai normáknak megfelelően.
A tüntetők többször is azt követelték, hogy Tornai Tamás, a HNT elnöke azonnal mondjon le, mert nem tett semmit a magyar szőlőtermelők érdekeinek védelmében. (Néhány napja Bodnár Péter, a HNT főtitkára már távozott posztjáról, ami nem a legszerencsésebb az épp kezdődő szüreti munkák szempontjából.) Budavári László szerint az elnök több olyan interjút is adott a közelmúltban, amelyben nem vette komolyan a problémáikat. Hozzátette, olyan szervezetre van szükség, amely a termelők érdekeit önállóan képviseli. A demonstráció után a szövetség tagjai a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) épületéhez is petíciót vittek, ezt Gál Péter, a Földművelésügyi Minisztérium eredetvédelemért felelős helyettes államtitkára vette át.
A tüntetés után próbáltuk telefonon elérni Tornai Tamást, de munkatársától megtudtuk, hogy külföldön nyaral, csak jövő héten nyilatkozik az eseményekkel kapcsolatban. Frittmann János, a HNT alelnöke lapunknak arról beszélt, hogy szerinte megfelelően képviselik a termelők érdekeit. Ennek bizonyítéka, hogy tavaly literenként 30 forintos ellenőrzési díjat vezettek be a magyar piacot elárasztó, sokszor tisztázatlan eredetű, földrajzi jelzés nélküli, gyengébb minőségű tömegborokra. A soltvadkerti borász az elnököt ért kritikát nem kívánta kommentálni.
Tornai Tamás lapunknak nemrég úgy nyilatkozott, hogy zajlik a szőlő-bor ágazat stratégiájának megalkotása. Az elnök szerint míg az osztrák közösségi bormarketingre évente körülbelül kétmilliárd forintot fordítanak, addig Magyarországon ennek az összegnek csak a háromnegyedét. Ráadásul Magyarországon kevésbé hatékonyan használják fel a forrásokat, a HNT viszont a borászszakma képviselőjeként vállalja, hogy kidolgozza azokat a fő irányokat, amerre érdemes elmozdulni. Azt is elmondta, hogy az ágazati stratégia még nem készült el, de körülbelül két hónap múlva már közérthető formában meg tudják jelentetni a lényeges részleteket.
– A hazai borászatok nem tudják felvenni a versenyt ezzel a rendkívül alacsony árral. Hiába a jó magyar szőlőtermés, ha ez tisztességes áron nem adható el – mondta lapunknak a Velezvin Borászati Kft. tulajdonosa. Velez Imrének a Bács-Kiskun megyei Csengődön, Szekszárdon és Gyöngyösön is vannak földjei, és úgy döntött, idei termése nagy részét cseh és szlovák feldolgozóknak adja el. Mint mondta, a külföldi felvásárlók akár 20-30 százalékkal többet adnak a magyar termelőknek a szőlőért, mint itthon.
– Ez sajnos egyre több magyar termelőt érint, egyszerűen nem marad más megoldás, így tudunk csak egyensúlyba kerülni. Az olcsó, néhány száz forintért kapható hamisítványokkal nem tudunk máshogy versenyezni. Ezek a multik polcaira kerülő lőrék az ágazatra rendkívül veszélyesek – tette hozzá Velez Imre.
Egy neve elhallgatását kérő alföldi borász lapunknak azt mondta, hogy az adóelkerülés rendkívül népszerű a borimporttal foglalkozók körében, ugyanis extraprofit származhat abból, ha valaki számla nélkül tud alkoholhoz jutni: a 27 százalékos áfaterhelés nélküli bor rendkívül csábítóan hangzik. Szerinte ugyanakkor az adóhatóságnak tudnia kellene az importborok behozataláról, ugyanis jövedéki terméknek számítanak.
Figyel a Nébih?
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal tájékoztatása szerint a Borászati és Alkoholos Italok Igazgatósága minden szükséges intézkedést megtesz, hogy a magyar fogyasztók megfelelő minőségű és nyomon követhető borászati terméket tölthessenek poharukba. A hatóság az elmúlt években folyamatosan, kiemelten és tételesen ellenőrizte az Olaszországból származó bort is. A vizsgálatokon hamisított terméket nem találtak, kizárólag minőségi kifogások fordultak elő. A Nébih az első nemzetközi hírek megjelenését követően haladéktalanul és soron kívül megkezdte a borhamisítási botrányban érintett olasz cégektől származó, Magyarországra importált készletek ellenőrzését, és mintegy 50 ezer hektoliter bort zárolt. – A laboratóriumi vizsgálatok során a termékek összetételével kapcsolatos kifogás eddig nem vetődött fel, csupán érzékszervi hibák akadtak – közölte a hivatal.
