Hol tartsuk a megtakarításainkat?

A kamatszint csökkenése rossz hír a betéteseknek, de annál jobb a hiteltörlesztőknek.

Szokás szerint gyorsan átárazták a bankok betétjeik és hiteleik kamatát a jegybanki alapkamat csökkenését követve, de ezzel várhatóan hosszabb időre vége a kamatcsökkentési ciklusnak. Ez egyben azt is jelenti, hogy mostantól akár hosszabb távú befektetési politikát is kidolgozhatnak még azok is, akiknek akár csak minimális havi megtakarításai is vannak.

A banki betétek utáni kamatokat a pénzintézetek legtöbbje már augusztus első néhány napjában mérsékelte, de akad néhány pénzintézet, amely csak a hónap közepétől változtat. A hozam csökkenése – bankonként eltérően ugyan, de – a lekötési idő függvényében 0,5 és 0,1 százalékpont közötti, akad azonban néhány olyan konstrukció is, ahol nem változtak a befektetési feltételek. Egyetlen kivétel van a trendből, ahol a korábbi, túlságosan erőteljes kamatcsökkentés miatt elvesztett vonzerőt úgy próbálta a pénzintézet vezetése visszanyerni, hogy 0,09–0,29 százalékpont közötti mértékben emelte a betéti kamatokat annak ellenére, hogy az alapkamat az ellenkező irányban mozgott. A banki lekötések szélső értékei igen távol vannak egymástól. Az egyik véglet a 0,01 százalékos kamat, vagyis amikor gyakorlatilag nem fizet pénzünkért a bank, a másik pedig az ilyen feltételek mellett tisztességesnek mondható 3,6 százalékos hozam.

Ez utóbbit akciósan lehet elérni egyéves lekötésre, de csak akkor, ha új pénzt fektet be az ember, s a lekötés ideje alatt legalább egy alkalommal a bankhoz utalja fizetését, ráadásul havonta legalább tízezer forintot költ a számlához tartozó bankkártyával. További kikötés, hogy tízmillió forintnál kisebb összeget ilyen feltételekkel nem lehet lekötni. Általában is igaz, hogy akciós feltételek mellett lehet viszonylag kedvező kamatokat elérni, amelyek között általában a legelső, hogy a bankhoz vitt új pénzre fizet kiemelkedő kamatot a pénzintézet. Ezeknek az akcióknak banki szempontból az az értelme, hogy egy rövidebb időre kiemelkedő kamatot fizet a pénzintézet, s ezzel magához csábítja az ügyfeleket, de közben aktív bankhasználatra ösztönzi őket, amiből fix haszna keletkezik.

– Most már olyan mélységben vannak a betéti kamatok, hogy bizonyos összeg alatt nem érdemes a bankok között utaztatni a pénzt, mert a bankszámla vezetésének és az utalásnak a költségei elviszik a hasznot, amit a magasabb kamat hoz a konyhára. Számításaink szerint ez az összeg valahol ötmillió forint körül alakul – fejtette ki kérdésünkre a BankRáció.hu vezető elemzője. Gergely Péter szerint azonban más módszerrel még mindig „ki lehet cselezni” a bankok akciós feltételeit. A banki ajánlatok döntő többségében a kedvező kamatok elérésének legfontosabb kritériuma, hogy friss pénzként kerüljön az összeg a bankhoz. Ez az a feltétel, amelynek némi fegyelemmel meg lehet felelni. Sokan elfeledkeznek ugyanis arról, hogy a fizetés minden esetben friss pénznek minősül, amit egy kis tervezéssel és odafigyeléssel kihasználhat az ember. Ha ugyanis bármilyen kis összeg – akár a havi járandóság öt-tíz százaléka is – szabad marad a fizetéséből, azaz nem költi el az ember folyó kiadásokra, ebből záros határidőn belül komolyabb leköthető tőkét hozhat össze. Ha ezt az összeget néhány hónapig félre tudja rakni úgy, hogy akár a számlán, akár más módon leköti, és sikerül egy fizetésnyi összeget így összegyűjteni, eljuthat oda, hogy a számlára érkező fizetés egészét le tudja kötni akár hosszabb időre is, s a korábban összegyűjtött összegből fedezi folyó kiadásait. – Van ebben egy kis pszichológia is: amennyiben a megspórolt összeget nem látja az ember a folyószámlán, ingere sincs arra, hogy elköltse, így ki tud jönni abból, ami rendelkezésére áll – tette hozzá a szakember.

– Akik viszont hitelt akarnak felvenni, azoknak nem érdemes tovább várni, mert alacsonyabb már nem lesz a kölcsönök kamata a mostani csökkentést követően. A hiteleknél – akárcsak a betéteknél – jellemzően a referenciakamat csökkenését vezették át a bankok, a kamatfelárhoz nem nagyon nyúltak – fejtette ki Gergely Péter. A szakértő felhívta a figyelmet, hogy – bár előzetesen kevesen számították rá – néhány pénzintézet a hosszabb távra fixált kamatozású kölcsönöknél is csökkentette valamelyest a hitelkamatokat. Ez azért örvendetes Gergely Péter szerint, mert így nem nyílik az olló a rövid kamatperiódusú – három, hat és kilenc hónaponként átárazódó – kölcsönök és a hosszabb távra fixáltak költsége között, s talán jobban elgondolkodnak az emberek azon, hogy inkább kicsit magasabb kamattal adósodjanak el, de elkerülik az esetleges későbbi drasztikus kamatemelkedés kockázatát.

A figyelem középpontjában lévő lakáshitelek kamatainak csökkenése mostanra olyan mértéket ért el, amely akár egy évvel ezelőtt is elképzelhetetlen lett volna. Felmérésünk szerint a legalacsonyabb kamat 3,37 százalék, amelynek csökkenése már valóban nehezen képzelhető el. Az ilyen alacsony kamatozású lakáshiteleket szinte kizárólag a forintra váltott devizahitelek kiváltása esetében ajánlanak a bankok. De még a legmagasabb kamatok is csak 6,5 százalék körül alakulnak, ami egy évvel ezelőtt még az álom kategóriájába tartozott.

Szlovákiában az elmúlt egy évben 12,6 százalékkal nőtt a lakosság tartozása az országban működő kereskedelmi bankokkal szemben – derült ki a Postová Banka elemzéséből. A szlovák központi bank (NBS) adatai szerint az idei év első fél évének végén az ország lakosságának a hitelállománya 23,3 milliárd eurót tett ki. Ennek az összegnek a 77,2 százalékát jelzáloghitelek és más lakhatással összefüggő kölcsönök alkották. A fogyasztói hitelek aránya a lakossági hitelállományon belül 15,5 százalék volt, ez több mint 3,6 milliárd eurót jelent. Idén június végén Szlovákiában az Európai Központi Bank (ECB) adatai szerint a lakosság hitelállománya egy főre számítva 5510 euró volt. Ez az összeg a legmagasabb a visegrádi négyek (Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország) csoportjában, ugyanakkor az eurózóna átlagának (19 761 euró) csak mintegy negyedét teszi ki, és az Európai Unión (EU) belül is az alacsonyabb értékek közé tartozik. Összehasonlításképpen: az EU-n belül, Luxemburgban a legmagasabb az egy főre jutó lakossági hitelek összege, ott csaknem 91 ezer eurót tesz ki. Magyarországon 2015 júniusának végén az átlagban egy főre eső lakossági hitelállomány 2407 euró volt.

(MTI)