A kormány javaslata szerint az ügyfelek részéről az átváltás önkéntes lesz, a bankok azonban nem mondhatnak nemet az érintettek kérésére. A mostani lépés 229 ezer élő szerződés 305 milliárd forintnyi tartozására, továbbá 260 milliárd forint értékű, már nem élő személyi és 255 milliárd forintnyi autóhitelre terjed ki. Ez volt az utolsó a devizahitelesek megsegítését célzó lépések közül, így a forintosítást megelőző időszak 54 százalékos devizahitel-aránya hamarosan három százalékra csökkenhet. A tervek szerint a parlament szeptemberben megtárgyalja és elfogadja a szükséges törvénymódosításokat, októberben–novemberben hirdetik ki a törvényt, majd a bankok tájékoztató kampányt kezdenek, s december 1-jei határnappal rögzítik a szerződés aktuális tőke- és kamatszámait. Erről december 15-től kezdve küldenek értesítést az ügyfeleknek, akiknek 30 napjuk lesz a döntésre.
Annak az ügyfélnek, aki egyetért a forintra váltással, nincs teendője, de ha továbbra is svájci frankban vagy euróban akar törleszteni, akkor jeleznie kell szándékát a bankjának. A kormány által közölt adatok szerint az érintett hitelek 95 százaléka svájcifrank-alapú kölcsön, amelyek forintosításához az állam és a hitelt nyújtó bank frankonként 31 forint támogatást ad.
Balatoni András, az ING elemzője arról beszélt az MTI-nek, hogy a devizahitelek szinte teljes kivezetésével jelentősen csökken Magyarország devizakitettsége, s ha ez a kockázat kikerül az érintettek látóköréből, annak a fogyasztásra is hatása lesz. Becslése szerint az autóhitelek törlesztőrészlete a mostani lépésnek köszönhetően átlagosan tíz százalékkal csökkenhet, de a bankok sem járnak rosszul, mert megszabadulnak a devizakötöttségektől, és remélhetőleg csökken a nem fizető hitelek aránya is.
