A legtöbb autóhitel-szerződés esetében hiányzik a szerződésekből a kockázatfeltáró nyilatkozat, vagyis az a tájékoztatás, amely szerint az adós fizeti az árfolyam-különbözetet a futamidő során. E tájékoztatás hiánya azt jelenti, hogy a devizaárfolyam-veszteség nem terhelhető az adósra – mondta lapunknak Bihari Krisztina devizahiteles-ügyekben jártas ügyvéd. A kockázatfeltáró nyilatkozat hiánya pedig – ahogy a Kúria is megállapította – a kölcsönszerződés érvénytelenségéhez vezet. A jogász kiemelte, a másik probléma az, hogy rengeteg autóhitel-szerződésből hiányzik a kamat, a költség és a díj százalékos arányban való meghatározása.
Ez pedig szintén érvénytelenséget jelent a jogszabályok alapján. Vagyis álláspontja szerint a kölcsönszerződések többsége alakilag vagy tartalmilag hibás, ezért érvénytelen. Ezeket pedig nem lehet forintosítással módosítani, érvényessé tenni.
Hozzátette, azt sem tartja igazságosnak, hogy az autóhitelek forintosításakor kedvezményt adnának az adósoknak a piaci árfolyamhoz képest, miközben az ingatlanalapú hitelesek ilyesmiben nem részesülhettek.
Az ügyvéd végezetül elmondta, mivel önkéntes lesz a forintosítás, nem számít arra, hogy tömegesen használnák ki ezt a lehetőséget az adósok. Ráadásul megsokszorozódtak a szerződésfelmondások, így a megszűnt szerződésekre – még ha azok érvényesek is volnának – egyébként sem lehet hatással a forintosítás.
Várhelyi Tamás ügyvéd – a nagyszámú érvénytelen szerződés problémája mellett – egy további különös jelenségre is felhívta a figyelmet. Szerinte akkor lesz nagy gond az intézkedéssel, amikor a pénzintézetek más tőketartozást fognak forintosítani, mint amit az elszámolásban nemrég közöltek az adóssal. Mint mondta, akadnak ugyanis olyan bankok, amelyek elszámolása szerint nem ugyanaz a tőketartozás, mint a nyilvántartott teljes tartozás összege. Ez alapján pedig teljes fejetlenség várható – mondta a szakember.
A kormány keddi döntése értelmében az állam és a bankok is beszállnak az autó- és személyi devizahitelek forintosításába – derült ki a nemzetgazdasági miniszter e témában tartott szerdai sajtótájékoztatóján. Varga Mihály elmondta, hogy ugyan piaci árfolyamon, 309,2 forintos euró- és 287,2 forintos svájcifrank-árfolyamon váltják forintra a hiteleket, de jóváírást kapnak az érintett ügyfelek. A mostani átváltási árfolyam és a tavaszi – 308,97 forintos eurós és 256,47 forintos svájci frankos – devizajelzáloghitel-kiváltási árfolyam közötti különbséget, ami hozzávetőleg 31 milliárd forintot tesz ki, az állam és a bankok fele-fele arányban átvállalják a Magyar Bankszövetséggel folytatott tárgyalások eredményeként.
A kormány javaslata szerint az ügyfelek részéről az átváltás önkéntes lesz, a bankok azonban nem mondhatnak nemet az érintettek kérésére. A mostani lépés 229 ezer élő szerződés 305 milliárd forintnyi tartozására, továbbá 260 milliárd forint értékű, már nem élő személyi és 255 milliárd forintnyi autóhitelre terjed ki. Ez volt az utolsó a devizahitelesek megsegítését célzó lépések közül, így a forintosítást megelőző időszak 54 százalékos devizahitel-aránya hamarosan három százalékra csökkenhet. A tervek szerint a parlament szeptemberben megtárgyalja és elfogadja a szükséges törvénymódosításokat, októberben–novemberben hirdetik ki a törvényt, majd a bankok tájékoztató kampányt kezdenek, s december 1-jei határnappal rögzítik a szerződés aktuális tőke- és kamatszámait. Erről december 15-től kezdve küldenek értesítést az ügyfeleknek, akiknek 30 napjuk lesz a döntésre.
Annak az ügyfélnek, aki egyetért a forintra váltással, nincs teendője, de ha továbbra is svájci frankban vagy euróban akar törleszteni, akkor jeleznie kell szándékát a bankjának. A kormány által közölt adatok szerint az érintett hitelek 95 százaléka svájcifrank-alapú kölcsön, amelyek forintosításához az állam és a hitelt nyújtó bank frankonként 31 forint támogatást ad.
Balatoni András, az ING elemzője arról beszélt az MTI-nek, hogy a devizahitelek szinte teljes kivezetésével jelentősen csökken Magyarország devizakitettsége, s ha ez a kockázat kikerül az érintettek látóköréből, annak a fogyasztásra is hatása lesz. Becslése szerint az autóhitelek törlesztőrészlete a mostani lépésnek köszönhetően átlagosan tíz százalékkal csökkenhet, de a bankok sem járnak rosszul, mert megszabadulnak a devizakötöttségektől, és remélhetőleg csökken a nem fizető hitelek aránya is.
A Magyar Lízingszövetség is üdvözölte a döntést, mert az a közös teherviselést tartja szem előtt. Lévai Gábor főtitkár arról is beszélt az MTI-nek, hogy számításaik szerint 180-200 ezer élő szerződést érinthet a forintosítás. Arra korai becslést mondani, hogy pontosan mekkora állományt és hány szerződést forintosítanak a következő időszakban a lízingcégek, mivel ez a lépés önkéntes alapú.
