Tóth Attila a pécsi hírportáloknak a napokban megjelent cikkeire utalva elmondta: 100 emberrel a társaság pécsi belvárosi gyárában elsősorban operátori és gépmesteri munkakör betöltésére szerződnek, amit a cigaretta gyártókapacitásának növelése és az ehhez kapcsolódó 2 milliárd forintos fejlesztés indokol. Hozzátette: az újabb 100 dolgozót határozott időre, a tervek szerint 2016 májusáig alkalmazzák ugyanott, az új európai uniós dohánytermék-irányelvre átállás sikere érdekében.
Az igazgató rámutatott, hogy az új irányelvből következően 2016 májusától jelentős változások lesznek a gyártástechnológiában és a termékek külsejében. Példaként hozta fel, hogy a cigaretta és a vágott dohány csomagolásának nagyobb felületén 60 százalékban képes, kisebb felületén 50 százalékban szöveges figyelmeztetés jelenik meg.
Tóth Attila az MTI érdeklődésére elmondta, hogy a BAT Pécsi Dohánygyár Kft. 2013-ban 117,6 milliárd forintos árbevétel mellett 12,8 milliárd forint veszteséget, 2014-ben 101 milliárd forint bevételt és 3,8 milliárd forint veszteséget könyvelhetett el.
Az igazgató a jövővel kapcsolatos tervekről szólva megjegyezte: bár a cég veszteséges volt, a tendencia biztató, a társaság a nyereséges működés irányába halad.
Június 22-én két anyag is megjelent a Hír Tv-ben a BAT-tal kapcsolatban. Egyrészt a Pécsi Dohánygyár Kft. és a Tabán Trafik Zrt. közös vállalata 2015 november elsejétől kizárólagos dohánytermék ellátója lesz a 6300 magyarországi trafiknak, a koncesszió 20 évre szól. A kialakult helyzetről érdeklődve a Hír TV meghívta Dezső Lórántot, az Imperial Tobacco Magyarország Kft. ügyvezető igazgatóját.
Másrészt a Népszabadság megtudta, hogy Habony Árpád londoni cégének ügyvezetőjét, Lánczi Tamást ültették be a British American Tobacco magyar leányvállalatának felügyelőbizottságába. A Századvég vezető elemzőjeként is ismert Lánczi alig néhány héttel azelőtt lett felügyelőbizottsági tag, hogy a cég múlt héten, pályáztatás nélkül, alacsony koncessziós díjért megkapta a dohány-nagykereskedelem milliárdokat hozó monopoljogát. A Népszabadság azt írja: Lánczi úgy lett felügyelőbizottsági tag, hogy nincsenek üzleti tapasztalatai, a Századvég előtt a közigazgatásban tevékenykedett.
