Mennyiben váltják most a forintot maguknál? – érdeklődik a középkorú férfi egy Nagyszalontához közeli település lábbeli-kereskedésében. Amikor közöljük vele a valutaváltóknál alkalmazott árfolyamot (egy forint 0,0142 lejt ér), megkérdezi azt is, hogy akció miatt tényleg csak a címkén feltüntetett ár felébe kerül-e valamennyi termék. A Gyulán nyaraló, a határ túloldalára alkalmi bevásárlásra átruccanó magyarországi házaspár öröme aztán akkor lesz teljes, amikor tolmácsoljuk a román üzletvezető válaszát, miszerint kártyás fizetésre nincs ugyan lehetőség, készpénzben viszont forintot is elfogadnak a nyári végkiárusításban kínált cipőkért.
Mindennaposak a hasonló jelenetek a magyar–román határ keleti oldalán fekvő települések áruházláncaiban és nagykereskedéseiben, ahol elsősorban a parkoló autók rendszáma alapján lehet következtetni a magyarországi bevásárlók létszámára. A mostani hullám nem hasonlítható a tíz-tizenöt évvel ezelőttihez – amikor többnyire a jóval olcsóbb cukor és az üzemanyag vonzotta Romániába a magyarokat –, mégis számottevő. Erre az a magyarázat, hogy a román kormány júniusban 24-ről 9 százalékra szállította le az élelmiszerek általános forgalmi adóját, és ha nem ugyanilyen mértékben, de az intézkedés az árakban is megmutatkozik. Piackutatók felmérése szerint az áfalefaragás következtében már június első felében átlagosan tizenegy százalékkal csökkent az élelmiszer-ipari termékek ára Romániában. Az igazsághoz hozzátartozik ugyanakkor, hogy némely nagy üzletláncok az adócsökkentés előtt „fű alatt” jelentős mértékben, akár harminc százalékkal is megemelték bizonyos élelmiszerek árát.
A nagyszabású adómérséklés mindazonáltal meghozta a lakosság vásárlási kedvét. A bukaresti statisztikai hivatal napokban közölt kimutatása értelmében júniusban huszonkét százalékkal nőtt az élelmiszerek, alkoholmentes italok és dohánytermékek eladása a megelőző hónaphoz képest, amikor még 24 százalék volt az áfakulcs. Beszédes adat, hogy az első nyári hónapban a kiskereskedelemben összességében mintegy nyolcszázalékos bővülést jegyeztek májushoz képest, miközben a nem élelmiszer jellegű termékek esetében egyszázalékos volt a növekedés, míg az üzemanyag-eladások 1,3 százalékkal bővültek. Ezeket a trendeket Bukarest saját gazdaságpolitikája igazolásaként fogja fel. Victor Ponta kormányfő egyébként már áprilisban előrebocsátotta: Románia tárt karokkal fogadja a magyar bevásárlókat, miután Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára éppen a Magyar Nemzetnek nyilatkozva vélekedett úgy, hogy fellendülhet a Magyarországról Romániába tartó bevásárlóturizmus.