Mennyiben váltják most a forintot maguknál? – érdeklődik a középkorú férfi egy Nagyszalontához közeli település lábbeli-kereskedésében. Amikor közöljük vele a valutaváltóknál alkalmazott árfolyamot (egy forint 0,0142 lejt ér), megkérdezi azt is, hogy akció miatt tényleg csak a címkén feltüntetett ár felébe kerül-e valamennyi termék. A Gyulán nyaraló, a határ túloldalára alkalmi bevásárlásra átruccanó magyarországi házaspár öröme aztán akkor lesz teljes, amikor tolmácsoljuk a román üzletvezető válaszát, miszerint kártyás fizetésre nincs ugyan lehetőség, készpénzben viszont forintot is elfogadnak a nyári végkiárusításban kínált cipőkért.
Mindennaposak a hasonló jelenetek a magyar–román határ keleti oldalán fekvő települések áruházláncaiban és nagykereskedéseiben, ahol elsősorban a parkoló autók rendszáma alapján lehet következtetni a magyarországi bevásárlók létszámára. A mostani hullám nem hasonlítható a tíz-tizenöt évvel ezelőttihez – amikor többnyire a jóval olcsóbb cukor és az üzemanyag vonzotta Romániába a magyarokat –, mégis számottevő. Erre az a magyarázat, hogy a román kormány júniusban 24-ről 9 százalékra szállította le az élelmiszerek általános forgalmi adóját, és ha nem ugyanilyen mértékben, de az intézkedés az árakban is megmutatkozik. Piackutatók felmérése szerint az áfalefaragás következtében már június első felében átlagosan tizenegy százalékkal csökkent az élelmiszer-ipari termékek ára Romániában. Az igazsághoz hozzátartozik ugyanakkor, hogy némely nagy üzletláncok az adócsökkentés előtt „fű alatt” jelentős mértékben, akár harminc százalékkal is megemelték bizonyos élelmiszerek árát.
A nagyszabású adómérséklés mindazonáltal meghozta a lakosság vásárlási kedvét. A bukaresti statisztikai hivatal napokban közölt kimutatása értelmében júniusban huszonkét százalékkal nőtt az élelmiszerek, alkoholmentes italok és dohánytermékek eladása a megelőző hónaphoz képest, amikor még 24 százalék volt az áfakulcs. Beszédes adat, hogy az első nyári hónapban a kiskereskedelemben összességében mintegy nyolcszázalékos bővülést jegyeztek májushoz képest, miközben a nem élelmiszer jellegű termékek esetében egyszázalékos volt a növekedés, míg az üzemanyag-eladások 1,3 százalékkal bővültek. Ezeket a trendeket Bukarest saját gazdaságpolitikája igazolásaként fogja fel. Victor Ponta kormányfő egyébként már áprilisban előrebocsátotta: Románia tárt karokkal fogadja a magyar bevásárlókat, miután Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára éppen a Magyar Nemzetnek nyilatkozva vélekedett úgy, hogy fellendülhet a Magyarországról Romániába tartó bevásárlóturizmus.
Náluk naponta megfordulnak magyarországi bevásárlók, többségük azonban nem kimondottan ezért jön át a határon, hanem rokonlátogatásra, kirándulni érkezik – tudtuk meg egy diszkontlánc nagyszalontai kirendeltségének üzletvezetőjétől. Ő általában közvetlen kapcsolatba kerül a külföldi ügyfelekkel, mert a nyelvtudására többnyire szükség van a magyarul nem beszélő pénztárosok miatt. Elmondása szerint a magyarországiak többsége „kis kosaras” bevásárló, és kevesen kelnek át a határon kizárólag azért, hogy rendszeresen ott szerezzék be az alapélelmiszereket.
Egy ugyancsak nagyszalontai kiskereskedés tulajdonosa azt mondja, a bevásárlóturizmus szempontjából nincs érezhető hatása a romániai áfacsökkentésnek, valamint a magyarországi vasárnapi nyitva tartási stopnak. Véleménye szerint még a romániai árleszállítások ellenére sem érhető tetten olyan árkülönbség a két országban, amely alapján kifizetődő lenne a rendszeres átjárás. Mindebben az is közrejátszik, hogy a magyarok attól tartanak, miszerint a határ túloldalán számos termék – mindenekelőtt az élelmiszerek – esetében a minőség kívánnivalót hagy maga után. Ez azonban már csak azért sem állja meg a helyét, mivel az erdélyi hiper- és szupermarketek polcai valósággal roskadoznak a magyar termékek alatt.
A partiumi megyeszékhelyeken – Aradon, Szatmárnémetiben, Nagyváradon és Temesváron – természetesen már csak a szélesebb kínálat miatt is több a magyar bevásárló, arányaiban azonban itt sem nagyobb a bevásárlóturizmus mértéke. Egy nagy romániai áruházlánc regionális képviselője érdeklődésünkre elmondta, az ország nyugati régiójában működő szupermarketjeikben naponta megfordulnak külföldiek, köztük azonban nem kirívóan magas a magyarok aránya. – Nagyon sok magyarországi vendég vásárol nálunk, jelenlétük azonban ebben az időszakban többnyire annak köszönhető, hogy sokan Romániában töltik a nyári szabadságukat, vagy éppen rokonlátogatásra jöttek – mondja a kereskedelmi forgalomra jól rálátó középvezető. Megjegyzi, ebben az időszakban már csak azért is különösen nehéz felmérni a vevőkört, mivel a Nyugat-Európában dolgozó román vendégmunkások többsége is most tér haza egy-két hétre.
Tény ugyanakkor, hogy a multinacionális cégek nem bízzák a véletlenre: az egyik áruházlánc az elmúlt hetekben kelet-magyarországi megyékben terjesztett szórólapokon népszerűsítette az áfacsökkentés miatt leszállított árakat, ennek keretében pedig természetesen romániai bevásárlóközpontjai kínálatát.
