Sokan megijedtek, amikor a minap elterjedt a hír, hogy magyar bankkártyákról emeltek le pénzt nemzetközi adathalászok. Azóta kiderült, hogy mintegy száz kártya adatait szerezték meg a bűnözők, s hozzávetőlegesen egymillió forinttal károsították meg a számlatulajdonosokat. Szakértők szerint az adatokat minden bizonnyal pénzkiadó automatákra telepített eszközökkel szerezték meg a csalók. Az adatok ellopásához két szerkezetre volt szükség. Az egyik az automata kártyanyílásához telepítve másolta le a plasztikon tárolt adatokat, a másik pedig egy minikamera, amely a billentyűzetet figyelve szerzi meg a pénzfelvételhez szükséges PIN kódot. Az M1 hírcsatornának nyilatkozó szakértő elmondta, az adatok birtokában úgynevezett nyers kártyát gyárthattak az elkövetők, s azzal dominikai és indonéziai terminálokon keresztül vettek föl kisebb-nagyobb összegeket. Jakab Péter bankbiztonsági szakértő arról is beszélt, hogy miután az ügyfelek ezekben az esetekben vétlenek, az érintett bankok meg fogják téríteni nekik a bűnözők által ellopott összeget.
A pénzintézetek akkor is fizetnek, ha az ügyfél valamelyest felelős a kártyacsalásért. Ez esetben 45 ezer forintig a számlatulajdonos állja a veszteséget, az afölötti összeget viszont a bank megtéríti. Akkor kerülhet sor ennek az úgynevezett önrésznek az érvényesítésére, ha a számlatulajdonos elvesztette a plasztikot vagy ellopták tőle.
Szakértők azt tanácsolják, hogy azonnal lépjen, aki észreveszi, hogy eltűnt a bankkártyája, vagy azt tapasztalja, hogy olyan tranzakcióról értesül e-mailben vagy SMS-ben, amelyet nem ő kezdeményezett. Ebben az esetben rögtön jelezni kell a bank ügyfélszolgálatán az eseményt, s kérni a kártya azonnali letiltását.
De ezenkívül is tehetünk óvintézkedéseket, hogy megelőzzük a kellemetlen meglepetéseket. Ha például a bank keres meg bennünket, hogy egy-egy tranzakció adatait egyeztesse velünk, a válaszadás előtt először meg kell győződni, hogy valóban a bank jelentkezett-e vagy sem. Az sem ritka, hogy az adathalászok e-mailben, SMS-ben vagy telefonon keresik meg a reménybeli áldozatokat adategyeztetés címén, s így próbálják meg PIN kódjukat, banki jelszavaikat megszerezni. Ha ilyesmire kerül sor, azonnal tudni lehet, hogy csalókról van szó, mert a bankok soha nem kérdeznek rá ilyen bizalmas adatokra. Ilyenkor tilos megadni akár egyetlen adatot is, s még véletlenül sem szabad a megadott linkekre kattintani vagy a csatolt fájlokat megnyitni. Az ilyen kísérleteket azonnal jelezni kell a banknak. Azért is lehetnek ezek a próbálkozások megtévesztők, mert a csalók sok esetben a valódi banki arculati elemeket használják az értesítésekben, levelekben.
További óvintézkedéseket is tehetünk: így például érdemes megjegyezni a kártyához tartozó PIN kódot, s utána meg kell semmisíteni, vagy legalábbis a plasztiktól elkülönítve kell tárolni. A bankkártyát egyébként se adjuk ki kezünkből, vagy ha igen, ne veszítsük szemünk elől. Pénzfölvételnél vagy boltban pedig takarjuk el a billentyűzetet, amikor a kódot beírjuk.
Hazánk egyébként viszonylag biztonságosnak mondható a kártyacsalások tekintetében. Az Európai Központi Bank felmérése szerint Magyarországon a legkisebb a bankkártyás csalások száma az Európai Unióban. Ennek magyarázata, hogy hazánkban a kártyás vásárlások száma olyan alacsony, hogy nem éri meg a bűnözőknek nagyobb erőfeszítést tenni a „piacra” való belépésre.
