Magyar dinnye, román címke

Belföldi termékként forgalmazott importgyümölcsöt Erdélyben az egyik hipermarket.

A nagy áruházláncok sorozatos visszaéléseire derült fény az elmúlt időszakban Romániában, ahol a hipermarketek előszeretettel tüntetik fel helyi termékként az importárut. A napokban az Auchan multinacionális társaságot leplezte le egy kolozsvári vásárló. Facebook-oldalán közzétett, majd számos romániai sajtótermék által közölt fotóján a fogyasztónak azt a pillanatot sikerült megörökítenie, amint az áruházlánc egyik kincses városi bevásárlóközpontjának alkalmazottja magyarországi származású dinnyét pakol a román termékként feltüntetett gyümölcsök közé. A felvételen jól kivehető, amint az áruházi dolgozó Watermelon export Hungary feliratú kartondobozból rakodja át a görögdinnyét a kelet-romániai Gheorghe Doja Termelőszövetkezet logójával ellátott másik dobozba. Ezen a hipermarket román termékként hirdeti az árut. A szemfüles vásárló kommentárt is fűzött a történtekhez, amelyben felháborodásának ad hangot amiatt, hogy az áruházlánc vélhetően megtéveszti a fogyasztókat.

Miközben a csalásgyanús eset megszellőztetését követően az érintett bevásárlóközpontban felfüggesztették a dinnye árusítását, az Auchan közleményben próbálta tisztázni az incidenst. Tiberiu Danetiu, a francia tulajdonú hipermarket marketingigazgatója úgy magyarázkodott, hogy szerinte elszigetelt esetről van szó, amely „emberi mulasztás” nyomán történhetett meg. Tájékoztatása szerint az áruházi dolgozó figyelmetlenségből keverte össze a külalakra és árban is azonos, kilogrammonként 0,99 baniért (66 forint) forgalmazott belföldi és importgyümölcsöt. – Az Auchan számára prioritást jelent a lokális piaci politika, vagyis a romániai termékek támogatása és népszerűsítése. Felelős társaságként nemcsak a törvénytiszteletet tartjuk szem előtt és követeljük meg, hanem a belső etikai szabályzat gyakorlatba ültetését is, mindezt a minőségi kereskedelem megteremtése és az ügyfelek igényeinek kielégítése érdekében – szerepel a multinacionális társaság képviselőjének közleményében. Danetiu sajnálkozásának adott hangot a történtek miatt, leszögezve: a hasonló esetek megismétlődésének elkerüléséért „meghozták a szükséges intézkedéseket”.

Marius Dunca, a romániai fogyasztóvédelmi hatóság elnöke a bukaresti Adevarul napilap megkeresésére elmondta, hivatalból eljárást indítanak az ügyben. A szakhatóság vezetője hozzátette: amennyiben bebizonyosodik, hogy magyar dinnyét árultak román termékként, az megtévesztő kereskedelmi tevékenységnek számít, emiatt pedig ötezertől százezer lejig terjedő (vagyis akár 6,5 millió forintnyi) pénzbírsággal sújthatják a multinacionális társaságot. Egyébként időközben újabb hasonló esetre is fény derült, ugyancsak a bevásárlóközpontok megtévesztő politikáján felháborodott vásárlóknak köszönhetően. Ez esetben is felvételek bizonyítják, hogy a német Kaufland hipermarketlánc egyik kolozsvári áruházában román termékként árusítják a magyarországi Banina Kft. által forgalmazott gombát. A mostani incidensekkel összefüggésben a romániai sajtó arra hívta fel a figyelmet, hogy hasonló hamisításokra rengeteg példa akad. Viszonteladók az ország számos városában dobnak piacra olyan dinnyét vagy szőlőt, amelyről azt állítják, hogy a Dolj megyei Dabuleniben termett, valójában azonban importból – többnyire Törökországból – vagy Románia más vidékeiről származik. Román kormánypárti honatyák nemrég olyan törvénytervezetet dolgoztak ki, amely arra kötelezné az országban működő áruházláncokat, hogy biztosítsanak külön részleget a belföldi termékeknek. Számos nagykereskedő már most megkülönböztetett jelzéssel látja el a román termelőktől, gyártóktól származó termékeket, ezek aránya azonban egybehangzó vélemények szerint nem elég nagy.

Bukaresti konszenzus. Közös nevezőre jutottak tegnap a bukaresti parlamenti pártok az adótörvénykönyvet illetően, amelyet Klaus Johannis államfő júliusban megfontolásra visszaküldött a parlamentnek. Liviu Dragnea, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) ideiglenes elnöke a megbeszélést követően elmondta: lényegi elemeiben nem módosítják a jogszabályt, hanem a parlament által már megszavazott formában terjesztik ismét a törvényhozás elé, amely jövő héten kezdődő őszi ülésszakán tűzi napirendjére. Ennek megfelelően a 24 százalékos általános áfakulcs 2016. január elsejétől 20 százalékra, majd 2017-től 19 százalékra csökken.