Szinte bizonyos, hogy az évtized végéig nem épül meg a horvátországi Krk szigetére tervezett cseppfolyósított gázt fogadó (LNG) terminál. A várhatóan hosszú idő alatt megtérülő beruházáshoz ugyanis nehéz lesz befektetőket találni, a gazdasági nehézségekkel küzdő horvát kormány pedig jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy maga finanszírozza az építkezést, még akkor sem, ha ahhoz jelentős pénzügyi támogatást kap az Európai Uniótól – nyilatkozta lapunknak Hegedűs Miklós. A GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője úgy véli: bár Magyarország, Horvátország és az EU részéről egymást követik a terminál létesítését támogató politikai nyilatkozatok, a gazdasági realitások egyelőre nem indokolják a már több mint egy évtizede napirenden tartott építkezés gyors elindítását.
Európában ugyanis túlkínálat van földgázból, s a már meglévő LNG-terminálok is csak 25 százalék körüli kapacitással működnek. Emellett az olcsó világpiaci olajárak alacsonyan tartják a gázárakat, s ez a helyzet várhatóan az évtized végéig fennmarad.
Zágráb viszont sürgősnek ítéli a beruházás elindítását. A horvát kormány ugyanis egy hónappal ezelőtt kiemelt beruházássá nyilvánította a krki LNG-terminált. Az ilyen projektekről szóló törvény lehetővé teszi, hogy az építkezéssel kapcsolatos ügyintézés sürgősségi eljárásban elsőbbséget élvezzen. A horvátországi elektromos művek és a gázszállító Plincro cég ugyanakkor még július végén hivatalosan is bejelentette: várják azon külföldi befektetők jelentkezését, akik részt vennének a Krk szigeti létesítmény megépítésében. A leendő érdeklődők tájékoztatását szolgáló úgynevezett adatszobát a tervek szerint szeptember elsején nyitják meg az első körös rostán átjutó jelentkezők számára. A tényleges ajánlatokat pedig december 15-ig kell majd benyújtaniuk a pályázóknak.
Egyelőre azonban a sajtóhírek szerint nem tülekednek a cégek a nagyszabású beruházás körül.
A terminál megépítése után Horvátország képes lesz a cseppfolyós gázt szállító tartályhajókat fogadni, és az újra légneműsített energiahordozót a szárazföldön csővezetéken továbbszállítani a kontinens belsejébe. A beruházás forrásigényét 600-630 millió euróra (185-200 milliárd forint) becsülik, amit a hírek szerint fele-fele arányban állna az EU és Horvátország. A valóságban azonban a szakmai számítások szerint akár egymilliárd euróra (mintegy 300 milliárd forint) is rúghat majd az összköltség. Az építkezés 2016 közepén kezdődhet, és három évre rá a terminál 4-6 millió köbméter gáz fogadására lesz képes évente, ebből 2,7 milliárd köbméter a horvát szükségletek kielégítését szolgálná, a többit az EU-országok vásárolhatják majd fel. Az unió mellett a nagy mennyiségű cseppfolyósított palagázt exportáló Egyesült Államok is abban érdekelt, hogy megépüljön a krki terminál, amely a szlovén, a magyar, a szlovák és a cseh piacra is szállíthatna földgázt. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter július elején Dubrovnikban a közép- és dél-európai országok energiaügyi találkozóján bejelentette, az „LNG-terminál megépítése kapcsán Magyarország felajánlotta segítségét és együttműködését”. Azt azonban nem fejtette ki, hogy ez miben nyilvánul majd meg.
Az építkezésben a Mol Nyrt. részvétele lenne a legkézenfekvőbb, miután a terminál a tervek szerint a horvát olajcég, az INA telephelyén a Krk szigeti Omisalj város közelében meglévő olajkikötő mellett épülne meg. Az INA részvényeinek 49,1 százaléka pedig a Mol tulajdonában van, míg a horvát állam a részvények 44,84 százalékát birtokolja. Értesüléseink szerint azonban a Mol mindaddig nem vesz részt semmilyen horvátországi beruházásban, ameddig nem születik megállapodás a horvát kormánnyal az INA tulajdoni viszonyairól, illetve a cég irányítási jogairól, valamint nem zárul le a Hernádi Zsolt Mol elnök-vezérigazgató ellen vesztegetés vádjával indított per. Ebben a magyar cégvezetőt azzal vádolják, hogy 2009-ben Ivo Sanader volt horvát kormányfőnek tízmilliárd euró kenőpénzt adott az INA irányítási jogaiért cserébe. Ezt a vádat az érintettek tagadják, a horvát ügyészség pedig eddig képtelen volt bizonyítani. Ezért ősszel új tárgyalás kezdődik az ügyben. Korábban, 2012-ben felvetődött az a lehetőség is, hogy az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. működjön közre a beruházásban. Ezt azonban később elvetette a magyar kormányzat.
